„A szükséges rossz”

Az utóbbi időben bekövetkezett áradások olyan településeken okoztak rendkívüli anyagi károkat, ahol azelőtt évtizedekig nem volt árvíz, a patakok, kutak kiszáradtak, így a lakosság nagy hányada értelmetlennek látta a kötelező lakásbiztosítás megkötését. 

Mivel a 2008. évi 260-as törvény által szabályozott kötelező lakásbiztosítás csak három természeti katasztrófa esetén – földrengés, földcsuszamlás és árvíz – nyújt kártérítést, a lakosság nagy része értelmetlen pénzkidobásnak találja a biztosításkötést. Talán vonzóbb lenne, ha az alapcsomag részeként kiterjesztették volna az egyre gyakoribbá váló tűz-, viharkárokra, villámcsapásra, robbanásra stb., amelyek egyelőre csak a fakultatív biztosítás révén igényelhetők. Egyesek évekig rendszeresen törlesztették és évente megújították a kötelező lakásbiztosítást, az idén megfeledkeztek róla, vagy nem látták érdemesnek a csupán három természeti katasztrófára biztosítékot nyújtó alapbiztosítást, így a tetemes kárral egymaguk kellett megbirkózzanak. Pedig az égszakadás okozta rombolásokat némiképp enyhítette volna, ha legalább érvényes lakásbiztosítással rendelkeznek. 

A másik visszásság, amellyel az állam pluszbevételre számított, hogy a fakultatív vagyonbiztosítást – amelyben megtalálhatók mindazok az elemek, amelyek a kötelezőben is – nem lehet megkötni a kötelező lakásbiztosítás nélkül. A biztosítótársaságok ezt úgy oldják meg, hogy két biztosítást kötnek, a fakultatívból kiveszik a kötelező lakásbiztosítást, és 20.000 euróra kötnek biztosítást, a fakultatívot pedig csak a 20.000 euró fölötti értékre, úgynevezett önrésszel kötik meg. Sokan a szükséges rosszként emlegetik, mert lehet, évekig nem kell kártérítést igényeljenek, de ha bekövetkezik egy katasztrófa, mégiscsak számíthatnak némi anyagi támogatásra.

– Mi az oka annak, hogy Romániában, annak ellenére, hogy törvény írja elő a kötelező jellegű lakásbiztosítást, elenyésző azon lakástulajdonosok száma, akik ezt megkötik? Mi a teendő olyan helyzetekben, amikor semmiféle biztosítást nem kötöttek és természeti katasztrófa sújt le? – kérdeztük Kopacz Gábor biztosítási és kárrendezési tanácsadót.

– Míg a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás elhanyagolását keményen bünteti a törvény, a kötelező lakásbiztosítás elhanyagolására egyelőre nem hoztak olyan intézkedést, amellyel rákényszerítenék a lakástulajdonosokat. A törvény életbe lépését követően azt tervezték, hogy az önkormányzatok tartják majd nyilván és bírságolnak – a törvény értelmében 500 lej a büntetés –, felszólításokat küldenek a lakcímekre, de még a felszólításokat is országos szinten csak elvétve alkalmazzák a gyakorlatban. A legtöbb önkormányzat eleve elzárkózott, és nem vállalta fel a lakásbiztosítások nyilvántartását, illetve a felszólítások kikézbesítésének terhét. 

– A kötelező lakásbiztosítással mekkora összegre lehet biztosítani az ingatlant?

– Az A típusú ingatlanokra, melyek építőanyaga beton, tégla, kezelt faanyag stb., 20.000 euróig terjedő kötelező lakásbiztosítás köthető, évente 20 euróba kerül, a vályogházakra, égetetlen téglából vagy vegyi anyagokkal nem kezelt fából épült házak 10.000 euróig terjedő biztosítása évente 10 euró.