Ekkora összeget nyújt a Világbank Romániának arra a célra, hogy csökkenjen az iskolából kimaradó diákok száma, és többen iratkozzanak be egyetemre, s el is végezzék azt.
Ekkora összeget nyújt a Világbank Romániának arra a célra, hogy csökkenjen az iskolából kimaradó diákok száma, és többen iratkozzanak be egyetemre, s el is végezzék azt. A kormány április 15-i ülésén hagyta jóvá az Érettségi támogatás a felsőfokú oktatásban való részvétel elősegítésére elnevezésű, hét évre szóló projektet.
Az Országos Statisztikai Intézet 2011-es adatai szerint az 1.605 romániai középfokú tanintézményben 776.616 diák tanult. Az elméleti középiskolák diákjainak a 3,8 százaléka, a szakközépiskolába járók 5,3 százaléka és a falusi környezetben működő középfokú tanintézetek diákjainak a 7 százaléka maradt ki az iskolából. Az elmúlt iskolai évben százezer középiskolát végezett fiatal nem ment át az érettségi vizsgán vagy meg sem próbálta azt. Bár az egyetemek többsége régen lemondott a felvételi vizsga szervezéséről, vannak szakok, amelyek el sem indulhattak a jelentkezők alacsony száma miatt. A 2013–14 egyetemi évben 20.000 első- és másodéves hallgató hagyta abba tanulmányait.
Romániai viszonylatban az iskolából való kimaradás nem a középfokú oktatásban kezdődik. Az általános iskolák nyolcadik osztályát a tanköteles diákoknak a 17,3 százaléka nem végzi el, ők jobbára a roma lakosság köréből kerülnek ki, s már hatodik-hetedik osztály után abbahagyják az iskolát. Ez egy olyan mélységű szociális kérdés, amit a rendszerváltás óta sem sikerült megoldani. Néhol a szegénységgel magyarázzák, de sok roma családban úgy tartják, hogy az etnikum védelmét szolgálja, mert akik továbbtanulnak, azok nem fognak visszatérni a közösségbe, ahonnan szármantak.
Az általános iskolából a középfokú oktatásba való átmenet statisztikáin sokat javított az a gyakorlat, hogy a sikertelenül képességvizsgázó diákokat is besorolják valamelyik középfokú oktatási formába. A szakiskolát kivéve nehéz elképzelni, hogy ezek a diákok megállják a helyüket, miután az alsóbb szinteken sem értek el átmenő jegyet. Ha el is jutnak valahogy a XII. osztály végéig, egészen biztos, hogy a jelenlegi érettségi követelményeknek nem tesznek eleget. Egy másik gond, hogy hiába sorolják be a lakhelyétől kisebb vagy nagyobb távolságra levő iskolába azt a tanulót, akinek szülei munkanélküliek vagy alkalmi munkából tengődnek, mert a család képtelen az autóbuszbérlet, az iskoláztatással, esetleg a bentlakással, kosztozással járó egyéb költségeket fedezni. Ennek a jelenségnek a felmérésére is pontos statisztikák kellenének ahhoz, hogy minden tanulni akaró fiatalon segíteni lehessen. A középiskolás korú roma fiataloknak még reménytelenebb a helyzetük. Rajtuk kívül sok családban már eleve úgy tevődik fel a kérdés, hogy minek járja végig az iskolát a gyermek, minek a sok költség, ha az érettségin úgyis megbukik? Nos, a román kormányoknak és oktatásügynek a legnagyobb adóssága, hogy a mai napig sem volt akarat, hogy legalább a kétszintű érettségi vizsgát bevezesse. Bár a világbanki hitel tételesen előírja a tantervek és a cikluszáró vizsgák átértékelését, az oktatás minőségének a javítását, a nyilatkozatokból nem derült ki, hogy mindez szerepelne a kormányprogramban.
Azt viszont már a múlt évtől tudjuk, hogy az egyetemek olyan oktatási formát indíthattak, amelyre a sikertelenül érettségizőket is felveszik. Az előzményekből és a téma kapcsán elhangzó szóvirágokból ítélve előfordulhat, hogy a problémák gyökeréig ható megoldások helyett, amelyek alapos előkészítését megkérdőjelezi a minisztérium rendelkezésére álló 60 napos időszak, továbbra is csupán a tűzoltásra, a következmények enyhítésére fogják a világbanki hitelt költeni.
