A 2011. év világpolitikai eseménynaptára

Január 1. – Észtország az euróövezet 17. tagállama lett. Január 15. – Tunéziában a kormányellenes tüntetések nyomán megbukott Zin el-Abidin ben Ali elnök, ezzel megkezdődött „az arab tavasz”. Január 24. – Iszlám szélsőségesek öngyilkos merénylete 36 ember életét oltotta ki Moszkva Domogyedovo repülőterén.

Január 1. – Észtország az euróövezet 17. tagállama lett.

Január 15. – Tunéziában a kormányellenes tüntetések nyomán megbukott Zin el-Abidin ben Ali elnök, ezzel megkezdődött „az arab tavasz”. Az év folyamán hatalomváltásra került sor még Egyiptomban és Líbiában, Szíriában és Jemenben polgárháborús állapotok alakultak ki, számos arab országban demokratikus reformok bevezetésére kényszerült a vezetés. Tunéziában az október 23-i alkotmányozó nemzetgyűlési választásokat a mérsékelt iszlamisták nyerték meg.

Január 21. – Görögország minősítése valamennyi hitelminősítőnél a befektetési szint alá zuhant, az ország gyakorlatilag csődbe jutott. Az év során az eurózóna számos peremgazdaságának, majd nagy tagállamainak befektetői minősítése romlott le, az eurózóna egésze súlyos helyzetbe került.

Január 24. – Iszlám szélsőségesek öngyilkos merénylete 36 ember életét oltotta ki Moszkva Domogyedovo repülőterén.

Január 25. – Kormányellenes tüntetések kezdődtek Egyiptomban. A megmozdulások miatt február 12-én lemondásra kényszerült a 30 éve hatalmon lévő Hoszni Mubarak elnök, a hatalmat katonai tanács vette át. Márciusban népszavazáson döntöttek az alkotmány reformjáról, augusztusban bíróság elé állították Mubarakot. A parlamenti választások november 28-29-i első fordulójában a mérsékelt iszlamista Muzulmán Testvériség győzött.

Február 2. – A szlovák parlament újra megszavazta az Ivan Gasparovic államfő által megvétózott államnyelvtörvényt. Az államfő vétói ellenére júniusban módosították a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is, de a gyakorlatban ez csak tíz év múlva lép érvénybe. Nem változott ugyanakkor az állampolgársági törvény, amelynek értelmében a más állampolgárságot felvevők azonnal elvesztik szlovák állampolgárságukat. December közepéig hat felvidéki magyart – köztük egy csaknem százéves asszonyt – szólítottak fel szlovák okmányainak leadására, mert felvették a magyar állampolgárságot.

Február 15. – Líbiában tüntetések kezdődtek a négy évtizede hatalmon lévő Moammer el-Kadhafi távozását követelve, a hónap végén az ellenzék Bengáziban átmeneti kormányt alakított. Március 17-én az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata lehetővé tette, hogy a NATO harci gépei megállítsák a kormányerők előrenyomulását. A lázadók augusztus 21-én elfoglalták a fővárost, Tripolit, a nemzetközi közösség az Átmeneti Nemzeti Tanácsot ismerte el Líbia legitim képviselőjének. Október 20-án Szirt városában megölték a megbuktatott Kadhafit, november 22-én megalakult az átmeneti kormány.

Február 26. – Kelemen Hunor lett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) új elnöke.

Február 27. – A 83. Oscar-gálán A király beszéde című angol filmdráma kapta a legjobb filmért járó elismerést.

Március 10. – A dalai láma bejelentette, hogy lemond az emigráns tibeti kormány vezetéséről és visszavonul a politikai élettől. A száműzetésben működő tibeti kormány új miniszterelnökévé április végén Lobsang Sangay jogászt választották meg.

Március 11. – A Richter-skálán 9-es erősségű földrengés rázta meg Japán északkeleti partvidékét, majd szökőár árasztotta el a térséget. Az áldozatok száma meghaladta a húszezret, s súlyos károkat szenvedett a Fukusima atomerőmű, a nukleáris balesetet utólag a legmagasabb fokozatúnak minősítették.

