„Akit megüt a pálinka szaga, biztos visszatér Szénáságyba”

Télutói, inkább kora tavaszi napon vitt az utunk Mezőmadarasról a Komlód patakán át a hamisítatlan mezőségi kopár tájon Szénáságyig.

Télutói, inkább kora tavaszi napon vitt az utunk Mezőmadarasról a Komlód patakán át a hamisítatlan mezőségi kopár tájon Szénáságyig. A gyéren sorakozó, rendezett porták között a tetőn egyre biztos odafigyel az ember. Nemcsak azért, mert takaros a ház, hanem azért is, mert kerítése hirdetőtáblaként is szolgál. Igaz, lejárt esemény plakátja díszelgett rajta, de ha ide tették ki, azt jelenti, hogy a falubelieknek közül sokan megfordulnak a háznál. Feltételezésünk beigazolódott, itt működik a pálinkafőzde.

– Aki egyszer megérezte a szilvapálinka szagát, az biztosan visszatér ide, Szénáságyba – mondja a székely-mezőségi település jól ismert gazdája, Bodó Péter, aki készséggel fogad feleségével, Ilonával együtt.

– Hogy az elején tisztázzuk, mi nem a pálinka szagára érkeztünk, a puszta kíváncsiság vezetett ide, hiszen hírből tudjuk, hogy Szénáságyban jó pálinkát főznek, érdekelt, üzemel-e még a főzde – mondtuk, s máris elkezdődött a beszélgetés. Mert ha sok a kliens, a pálinkafőzés húsvétig is elhúzódik. S akinek nem főtt ki karácsonyra a pálinkája, annak legalább a húsvéti vendégfogadásra friss pálinkája lesz.

– Harminchárom éve főzzük a pálinkát, ebből az utóbbi tizenhat évben gázzal üzemeltettük a főzdét. Addig fával hevítettük a kazánokat. Gázzal sokkal könnyebb dolgunk van. A környező falvakból járnak hozzánk. Nyáron az idénygyümölcsből megérlelt cefrét hozzák, amiben nyári alma, körte, szilva vegyesen található. A nyári gyümölcsöt nem szokták különválogatni, ahogy lehullt a gyümölcs a fáról, válogatás nélkül kerül bele a kádba. Ahogy megérett az
„anyag”, körülbelül augusztus derekán beindul a kisüzem. Novemberben kezdődik a nagyja, a tiszta szilvapálinka és az őszi gyümölcspálinka főzése. Tavaly nagyon jó termés volt, az aszály miatt minden gyümölcs édesebb volt, magas cukortartalommal, s emiatt jól „eresztett”. Mindenki elégedett volt. A kliensek telefonon jelentkeznek be, sorrendben ütemezzük be a pálinkafőzést. A kifőzendő mennyiség változó, attól függően, hogy kinek mennyi gyümölcse volt, van akinek 30-40 veder cefréje van, másnak 160 veder is. Egy veder cefréből 8 deci pálinka lesz – mondja Bodó Péter, aki kérdésünkre azt is elárulja, hogy egy 18 vedres üstnyi cefrét 50 lejért főznek ki. Ezenkívül jár a vám is, ami minden tíz literre másfél liter pálinka. Hangsúlyozta, nem tíz literből vesz el másfelet, hanem a tíz liter fölött jár neki a másfél.

S ha már az áraknál tartottunk, a pálinka árát is megtudtuk, ami idén literenként 30 lejért kel el.

– Ez tiszta, aromás házi pálinka – mondta a gazda, aki szívesen kísért be a főzdébe, hogy a helyszínen is betekinthessünk a pálinkafőzés titkaiba.

A gazda általában részt vesz, segédkezik a munkafolyamatban, hiszen az üstök feltöltése nem könnyű feladat. Maga a pálinkafőzés két részből áll. Előbb az üstbe öntik a cefrét, a főzéshez gőzt engednek bele, ami átjárja azt, ezáltal megakadályozzák, hogy a cefre odasüljön, ami káros anyagok képződéséhez vezet s az íz megváltozásához. A folyamat következő szakasza, amikor a cefréből kivált gőz áthalad egy hűtőberendezésen, lecsapódik, ezt fogják fel, ezt hívják alszesznek. A főzés második mozzanata a finomítás, ami a finomító üstben történik. A finomítás vagy tisztálás nem más, mint az alszesznek gőzzel való főzése, aminek – a gőzök lecsapódása utáni – végeredménye már maga a pálinka. A második főzetnél az első fél litert vagy litert, a „rezest” külön edénybe fogják ki, mert az annyira erős, hogy nem lehet meginni.

Miután lecsepegett a tiszta pálinka, megfelelő edényekbe kell tölteni, így hosszú ideig eláll(hat), s nem törik meg az íze. A legjobb az eperfa hordó, ettől enyhe sárgás színt kap, de ami ennél is fontosabb: megmarad az aromája, az enyhén kesernyés szilvamagíz.

A Székely-Mezőségen leginkább üvegkorsókban tárolják a pálinkát.

Akárcsak Erdély-szerte, itt is nagyon népszerű a szilvapálinka. Ünnepeken vendégfogadáskor szinte nem is hiányozhat az asztalról. Ez hozza meg a jókedvet, de sok esetben gyógyszerként is használják. Falusi gazdák, akiknek nem kell gépkocsiba ülniük, reggeli vagy étkezések előtt egy-két pohárral elfogyasztanak, s ez meghozza az étvágyat. A népi gyó-gyászat azt tartja, hogy az egészségre is igen jótékony hatású, csökkenti a vérnyomást, „kiöli a bacilusokat”.

Tinktúrákhoz, gyógypá-linkákhoz – fokhagymás, mézes – használják fel. Külsőleg az erős rezest borogatásra, fertőtlenítésre, ízületi bántalmakra használják.

Virágvasárnap, húsvét előtt vagyunk, az ünnepi asztalokra biztosan nagyon sok helyen kerül a finom pálinkából, hiszen elmaradhatatlan tartozéka ez a családi összejöveteleknek. Csak vigyázni kell, mert a felsorolt sok áldásos hatás mellett a részegség már a káros szenvedélyek közé tartozik.