22 éves a Magányosok Klubja

A Magányosok Klubja Marosvásárhelyen azon közösségek közé tartozik, amelyek rokonszenves társaságként kerültek a köztudatba.

A Magányosok Klubja Marosvásárhelyen azon közösségek közé tartozik, amelyek rokonszenves társaságként kerültek a köztudatba. A magányosság hallatán arra gondolhatnánk, hogy szomorú, az egyedülléttől megviselt emberek gyülekezetéről van szó, azonban a környezetükben töltött idő megcáfolja ezt a képzetet: életvidám, szimpatikus, a szépre, zenére, versre fogékony, fiatalosan gondolkodókból álló közösségről beszélünk. Olyan közösségről, amely az alakulásától számított 22 év folyamán mindenféle válságot kibírt és amely az évek múltával nemhogy erőtlenebb, hanem színesebb és befogadóbb lett. A klub alapításának évfordulóján a Deus Providebit Házban újabb ünnepélyt szerveztek, amelyre számos meghívott és szimpatizáns érkezett.

Ennyi idő alatt felnő egy generáció

– Súlya van ennek a 22 évnek, hiszen ennyi idő alatt felnő egy új generáció, megszületik, iskolát végez egy gyermek, sőt házasságra is léphet. Az elmúlt több mint két évtizedet nem lehet elmesélni, annyi kellemes eseményben volt részünk. Gondolok itt a farsangi mulatságokra, a karácsonyi ünnepélyekre, a hangulatos gulyásfőzésekre – mondta Kopacz Imola pszichológus, a klub alapítója, mozgatója és lelke –, majd hozzátette: időszerű lenne a névváltoztatás, hiszen a klubtagok nem magányosak, inkább közösségi klubnak kellene nevezni a társaságot. – Sokat dolgoztunk, segítettünk, sokat tettünk a közösségért, amiért a fizetséget a Vatikánból valutában utalják át nekünk! – mondta viccesen a tiszteletbeli elnök, aki Antoine de Saint Exupéry fohászát osztotta meg a hallgatósággal: Uram! Nem csodákért és látomásokért fohászkodom, csak erőt kérek a hétköznapokhoz. Taníts meg a kis lépések művészetére! Tégy leleményessé és ötletessé, hogy a napok sokféleségében és forgatagában időben rögzítsem a számomra fontos felismeréseket és tapasztalatokat. Segíts engem a helyes időbeosztásban. Ajándékozz biztos érzéket a dolgokfontossági sorrendjének, elsőrangú vagy csupán másodrangú fontossága megítéléséhez. Erőt kérek a fegyelmezettséghez és a mértéktartáshoz, hogy ne csak átfussak az életen, de értelmesen osszam be napjaimat, észleljem a váratlan örömöket és magaslatokat… Bölcs ember kérései, melyek, ha meghallgatásra találnak, ha nem is életművészekké, de a nehézségeket könnyebben legyűrő emberekké válhatunk.

Ha nincs kinek fogni a kezét, itt egy örömsziget

Ahogy illő, köszöntötték a klub jelenleg is aktív négy alapító tagját: Németi Ibolyát, Demeter Irénkét, Gyepesi Rozáliát és Székely Árpádot, majd a klubéletben feladatokat vállaló tisztségviselőket. A tagok külön elismeréssel szóltak Kopacz Imola önfeláldozó tevékenységéről, aki nemcsak vezetőként, hanem pszichológusként is a klubtagok mellé áll.

Ez alkalommal sem maradt el a művészi műsor, melynek főszereplői a klubtagok voltak, közreműködött és zenei kíséretet biztosított Szilágyi Sándor.

Pár gondolat erejéig a klubhoz közel álló Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács alelnöke szólt az ünneplőkhöz: a klubban tapasztalt összekovácsoló, közösségformáló erő fontosságáról beszélt. Kiemelte, hogy örömmel vesz részt a rendezvényeiken, hiszen a sok vidám arc láttán mindig feltöltődik. Nagy László unitárius főjegyző elmondta, ablakából belátja a Bolyai teret, ahol kölcsönös szeretetben és tiszteletben megöregedett idős házaspárok sétálnak kézen fogva. – Milyen jó, hogy egymás szeretetét érezhetik, és milyen szomorú érzés lesz, amikor egyedül kell majd sétálni. S azoknak, akik magukra maradtak, megadatott ez az örömsziget – fogalmazott a főjegyző. György Tibor katolikus plébános – mint mindig – sugárzó optimizmussal szólt az egybegyűltekhez. – Annyi szép nőt és férfit látok itt! Az, hogy kicsit eltelt az idő, semmit sem változtat – mondta. Ajándékképp egy tanulságos mesét olvasott fel. Hajlák Attila segédlelkész imával zárta az ünnepi műsort.

Ezzel korántsem ért véget a rendezvény, ugyanis Szabó Ödön, az Effendi vendéglő tulajdonosa két óriási tortával lepte meg a klubtagokat, amit a szeretetvendégségben fogyasztottak el.