Március 24. – Brüsszelben az európai uniós csúcstalálkozón a jövendő gazdasági válságok megelőzése, az eurozóna stabilitása érdekében véglegesen döntöttek az EU alapszerződésének korlátozott módosításáról, az úgynevezett versenyképességi paktum és a „gazdasági kormányzás” hat új jogszabály tervezetének elfogadásáról.

Március 29. – Lemondott a szíriai kormány, Bassár el-Aszad elnök reformokat jelentett be, augusztusban engedélyezték a többpártrendszert. A demokráciát követelő tüntetéseket brutálisan verték le, az áldozatok száma év végére elérte az ötezret. November 12-én az Arab Liga felfüggesztette Szíria tagságát, majd szankciókat rendelt el ellene.

Április 15. – A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék Hágában 24 év börtönbüntetésre ítélte Ante Gotovina horvát tábornokot. Az ítélet hatalmas felháborodást keltett Horvátországban.

Április 16-19. – A Kubai Kommunista Párt 14 év utáni első kongresszusán a magánszektornak teret engedő reformokról döntöttek, a párt első titkára a betegeskedő Fidel Castro helyett öccse, Raúl Castro lett.

Április 29. – Vilmos herceg, Károly brit trónörökös fia, II. Erzsébet királynő unokája a londoni Westminster-apátságban feleségül vette a polgári származású Catherine Middletont.

Május 1. – XVI. Benedek pápa több százezres tömeg előtt boldoggá avatta elődjét, a néhai II. János Pált.

Május 2. – Egy amerikai különleges alakulat a pakisztáni Abbotábádban végzett Oszama bin Ladennel, az al-Kaida terrorhálózat vezetőjével, a 2001. szeptember 11-i Egyesült Államok elleni terrortámadások fő felelősével.

Május 14. – Az amerikai hatóságok szexuális erőszak vádjával őrizetbe vették Dominique Strauss-Kahnt, az IMF vezérigazgatóját. A bankár elleni vádat végül ejtették, de le kellett mondania tisztségéről. Az IMF új vezetőjének június 28-án a szintén francia Christine Lagarde-ot választották meg.

Május 26. – Szerbiában elfogták, majd kiadták a hágai törvényszéknek Ratko Mladic tábornokot, a boszniai szerb hadsereg háborús bűnökkel vádolt egykori főparancsnokát. Július 20-án elfogták és kiadták Goran Hadzicot, az utolsó, még körözött szerb háborús bűnöst is.

Május 27. – A német parlament mindkét háza megszavazta, hogy 2018-ig szüntessék be a szénbányászatot. Július elején azt is jóváhagyták, hogy 2022-ig bezárják az országban működő atomerőműveket.

Június 1. – Joseph Blattert újabb négy évre megválasztották a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) elnökének.

Június 3. – Jemenben a kormányellenes zavargásokban megsebesült a 33 éve hatalmon lévő Ali Abdalláh Száleh ezredes, államfő. Száleh november 23-án beleegyezett, hogy 2012-ben távozzon a hatalomból, december 7-én nemzeti egységkormány alakult.

Június 8. – Svájcban a parlament jóváhagyta, hogy az alpesi ország lemondjon az atomenergia hasznosításáról.

Június 10. – Az Európai Bizottság jóváhagyta Horvátország uniós csatlakozását, a tárgyalások június 30-án záródtak le, a csatlakozási szerződést az Európai Tanács december 8-9-i csúcstalálkozóján írták alá. Horvátország 2013. július 1-jén léphet be 28. tagállamként az Európai Unióba.

