130 éve történt a mayerlingi tragédia

Százharminc éve, 1889. január 30-án találták holtan

a Bécs melletti mayerlingi vadászlakban Rudolf trónörököst és szeretőjét, Vetsera Máriát. A tragédia háttere azóta is rejtély, ma sem tudni, hogy öngyilkosság, baleset vagy merénylet történt-e. 

Ferenc József és Erzsébet királynő egyetlen, a magyar közbeszédben csak Rezső királyfiként emlegetett fia 1858. augusztus 21-én született. A katonai nevelés mellett jogot, művészetet, irodalmat tanult, sokat utazott, beszélt angolul, franciául, magyarul, lengyelül és csehül is. A trónörökös tisztán látta a soknemzetiségű Monarchia problémáit, ellenérzéssel viseltetett az orosz imperializmussal szemben, az udvarban magyarbarátként tartották számon. Liberális és antiklerikális nézetei miatt viszonya annyira elmérgesedett apjával, hogy Ferenc József nem volt hajlandó bevonni az államügyek intézésébe, Rudolf így jobb híján egy radikális bécsi lapban publikált névtelen cikkeket. 1881-ben – politikai okokból – megnősült, de a rátukmált Stefánia belga hercegnőt soha nem tudta megszeretni, hiába született 1883-ban lányuk. Beleszeretett viszont Vetsera Mária bárónőbe, aki alig tizenhét éves volt, amikor 1888-ban először találkoztak. A viszonynak Rudolf apja parancsára sem volt hajlandó véget vetni, sőt azt fontolgatta, hogy a pápához fordul házassága felbontása érdekében, és szeretőjét veszi el.

A depressziós, kétségbeesett trónörököst 1889. január 30-án találták holtan szeretőjével együtt a Bécshez közeli mayerlingi vadászkastélyban. A hivatalos verzió szerint a halálra már régebben készülő Rudolf rábeszélte szeretőjét, hogy együtt legyenek öngyilkosok, s előbb szeretőjét, utána magát lőtte le – avagy egymást lőtték le –, mindketten egyszerre húzták meg a ravaszt. A hír hisztérikus hangulatot keltett az Osztrák–Magyar Monarchiában, de főként annak magyar felében, mert a művelt és tehetséges, felvilágosult szellemű fiatalemberhez igen nagy reményeket fűztek Magyarországon. Vetsera Máriát másnap titokban temették el, Rudolfot a Habsburgok kriptájában, a kapucinusok templomában helyezték örök nyugalomra. Az udvar mindent megtett a botrány kisebbítésére: hivatalos vizsgálat nem volt, a tanúk hallgatását megvásárolták vagy kikényszerítették, a bizonyítékokat elzárták vagy megsemmisítették.

Ahogy ilyenkor lenni szokott, már a temetés másnapján a legvadabb híresztelések kaptak szárnyra, azóta többtucatnyi elmélet született, ezekben a halál okaként és módjaként több mint negyven változat szerepel. Akadt, aki úgy vélte, hogy a terhes Vetsera Mária a magzatelhajtásba halt bele, ezután választotta Rudolf is a halált. Élénkebb fantáziájúak szerint egy féltékeny erdész kényszerítette volna öngyilkosságra Rudolfot, avagy egy teherbe ejtett hercegnő fivérével vívott amerikai párbajt elvesztve kellett megölnie magát, netalán veszekedés közben vesztette életét, és a reménytelenül szerelmes Vetsera Mária önként követte a halálba. A halál eszköze sem egyértelmű: a hivatalos változatban lövés szerepel, de vannak, akik méregre, megint mások ásóra gyanakodnak.

Akadnak, akik politikai okot sejtenek a háttérben, szerintük Rudolfot apja parancsára, öngyilkosságnak álcázva kivégezték. Egy másik teória hívei szerint Rudolf egy franciák által előkészített puccs élére állt, de az utolsó pillanatban visszarettent, ezért Párizsban halálos ítéletet mondtak ki rá. Megint mások szerint a trónörökös ittas vadásztársai véletlenül lőtték le Vetsera Máriát, majd verekedés közben Rudolfot is agyonverték, de az ügybe olyan magas rangú személyek keveredtek bele, hogy a valódi eseményeket el kellett titkolni. Természetesen azt is rebesgették, hogy az intrikákba belefáradt Rudolf megrendezte saját halálát, szeretőjével elmenekült, és messze-messze boldogan éltek. A gyilkossági elmélet hívei az egyházi temetés tényét szokták érvként felhozni, mert a katolikus egyház szabályai szerint ez öngyilkosnak nem jár – a másik fél viszont azzal érvel, hogy az engedélyt Ferenc József eszközölte ki a pápától, fiának pillanatnyi elmezavarára hivatkozva. 2015-ben előkerültek Vetsera Mária elveszettnek hitt búcsúlevelei, ezek szerint Rudolffal együtt készült az öngyilkosságra, mert „nem tudott ellenállni a szerelemnek”. Ugyanakkor a bárónő maradványain 1992-ben elvégzett vizsgálat a koponyán nem golyó, hanem ütés nyomait azonosította.

A tragédiáról számtalan könyvet írtak, 1936 óta számtalan alkalommal vitték filmre, született belőle balett, Kálmán Imre tollából operett, persze a műfajnak megfelelő boldog befejezéssel, sőt még japán manga is. A vadászkastély helyére Ferenc József parancsára kolostort építettek, ahol a karmelita apácák mindennap miséznek Rudolf lelki üdvéért, az oltár ott fekszik, ahol a végzetes lövések eldördültek. A kolostor látogatható, és sok turista keresi fel.

A teljes igazság vélhetőleg soha nem fog kiderülni, meggyőző bizonyítékkal egyik változat hívei sem tudtak szolgálni. Legjobban talán Kant egyik mondása jellemzi a helyzetet: „Nem kell mindent elhinni, amit az emberek mondanak, de azt sem kell hinni, hogy minden alap nélkül mondják.”