„Nem hiszend neki”

 2003-ban jelent meg A homoród-karácsonyfalvi rovásfelirat olvasata című írásom a Romániai Magyar Szó Színkép mellékletében (15. sz., április 10., B és D old.). Később beépült a Beszélő rovásemlékek könyvünkbe is (Marosvásárhely, 2008. 20-23. old.). A falu nevének keletkezéstörténetét Murádin László beszélte el A hely, ahol élünk. Barangolások Erdély helynevei között szép kötetében (Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 1998). „Esetünkben is az elsődleges Karácsonfalva név a Karácson személynév és a birtoklást kifejező -falva összetétele. A név 1332-7-ben tűnik fel a pápai tizedjegyzékben latin formában: Karachi villa, Villa Karasun. 1453-ban már így: Karachon falwa (…) A mai Homoród előtag természetesen a falut elkülönítette a máramarosi Karácsonfalvától, a nyárádmenti Karácsonfalvától” (12. old). 

 Nos, az elkülönítéseket elősegítő előtagok – eredetükben – sokfélék lehetnek. Íme néhány Murádin által is emlegetett 

„megoldás”: népnevek, folyók, patakok nevei, hidak, kutak, udvarhelyek, várak és környékük, avasok, havasok, föld és talajviszonyok, monostorok stb. Itt egyetlen példára utalunk: Kolozsmonostor. „A Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt bencés monostorról és a Kolozsvár közelségéből származó Kolozs előtag hozzáillesztésével kapta a nevét. Az első és nem latin 

említése 1283-ból való: Colosmonostor” (Murádin, 59. old.). 

 Több helynevünk Székely előtagú. A mai Marosvásárhely a régiségben Székelyvásárhelyként szerepelt, de a Székely előtag el is maradhatott. Az 1521. február 21-én kelt latin nyelvű oklevélben többször is így szerepel. Zekelwasarhel illetőleg Wasarhel (Székely oklevéltár. Szerkesztette Szabó Károly. II. kötet. 1520-1571. Kolozsvárt 1876. 5-6. old.).

 Számos példát idézhetünk arra is, hogy a településnevek előtagját az írásbeliség szintjén egyszerűen rövidítették. A már emlegetett Szabó Károly közölte A II. János király Liber Regiusában található, székely földet illető oklevelek jegyzéke 1570-re című összeállítást, amelyben a Gyulafehérvár településnév szinte következetesen Gy. Fejérvárként szerepel. A rövidítések talán 1876-ból valók.

 Most visszakanyarodunk a Homoród(ok) mente székelyeihez. Murádin külön is megjegyezte, hogy Homoródalmás nevét 

„1332-7-ből a pápai tizedjegyzékben találjuk, természetesen akkor még megkülönböztető jelző nélkül: Almas. E névtípus alapja a növénytakaró (…) mivel több falu kapta az Almas nevet, például a kalotaszegi Almás (a későbbi Váralmás), s emiatt tűnik fel írásban is 1712-ben a Homoród-Almás névváltozat” (Murádin, 13. old.).

 A Homoród menti névváltozatokra gazdag példaanyagot találunk a következő magisztrális kiadványban: Székely székek a 18. században. II. Udvarhelyszék 1700 – 1722 között.  Bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel közzéteszi Pál-Antal Sándor. Mentor Kiadó. Marosvásárhely, 2009. 

 Előbb azokat a településneveket közöljük, amelyekben megkülönböztető előtag is szerepel. Az adatok után kötetbeli oldalszámot adunk: Homorod Szent Márton (184), Homorod Sz. Pál (184), Homorod Uj Falu (185), Homorod Karácsonyfalva (186), Homorod Almás (186), Homorod Sz. Péter (243). 

 Most olyan névváltozatok következnek, amelyekben az előtagot rövidítették: H. Szent Márton (28, 74, 132, 177, 241), H. Szent Pál (30, 75, 135), H. Ujfalu (54, 65, 154), H. Keményfalva (136, 187, 243), H. Szent Péter (154). Van olyan adat is, amelyben mind a két előtagot rövidítették: H. Sz. Pál (239). 

 Eddigi példáinkban a megkülönböztető előtagok mind minőségjelzők voltak. A H betű Karácsonyfalva rovásfeliratában is jelzős szerepet tölt be, de nem minőség, hanem birtokos jelzőként szerepel. Íme a kétsoros emlék feloldása, az olvasat jobbról balra halad, a kisbetűk az ugratott, (elhagyott) grafémákat jelölik. Lásd a mellékelt rajzot is.

NeM HiSZeND NeKI

Homoród SZéKeLYI VéSéK.

 A második sor kiírt betűi az eredeti változatban: H SZ K LY I V S K. A H a Homoród szó rövidítése, a Székelyi vésék két szó a mai nyelvhasználatban: Székelyei vésték. A felirat Árpád-kori.