„Pácienseink mellett a mellrák elleni küzdelemben”

A címben idézett jelszóval szervezett országos kampányt, és vállal tevékeny szerepet a mellrákkal diagnosztizált nők teljes körű rehabilitációjában a gyógyászati segédeszközöket gyártó és forgalmazó Ortoprofil cég. Hídvég utcai központjában október 31-én sajtótájékoztatón ismertették az országos rendezvény eseményeit, és több beszéd is elhangzott a legfontosabb problémákról. 

Mivel október elseje a mellrák elleni küzdelem világnapja, amelynek célja felkelteni a figyelmet a betegség korai felismerésének a fontosságára, az Ortoprofil az egész hónapot a felvilágosító tevékenységnek szentelte. Egyrészt a megelőzésről, másrészt a mellrákból gyógyult betegek társadalmi visszailleszkedésének a megkönnyítéséről szóltak az ország tíz nagyvárosában szervezett tájékoztató jellegű csoportfoglalkozások, amelyeken 250 mellrákkal diagnosztizált nő vett részt – hangzott el Frunda György, a cég elnökének bevezetőjében. Amint elmondta, nem véletlenül esett erre a kórképre a választásuk, az emlőrák ugyanis a rákos megbetegedések leggyakoribb formája Romániában. Pontos nyilvántartás sajnos nem létezik, de azt tudni lehet, hogy havonta megközelítőleg 8.000 nőt érint. Bár kezdeti állapotban jól gyógyítható, mivel a nők többsége előrehaladott stádiumban fordul orvoshoz, a kezelés bizonyos esetekben a mell szövetének a részleges vagy teljes eltávolításával, kemo- és sugárterápiával jár. Miután szembesültek a diagnózissal, és átestek a műtéten, meg kell kezdeni az érintettek egészségügyi, szociális és lelki rehabilitációját, hogy életük minél hamarabb visszatérjen a megszokott mederbe – hangsúlyozta az elnök. 

 

Pangó nyirokfolyadék – a betegségek listáján sem szerepel

A Bukarestben és Marosvásárhelyen párhuzamosan zajló sajtótájékoztató következő előadóját, aki a fővárosi rendezvényen beszélt, a videokapcsolat gyenge minősége miatt nem lehetett hallani, ezért Bogdan Goga fizikoterapeuta, a bukaresti Ortoprofil igazgatójának és a másik két előadónak a szavaiból a rendezvényről érkezett sajtóközlemény alapján idézünk. 

A mellrákkal való küzdelem akkor ér véget, miután a testi és lelki sebeket is sikerült begyógyítani. A teljes emlőeltávolítás után keletkező egyik kellemetlen tünet a limfödéma, a kar vizenyője, amely a rákos sejtek által érintett hónalji nyirokmirigyek eltávolítása nyomán a páciensek 40 százalékánál előfordul. A nyirokkeringés zavara az eltávolított emlő oldalán levő kar fokozatos megvastagodásához vezet, ami megnehezíti a napi munkavégzést. Kiküszöbölése érdekében a bukaresti fizikoterapeuta az operált oldalnak a műtét utáni fizikoterápiás kezelését (limfodrenázs, masszázs) javasolja onkológiában járatos fizikoterápiás szakértő segítségével. 

 

Az egészségpénztár biztosítja a mellprotézist 

Biro Rodica, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár elnöke tanulságosnak nevezte a csoportfoglalkozáson való részvételt. Bevallása szerint az egészségbiztosítás prevenciós programjáról szeretett volna beszámolni, amely lehetővé tenné, hogy korai állapotban fedezzék fel a melldaganatot. De sajnos ez a program nem létezik, és a páciensek későn jelentkeznek, amikor már nagyon sokba kerül az ellátásuk. Ami viszont a műtét utáni támogatást illeti, e tekintetben jól áll Románia. Az onkológiai program keretében működik egy alprogram, amely alapján azoknak a nőknek, akik teljes emlőeltávolításon estek át, a pénztár finanszírozza a mellimplantátum beültetését, ami 3150 lejbe kerül. Bár több implantáció támogatására volt lehetőség, az idén mindössze három  műtétet végeztek mellprotézis beültetésére. Az okokat is említette: egyrészt a protézist a nők egy részénél nem lehet azonnal a műtét után beültetni, és azok, akik átestek már egy operáción, nem szívesen vállalnak egy másodikat. Ezenkívül a plasztikai sebészek bevonásával működik a program, akiknek feltehetően nem elég jó az együttműködésük az általános sebészekkel. Biro Rodica nagyon kedvezőnek nevezte, hogy 2016 folyamán 161 határozatot hoztak mellprotézis támogatására. Sajnos nem eléggé tájékozottak a páciensek arról sem, hogy akinek eltávolították a mellét, külső protézisre is jogosult, melltartóval együtt. Jelenleg 20 kérés szerepel a várakozási jegyzéken, s kedvező elbírálásuk a pénztár anyagi lehetőségeitől és a sürgősségi esetek számától függ. Jelenleg 16 olyan céggel van szerződéses viszonyban a megyei pénztár, amelyek mellprotéziseket is forgalmaznak. A legfontosabb tennivalónak a jövőben a páciensek jobb tájékoztatását tekinti.