Június 23-24. – Brüsszelben az EU állam- és kormányfőinek a magyar uniós elnökséget lezáró csúcstalálkozóján elfogadták az uniós romastratégiát és a Duna-stratégiát, befejezettnek nyilvánították az első ízben lefolytatott féléves gazdasági koordinációs európai szemesztert és jóváhagyták az uniós szerződésmódosítást, így 2013-tól megkezdheti működését az állandó euróstabilitási mechanizmus (ESM).

Július 4. – 98 éves korában elhunyt Habsburg Ottó, az utolsó magyar király és osztrák császár, IV. Károly legidősebb fia.

Július 10. – Megszűnt a világ legnagyobb angol nyelvű vasárnapi bulvárlapja, a londoni News of the World, miután Rupert Murdoch médiamágnás sajtóbirodalmának „ékköve” lehallgatási botrányba keveredett. Az ügy miatt Murdoch személyesen kényszerült bocsánatkérésre.

Július 21. – Visszaérkezett utolsó küldetéséről az Atlantis amerikai űrrepülőgép, ezzel három évtized után befejeződött az amerikai űrrepülőgép-program.

Július 22. – A norvég Anders Behring Breivik pokolgépet robbantott Oslo kormányzati negyedében, majd egy közeli szigeten a kormányzó párt ifjúsági szekciójának táborában rendezett vérengzést, a merényletek 77 halálos áldozatot követeltek. A férfit november végén beszámíthatatlannak minősítették.

Augusztus 6. – Zavargások robbantak ki London Tottenham városrészében, az erőszakhullám és fosztogatás rövidesen átterjedt Anglia számos városára. A több évtizede példátlan, halálos áldozatot is követelő megmozdulások után a rendet csak több tízezer rendőr utcákra vezénylésével sikerült helyreállítani. Elemzések szerint a zavargásoknak nem volt politikai oka, a résztvevők többsége a „balhé kedvéért” vagy fosztogatni ment az utcára. A történtek a társadalmi szakadékok mélyülésére, egy egész generáció leszakadására, céltalan életére hívták fel a figyelmet.

Szeptember 13. – Traian Băsescu elnök Washingtonban az amerikai rakétavédelmi rendszer Romániába telepítéséről írt alá megállapodást.

Szeptember 15. – A másodfokon eljáró bukaresti táblabíróság jóváhagyta az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzési kérelmét.

Szeptember 22. – Először ítélt el francia bíróság nőket az arcukat eltakaró muzulmán viselet miatt.

Szeptember 22-25. – Németországba látogatott XVI. Benedek pápa, akinek ez volt az első hivatalos állami látogatása szülőhazájában, s most először mutatott be pápa szentmisét az egykori NDK területén.

Szeptember 24. – Moszkvában a kormányzó Egységes Oroszország Párt kongresszusán Dmitrij Medvegyev elnök Vlagyimir Putyin volt államfőt, jelenlegi miniszterelnököt javasolta elnökjelöltnek a jövő évi elnökválasztásra, Putyin pedig Medvegyevet a párt kormányfő-jelöltjének a decemberi választásokra.

Szeptember 25. – Franciaországban a szenátusi választásokon a baloldal több mint ötven év után először került többségbe a parlament felsőházában.

Szeptember 26. – A szerb képviselőház elfogadta a kárpótlási törvényt, amely a kollektív bűnösség elvét alapul véve diszkriminálta a vajdasági magyarokat. A törvény hibáját orvosló rehabilitációs jogszabályt december 5-én fogadták el.

Szeptember 28. – José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben elismerte, hogy az Európai Unió történetének legnagyobb válságát éli. Az EP aznap megszavazta a „gazdasági kormányzás” hatos jogszabálycsomagját: a tagállamokkal szemben a közös elvárások kikényszerítésére alkalmas eszközrendszert teremtő jogszabályokat november 8-án hagyták jóvá az uniós pénzügyminiszterek, a jogszabálycsomag december 13-án lépett hatályba.

