„Nekifeszülni a jövőnek”

Bár a múltra emlékeztek, új tagokkal kibővülve, a jövőben bízva ünnepelték meg vasárnap délután a Maros-Mezőségi Református Egyházmegye megalakulásának huszadik évfordulóját a Szabadi úti szép református templomban az egyházmegyében szolgálatot teljesítő lelkészek, gondnokok és gyülekezeti tagok részvételével.

Bár a múltra emlékeztek, új tagokkal kibővülve, a jövőben bízva ünnepelték meg vasárnap délután a Maros-Mezőségi Református Egyházmegye megalakulásának huszadik évfordulóját a Szabadi úti szép református templomban az egyházmegyében szolgálatot teljesítő lelkészek, gondnokok és gyülekezeti tagok részvételével. A jubileumi ünnepség során az egyházmegye templomaival díszített oklevéllel ismerték el mindazoknak a tevékenységét, akik munkájukkal elősegítették az alapítást, az egyházmegye fennmaradását.

Szószéki szolgálatában Dávid Lajos nyugalmazott esperes, akit az alapító lelkészeknek járó oklevéllel tüntettek ki, az adventi elcsendesedés, a múlttal való szembenézés mellett arra intette a jelenlevőket, hogy a jövőnek nekifeszülve haladjanak a cél felé. A cél pedig azt jelenti, hogy el kell indulni egymás irányába, nem folyton hátra nézve, hanem a mélyponton levőket megsegítve, magabiztosan haladva előre.

Ami nem lesz könnyű, hisz ahogy Nagy Sándor főgondnok szavaiból kiderült, az utóbbi három évben az egyházmegye református híveinek száma 1679-cel csökkent.

A Maros-Mezőségi Református Egyházmegye az 1989-es fordulat után vált ki a Marosi Egyházmegyéből, a Görgényi Egyházmegyét követően – hangzott el Kántor Attila lelkipásztor-esperes történelmi visszatekintőjében. A kiválást az 1990. március 6-án tartott Egyházmegyei Közgyűlés erősítette meg a 24.600 lélekből álló 13 gyülekezet döntése alapján: Marosvásárhely IV. Szabadi út, Marosvásárhely V. Felsőváros, Marosvásárhely VI. Meggyesfalva, Marosvásárhely VII. Szabadság utca, Erdőcsinád, Nagyernye, Marosszentanna, Mezőbánd, Mezőmadaras, Madarasi-Fekete, Nagysármás, Mezőfele, Székelykakasd.

„Az egyházmegye a polgári Maros megyében levő mezőségi református gyülekezeteket kívánta felkarolni és a földrajzi egységen túl szellemi, lelki és anyagi közösséggé alakítani. A négy marosvásárhelyi gyülekezet az anyagi háttéren túl erkölcsi és lelki biztonságot kívánt nyújtani a Mezőségen lakó magyar református híveknek, s a gyülekezeti szolgálatok által anyanyelvük, hitük, népi hagyományaik megtartásában és megmaradásában segíteni.”

Még az induláskor, majd később is felkérték a tájegység peremén és a belsejében levő gyülekezeteket, hogy csatlakozzanak a Maros-Mezőségi Egyházmegyéhez, de azok elutasították a kérelmet. Az alapító gyülekezetek nagy lelkesedéssel láttak munkához, egymás közös gondját vállalva. Bár abban bíztak, hogy az egyházmegye kiegészülésével többen, nagyobb erővel, eredményesebben tudnak szolgálni, csupán a kissármási és a sáromberki gyülekezet csatlakozott a későbbiekben. Több, felsőbb egyházmegyei döntést követően az egyházmegye az idén júliusban bővült ki. A Brassóban tartott Egyházkerületi Közgyűlésen a többség arról határozott, hogy a jelenlegi Marosi Egyházmegyéből 16 egyházközség, Marosszentkirály, Csittszentiván, Mezőpanit, Székelykövesd, Mezőbergenye, Mezőkölpény, Mezősámsond, Mezőzáh, Mezőméhes, Mezőbodon, Uzdiszentpéter, Udvarfalva, Mezőcsávás, Galambod, Marosvásárhely III. Alsóváros átmegy a Maros-Mezőségi Egyházmegyébe, ahonnan Sáromberkét és Erdőcsinádot a Görgényi Egyházmegyéhez csatolják – számolt be Kántor Attila lelkész-esperes.

A későbbiekben Nagy Sándorral, az egyházmegye főgondnokával együtt nyújtották át az alapítóknak járó oklevelet, néhai dr. Juhász András Szabadi úti esperes, dr. Makkai András főgondnok, Czira András mezőmadarasi lelkész, Hermann János nagysármási lelkipásztor valamint Szabó Frigyes marosvásárhelyi lelkész családtagjainak. Oklevelet kaptak az alapító egyházközségek nyugalomba vonult lelkészei, a más gyülekezetekbe távozott lelkipászto-rok, az alapító egyházközségek és azok gondnokai, az egyházmegye jelenleg szolgáló lelkészei, vallástaná-rok, tisztviselők, végül pedig Nagy Sándor egyházmegyei főgondnok és Kántor Attila lelkész-esperes.

Szász Zoltán parókus lelkész az ünnepség végén arra emlékeztette a jelenlevőket, hogy 1937. december 11-én dr. Vásárhelyi János, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke szentelte fel a Szabadi úti református templomot. Hogy milyen egyházi és közösségi élet zajlik ma a templomban és a gyülekezetben, arról a Bede István kántor vezette szépen énekelő felnőtt- és az ifjúsági kórus, valamint az ifjúsági zenekar fellépése győzte meg a jelenlevőket.

A kibővített Maros-Mezőségi Egyházmegye 29 gyülekezettel 2012 őszén kezdi el tevékenységét, az egyházmegyei választásokat követően.