A mell a nőiesség jelképe. Elvesztése az énkép, a testkép sérülésével jár, mivel olyan társadalomban élünk, amely a külső megjelenésre helyezi a hangsúlyt. Ezért a mellrákkal diagnosztizált és teljes mellamputáción átesett nőnek pszichológus segítségére van szüksége, aki meg tudja értetni vele, hogy lehetősége van a gyógyulásra, és az eltávolított mellet beültethető vagy külső protézissel pótolni lehet. Meg kell értenie azt is, hogy képes legyőzni a kórt, és vissza kell térnie a megszokott életviteléhez mind a munkahelyén, mind a családban – magyarázta Yolanda Creţescu kórházpszichológus Bukarestből. 

 

Diagnosztikai központokat kellene kialakítani 

Naponta 25 nőt kórisméznek mellrákkal, és a nők 36 százaléka mellrákban hal meg, mégsem működik a megelőzés, nincsenek megbízható, pontos statisztikák, hiányzik az onkológiai regiszter, holott olcsóbb lenne a prevenció, mint a már súlyosabb esetek ellátása. A betegség komoly fenyegetést jelent nemcsak a páciens és családja, az egész társadalom számára. Diagnosztikai központokat kellene kialakítani, hogy az állami egészségügyi rendszerben való sok kilincselés helyett egy helyben találjon meg mindent a páciens, akinek szinte valamennyi téren (onkológus, röntgenorvos, pszichológus) szakemberhiánnyal kell szembesülnie, és megtörténik, hogy a nehézségek miatt abbahagyja a kezelést. Tájékoztatásában a kezelésről, eligazításában a segédeszközökhöz való hozzáférést és a helyes életmód kialakítását, valamint a testi rehabilitációt illetően fontos szerep hárul a nemkormányzati szervezetekre és az egészségügyi navigátorokra, azaz a személyes egészségügyi tanácsadókra – húzta alá Ionela Ciotlăuş, a Romániai Rákellenes Egyesület Sorstársak csoportjának elnöke. Véleménye szerint a nemkormányzati szervezetek átvehetik az orvos feladatainak nagy részét a betegek eligazításában, a pszichológiai tanácsadásban. Ennek birtokában a páciens jobban megérti a szakorvos utasításait és pontosabban tudja követni azokat a kezelés során – hangsúlyozta. E téren szerzett 14 évnyi tapasztalatáról számolt be Victoria Asanache fővárosi betegnavigátor. A jól tájékozott páciens könnyebben fogadja el, dolgozza fel a diagnózist, és éli meg életének ezt az időszakát. Reményei szerint az év végéig a hivatalosan elismert mesterségek közé bekerül a betegnavigátor foglalkozás is. 

Az Európa Tanács jelentéséből kiderül, hogy Románia sereghajtó az európai országok között a rákos betegek ellátása terén is. A daganatos megbetegedések kezelésére alkalmas 17 gyógyszer közül csak a feléhez lehet hozzáférni az országban. Egymillió lakosra egy röntgenterápiás készülék jut, 300 onkológus és 50 röntgenszakorvos működik az országban – hangzott el a rákellenes egyesületet képviselő elnök beszédében. Véleménye szerint a legnagyobb problémát nem a finanszírozás hiánya, hanem a rendszeren belüli kommunikációs nehézségek okozzák. 

Dr. Fazakas Zita, a MOGYE előadótanára a táplálkozási szakértő szerepét hangsúlyozta a mellrákos beteg rehabilitácója idején. Az orvosoknak kevés az idejük arra, hogy elmagyarázzák az életmód megváltoztatásának fontosságát. A táplálkozási szakértőnek hétszer félórás beszélgetésre van szüksége, hogy tájékoztassa a műtéten átesett pácienst a gyógyulást elősegítő diétáról. Ugyanakkor hozzásegítheti a beteget ahhoz, hogy a lábadozás napjai a keresés és az önismeret időszakát jelentsék.

Az Ortoprofil cég mind belső, mind külső mellprotézist forgalmaz – megrendelés alapján – minden nagyságban és méretben egy Németországban működő francia céggel való kapcsolat alapján – mondta érdeklődésünkre a cég elnöke. 

A témáról az Ortoprofil egy nagyon hasznos tájékoztató füzetet adott ki román nyelven, amelyben minden benne van, ami a betegséggel kapcsolatos. Hasznos lenne, ha a tájékoztató füzet magyarul is megjelenne.