Október 3. – Odaítélték a Nobel-díjakat, amelyeket december 10-én adtak át. Az orvostudományit az amerikai Bruce Beutler és a luxemburgi születésű Jules Hoffmann, valamint a kanadai Ralph Steinman megosztva kapta (Steinman a bejelentés előtt nem sokkal elhunyt, de díját nem vonták vissza). A fizikai Nobel-díjat megosztva az amerikai Saul Perlmutter, valamint az ausztrál Brian P. Schmidt és az amerikai Adam G. Riess, a kémiait az izraeli Daniel Shechtman (Sehtman), az irodalmit a svéd Tomas Tranströmer, a közgazdaságit az amerikai Thomas Sargent és Christopher A. Sims, a Nobel-békedíjat Ellen Johnson-Sirleaf libériai elnök, honfitársa, Leymah Gbowee és a jemeni Tavakkul Karman kapta.

Október 11. – Libériában nyolc évig tartó polgárháborús állapotok után rendeztek parlamenti és elnökválasztást. Az elnökválasztás november 8-i második fordulóját a Nobel-békedíjjal kitüntetett Ellen Johnson Sirleaf nyerte meg.

Október 11. – Nem jogerősen hét év börtönbüntetésre ítélte egy kijevi bíróság Julija Timosenko volt ukrán kormányfőt hivatali hatalommal való visszaélés miatt. Az ítéletet világszerte élesen bírálták, az Európai Unió és az Egyesült Államok is a jogállamiság megsértésének nevezte a döntést. Timosenko fellebbviteli tárgyalása december 13-án kezdődött meg.

Október 12. – Az Európai Bizottság közzétette az új közös agrárpolitika tervezetét, amely 2014-től igazságosabb, egyszerűbb és célzottabb jövedelemtámogatást javasol.

Október 15. – A világ 82 országában, 951 városban, így Budapesten is tüntetéseket tartottak a „felháborodottak”, akik a válság miatti elszegényedés, a pénztőke uralma, illetve általában a bankárok és a politikusok ellen tiltakoznak, az akcióik több helyen zavargásokba torkollottak. Az amerikai Wall Street-ellenes tüntetők táborát november közepén számolta fel a rendőrség.

Október 20. – A Baszkföld függetlenségéért 43 éve fegyverrel harcoló ETA szervezet bejelentette: lemond az erőszakról és tárgyalásokat javasolt a spanyol és a francia kormánynak.

Október 23. – Az európai uniós országok állam- és kormányfői Brüsszelben tartottak csúcstalálkozót, megbeszélésüket október 26-án folytatták. Az ülésen több, az eurózóna válságával kapcsolatos megállapodás született, így az európai bankok feltőkésítéséről és az európai pénzügyi stabilitási eszköz (EFSF) növeléséről. Az ülésen abban is megállapodtak, hogy az euróövezet országainak vezetői ezentúl évente kétszer külön találkoznak Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnöke elnökletével.

Október 24. – Törökországban egy 7,2-es erősségű földrengés több ezer halálos áldozatot követelt.

Október 26-30. – Az ausztráliai Perth városában II. Erzsébet brit királynő jelenlétében rendezték meg a brit Nemzetközösség csúcstalálkozóját. A tanácskozáson módosították a trónöröklési törvényt, három évszázad után eltörölve a vallási diszkriminációra és a nemek közötti megkülönböztetésre vonatkozó passzusokat.

November 3-4. – Kézzel fogható eredmény nélkül zárult a világ 19 legfejlettebb gazdaságú, illetve vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő G20 országok cannes-i csúcsértekezlete, amelyre az euróövezeti válság nyomta rá bélyegét.

November 12. – Az olasz parlament szigorú megszorításokat tartalmazó költségvetési csomagot fogadott el, ezután lemondott Silvio Berlusconi kormányfő. Az új, szakértői kormányt Mario Monti, az Európai Bizottság volt tagja alakította meg.

November 20. – Spanyolországban az előre hozott parlamenti választásokon megbukott a gazdasági válság miatt súlyos megszorításokra kényszerülő szocialista kormány, az új kabinetet a konzervatív Néppárt vezetője, Mariano Rajoy alakíthatta meg.

