101 ok, hogy meglátogasd Maros megyét

Ezzel a címmel adott ki vaskos fotóalbumot Maros megye turisztikai látványosságairól a Visit Maros Egyesület. Bereczki Sándor fotós illusztrációi mellett román, magyar és angol nyelven olvasható kísérőszöveg, amely röviden ajánlja az idegenforgalmi látványosságokat. Az albumot augusztus 30-án, pénteken mutatták be a Forgatag Beugró nevű terében, ahol ez alkalommal Péter Ferenc tanácselnök, dr. Tóth Batizán Emese-Emőke szociológus, egyetemi oktató és Szántó Lóránt, a Visit Maros Egyesület elnöke a megye turisztikai lehetőségeiről is beszélgetett Molnár Imolával, a megyei tanácselnök kabinetfőnökével. 

Szántó Lóránt elmondta: egy évig készült az album, amely összefoglalja mindazt a látnivalót, amelyet érdemes felkeresni megyénkben. Méretét tekintve nem zsebkönyv, így nem azoknak a turistáknak szánták, akik esetleg magukkal vinnék háttérinformációként, hanem elsősorban turisztikai vásárokon vagy akár szállodák vendégpultjánál lehet(ne) lapozni, amolyan kedvcsinálóként. 

A beszélgetésen többek között elhangzott, hogy a statisztikai adatok szerint, a vendégjszakákat tekintve, az országban a 10., a látogatók számát illetően pedig a 9. helyen áll megyénk, ami elég előkelő, hiszen nem hasonlítható össze kínálata a tengerparttal vagy felkapott hegyvidéki üdülőhelyekkel rendelkező megyék kínálatával, és természetesen a főváros is előkelő helyen szerepel az attrakciók sorában. Erősségünk a sokféleség, az épített örökség, és itt elsősorban a kastélyok megléte, a prímet meg Marosvásárhely (szecessziós város), Szováta (fürdőváros) és Segesvár (lakott vár) viszi. Mindez azonban nem elég ahhoz, hogy az ország vagy akár a megye fő gazdasági ágazata legyen a turizmus. Stratégiai elképzelés, célirányos befektetések hiánya nélkül nem lehet előrelépni. Péter Ferenc kifejtette, hogy ma már világszinten vagyunk versenyhelyzetben, hiszen a repülés mint utazási lehetőség majdhogynem mindent mindenki számára elérhetővé tett. Ebben a helyzetben csakis a kormány, az önkormányzatok, a turisztikai szolgáltatók, egyesületek, cégek összefogásával lehet olyan egyedi, egyéni kínálatot előteremteni, ami fenntarthatóvá teszi a turizmust. Az egyik népszerű szálláskínáló portál adatai szerint megyénket 90%-ban belföldi turisták keresik fel. Ennek az is az oka, hogy hiányzanak az autópályák, nehézkes a közlekedés, és ami a legnagyobb gond: nincsenek szegmentált turisztikai programcsomagok. Erősségünk lehet a multikulturalitás, a kastélyturizmus, a gyógyturizmus, a gasztronómiai turizmus, de valahogy nem tudjuk kihasználni a lehetőségeket. Elhangzott néhány külföldi követendő példa is, mint Dél-Tirol vagy Tirol vidéke Ausztriában, ahol a turisztikai adóból például a helyi közösségek turisztikai, tájfenntartó és egyéb gazdasági tevékenységeit támogatják, aminek célja a minőségi kínálat fenntartása. És természetesen legalább ilyen fontos a marketing, a reklám is, amelyet sokkal nagyobb anyagi ráfordítással határozottabban folytatnak más országok. 

Kérdésünkre megtudtuk, hogy a megyei stratégiának létezik ugyan egy turisztikai fejezete, de ez messze nem olyan, amilyen kellene legyen. Ezért az olyan programkínálatok, mint A bor útja vagy a megyei kerékpárhálózat kiépítése anyagi támogatás és az érintett szereplők összefogása nélkül csak elképzelés marad. Ilyen körülmények között igencsak dicsérendő, hogy a desztinációt illetően előkelő helyen van megyénk, és amint a kiadott album is igazolja, van hova jönni. 

Péter Ferenc megjegyezte, amelyik országban (Románia) államtitkári szinten foglalkoznak a turizmussal, és nem szánnak ennek a szakágnak megfelelő gazdasági fontosságot, ott nem várható látványos fejlődés – tegyük hozzá, ezért kell helyi szinten erősíteni, fejleszteni a szolgáltatásokat, a kínálatot, hiszen a lehetőségeket tekintve, elsősorban Székelyföld valóban turistaparadicsom. Elvégre, a kiadott album szerint is csak megyénkben 101 ok van arra, hogy erre tévedjen az ide látogató.