28. Tudományos Diákköri Konferencia

Minden, ami egészségügy

  Április 21. és 24. között szervezték meg Marosvásárhelyen a 28. Tudományos Diákköri Konferenciát. A járványhelyzet miatt az eseményt nem lehetett a hagyományos formájában megvalósítani, viszont a szervezők nem akarták teljesen átköltöztetni az online térbe. Így idén először hibrid formában valósult meg az orvostudományi és gyógyszerészeti tudományos diákköri konferencia. Az eseményen számos külföldi orvos is tartott bemutatót.

 A rendezvényről Szabó Stefánia főszervezőt kérdeztük.

– Hogyan zajlott a 28. Tudományos Diákköri Konferencia szervezése?

– Tavaly márciusban nem tudtuk megszervezni a 27. ülésszakot, így azt áttettük az online térbe, és megtartottuk október elején. Közvetlenül utána neki is fogtunk az idei rendezvény szervezésének, és azóta folyamatosan tevékenykedtünk. Próbáltuk minél hamarabb összeszedni a teljes csapatot, majd ezt kisebb csoportokra osztottuk, ahol mindenkinek megvolt a saját feladatköre. A szervezés tekintetében első perctől kezdve két síkon indultunk. Már akkor szinte teljesen biztosak voltunk abban, hogy teljesen a hagyományos formájában nem fogjuk tudni megszervezni a TDK-t, ezért online és hibrid változaton egyaránt gondolkodtunk. A hibrid volt az elsődleges terv, viszont végig ott volt B opcióként az online. A hibrid változat is okozott fejfájást, főleg azért, mert le kellett mondjunk a TDK hagyományos helyszínéről, a Kultúrpalotáról. Végül az orvosi egyetem lett a helyszín, amivel igen elégedettek voltunk. További fejtörést okozott a technikai háttér; egy olyan rendszert használtunk, amit előttünk még senki ezen a rendezvényen.

– Hogyan lehetett kivitelezni azokat a programokat, ahol személyesen jelen voltak az előadók és a diákok?

– A TDK-nak három alappillére van. Az első a diákok tudományos dolgozatainak bemutatása, a másik pillér a külföldi bemutatók előadásai, a harmadik pedig a műhelymunkák. Mindhármat sikerült megvalósítani. A diákok a helyszínen mutathatták be a dolgozataikat az elbíráló bizottságnak. Annyi csavart tettünk bele, hogy online is követhető volt, így bárki meg tudta nézni. Ami a műhelymunkákat illeti, azok teljesen hagyományos formában folytak az egyetem laboratóriumaiban és a termekben. viszont nem voltak online követhetők. Az előadások tekintetében volt két olyan előadónk, dr. Simon Botond Budapestről és dr. Derzsi Zoltán Marosvásárhelyről, akik a helyszínen adtak elő, a diákok előtt. A fő különbség ebben az esetben abban nyilvánult meg, hogy korlátoztuk a résztvevők számát, továbbá betartottunk minden járványügyi előírást. 

– Változott-e idén a résztvevők száma a hagyományos programokon?

– Az eddigi években több mint 300 dolgozat érkezett be, idén a kétharmada. Azonban ezt is egy pozitívumnak látjuk, mert a jelenlegi helyzetben sokkal nehezebb volt a diákoknak a kutatás, sokkal körülményesebb volt a dolgozat elkészítése is, hiszen nem volt lehetőségük arra, hogy a kórházba bejárjanak. Ez pedig nagymértékben hátráltatta őket. Mindezek ellenére mégis 210 dolgozat készült el, ami egy jó szám. Ezek közül körülbelül 150 dolgozat származik Erdélyből, míg a többi külföldről, Magyarországról érkezett. A dolgozatok és a résztvevők száma közé nem lehet egyenlőségjelet tenni, hiszen volt olyan, aki két dolgozattal is készült, azonban az ilyen jelentkezők aránya nem kiemelkedően nagy.

– Mi volt a 28. Tudományos Diákköri Konferencia nyereménye?

– A legfőbb nyeremény az lehet, hogy kijutnak az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára, az OTDK-ra. Minden témakörből egyvalaki nyerhette el ezt a lehetőséget, kivétel a poszterszekció, ahol nem osztanak ilyen jutalmat. Ezenkívül minden témakörben nyerhettek díjakat a hazai diákok. Amennyiben egy témakörben 6 dolgozat érkezett, akkor csak első helyezett volt, ha 7 és 9 dolgozat között volt az adott témakörben, akkor már volt első és második helyezett is. A külföldi hallgatók körében pedig kiválasztottunk egy dolgozatot, amely különdíjban részesült. Megjegyezném, hogy a dolgozatok bemutatása két szekcióra osztható: előadás és poszterszekció. Előbbiben, ahogy a neve is mutatja, előadást tartanak a diákok. Utóbbiban egy posztert, egy plakátot kell készítsenek. Az előző években ezt kinyomtattuk és kihelyeztük az előterekbe vagy a termekbe, ahol a bemutatók zajlottak. Idén ez csak virtuális formában volt kivitelezhető. 

– A különböző városok TDK-i között van különbség. Mitől különleges a marosvásárhelyi?

– Ez az egyedüli olyan erdélyi TDK, amelyen egészségügyi témakörből származó dolgozatokat mutatnak be, illetve ez az egyedüli erdélyi orvostudományi diákköri konferencia, ahol a diákok a saját anyanyelvükön prezentálhatják a dolgozataikat.

– Az esemény a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetséghez, az MMDSZ-hez, kapcsolható, amelyben vannak más egyetemek is, mint például a Művészeti Egyetem vagy a Sapientia. A jövőben nem tervezitek ezeknek az egyetemeknek is a bevonását? Azaz, hogy ne csak egészségügyi témakört dolgozzatok fel a TDK-n?

– Magam csak egy éve foglalkozom komolyabban a Tudományos Diákköri Konferencia szervezésével, ebben az időszakban nem merült fel az esemény kibővítése. Viszont valamilyen szinten van már erre egy precedens, hiszen van egy bio-informatika témakör. Tehát jelentkezhet olyan személy is, aki más egyetemen tanul.

– Hogyan készültök a következő, 29. TDK-ra?

– Terveink szerint jövőre meg tudjuk szervezni úgy, ahogy az eddigi 26 évben, azaz teljesen élőben a Kultúrpalotában. Azt szeretnénk, ha minden érdeklődőnek lehetősége nyílna arra, hogy a helyszínen kövesse végig az eseményeket, mert az egy teljesen más hangulatot ad a rendezvénynek. Amennyiben pedig a járványhelyzet nem javul, és nem fogjuk tudni a hagyományos formában kivitelezni a TDK-t, akkor sem adjuk fel, és legalább a hibrid változatban megszervezzük. Csak a legrosszabb esetben lesz teljesen online az esemény.