November 28. – Szükségállapotot hirdettek ki 16 szlovákiai kórházban, ahol a kórházi orvosok egyharmada mondott fel, mert a kormány nem tett eleget béremelési követelésüknek. A kormány és az orvosok december 2-án jutottak megállapodásra.

December 4. – Parlamenti választásokat rendeztek Oroszországban, amelyet megnyert ugyan a kormányzó Egységes Oroszország párt, de elvesztette alkotmányozó többségét. A feltételezett választási csalások miatt a következő napokban tüntetések kezdődtek.

December 6. – A Standard and Poor's hitelminősítő negatív kihatású megfigyelés alá vette 15 euróövezeti tagállam – köztük Németország és Franciaország – hosszú távú szuverén adósosztályzatát, majd 7-én hasonló lépést jelentett be az EU egészére vonatkozóan.

December 6. – Belgiumban véget ért a több mint másfél éve tartó kormányválság, hivatalba lépett a francia ajkú szocialista Elio Di Rupo vezette kabinet. (Az utolsó teljes hatáskörű brüsszeli kormány 2010 áprilisában mondott le, a parlamenti választásokat tavaly júniusban rendezték.)

December 8-9. – Brüsszelben rendezték meg az Európai Tanács csúcstalálkozóját, amelynek fő célja az európai integráció megmentése, az eurózóna válságos helyzetének stabilizálása volt. Az állam- és kormányfők elvi megállapodásra jutottak a szigorú szankciókat tartalmazó költségvetési paktumot illetően, s abban, hogy ezt a nemzeti törvénykezésben is megjelenítik. Az EU alapszerződésének módosításához csak Nagy-Britannia nem járult hozzá, s kilenc euróövezeten kívüli ország – köztük Magyarország is – a nemzeti parlamentek felhatalmazásához kötötte ezt. A tanácskozáson nem született döntés Szerbia EU-tagjelöltségéről.

December 11. – A kiotói jegyzőkönyv meghosszabbításáról állapodott meg a dél-afrikai Durbanben az ENSZ 17. Klímaváltozási Konferenciája, amelyen csaknem 190 tagállam képviseltette magát.

December 11. – Franciaországból hazai börtönbe szállították Manuel Noriega egykori panamai diktátort, akinek hatalmát 1989-ben amerikai intervenció döntötte meg, ezután 22 évet töltött amerikai, majd francia börtönben, büntetésének letöltését Panamában folytatja.

December 16. – Párizsban újabb életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték a Carlos, illetve a Sakál néven ismert venezuelai Ilich Ramírez Sánchezt. A világ egykor leghírhedtebb és legkeresettebb, 1994 óta életfogytiglani büntetését töltő terroristája három évtizede Franciaországban elkövetett terrorcselekményekért állt ismét a bíróság előtt.

December 17. – Elhunyt a hatvankilenc éves Kim Dzsong Il, a sztálinista Észak-Korea első embere, kijelölt utóda legkisebb fia, a 28 éves Kim Dzsong Un lett, ezzel a történelem első „kommunista dinasztiájának” élére már a harmadik nemzedék kerül.

December 18. – Csaknem kilenc évvel az iraki háború kezdete után az amerikai harcoló alakulatok utolsó katonái is elhagyták az arab országot.

December 18. – Hetvenöt éves korában elhunyt Václav Havel volt csehszlovák, majd cseh államfő, drámaíró és nemzetközi hírű emberi jogi harcos.

December 19. – A nem EU-tag Liechtenstein a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet 26. tagja lett.

December 19. – Kijevben az Európai Unió és Ukrajna csúcstalálkozóján véglegesítették az ukrán társulási szerződést, de az EU bejelentette: a dokumentumot nem írja alá, amíg szét nem oszlanak a Julija Timosenko volt kormányfő bebörtönzésével kapcsolatos politikai aggodalmak.

Forrás: MTVA-Sajtóadatbank