A koronavírus-járvány hatása a gazdaságra
Az EB tavaszi gazdasági előrejelzése
Megjelent az Európai Bizottság tavaszi gazdasági előrejelzése. Eszerint Lengyelország lehet a leginkább válságálló, míg a turizmusból élő Horvátország és Görögország, valamint az erősen érintett Olaszország és Spanyolország térdel le a legjobban.
Az Európai Bizottság több mint 200 oldalas tanulmányt jelentetett meg az EU nemzetgazdaságainak a kilátásairól. Az előrejelzés szerint az Európai Unió 7,7 százalékos GDP-visszaesést szenvedhet el 2020-ban, hogy utána 2021-ben 6,3 százalékkal nőjön a gazdaság. Úgy tűnik, a turizmuson múlik majd, mennyire lesz tragikus a visszaesés és a munkanélküliség mértéke.
Az egyes országokról olvasható friss becslések mindegyikében a turizmus nemzetgazdasági súlya köszön vissza: legjobban Görögország (9,7 százalékos esés), Olaszország (9,5 százalékos mínusz), Spanyolország (9,4 százalékos csökkenés) és Horvátország (9,1 százalékos GDP-esés) esik recesszióba.
GDP 2020: van nemzetgazdaság, amely a felére olvad, de olyan is, amely a másfélszeresére nő
Eltérően hat a járvány a mezőgazdaságban, az iparban és a szolgáltatásban erős gazdaságokra. A görög és a horvát gazdaságban 20 százalék feletti az idegenforgalom nemzetgazdasági súlya, de az olasz és a spanyol turizmus is kiemelkedő. A legkevésbé érintett Lengyelország (4,3 százalékos mínusz), ahol az egész unióban a legalacsonyabb az idegenforgalom gazdaságbeli szerepe (4 százalék).
Lengyelország mellett nincs is másik olyan állam, amely pozitív irányban kiugró lenne, csupán Dánia, Málta, Ausztria és Luxemburg az, ahol nem éri el, csak megközelíti a 6 százalékot a visszaesés.
Optimista IMF, borúlátóbb EB
Korábban az IMF még (Máltával együtt) Magyarországot tekintette a legkisebb veszteséget elszenvedő országnak (az ő előrejelzésükben csak 3,1 százalékos visszaesés szerepelt), ám az Európai Bizottság már nem ilyen optimista. Az anyag szerint 2020-ban a magyar gazdaság 7 százalékkal apadhat, a munkanélküliség is felkúszhat 7 százalékra, az infláció 3 százalékos szinten állhat meg, viszont a költségvetési hiány is elérheti az 5,2 százalékot.
Mi történik Németországban?
Az előrejelzés szerint a németek a hathatós gazdaságvédelmi csomaggal valóban eredményeket érnek el, mert bár a 6,5 százalékos visszaesés nagy, a 7 százalékig elengedett hiány segít megőrizni a munkahelyeket, a német munkanélküliség mindössze 4 százalékra emelkedik. A munkanélküliség amúgy összességében 6,7 százalékról 9 százalékra ugrik, az amúgy is magas szinttel jellemezhető, ráadásul idegenforgalmi visszaeséssel is sújtott országokban ez az adat kiugró, Görögország (19,9 százalék) és Spanyolország (18,9 százalék) a két csúcstartó, de 2020 végére 10 százalék fölötti lesz.
És mi a helyzet Romániában?
Szakértők szerint az első koronavírus-fertőzés igazolása óta Romániában az azóta eszközölt intézkedések és korlátozások jelentős gazdasági visszaesést eredményeztek. Az adatok szerint a múlt hét végén 890 ezer személy volt kényszerszabadságon, 332 ezren veszítették el a munkájukat, és óránként 70 vállalat szűnt meg.
Az előrejelzések szerint az ország éves gazdasági visszaesése elérheti a 6,5 százalékot, a második negyedévben még jelentősebb, akár 14,6 százalékos is lehet. De csak abban az esetben, ha a gazdaság ebben a hónapban újraindul, és nem lesz újabb számottevő leállás egy esetleges második fertőzési hullám esetén. A második negyedévben a legnagyobb GDP-visszaesésre Ilfov megyében lehet számítani (-19,3%), a legalacsonyabbra pedig Vaslui és Călăraşi megyékben (-12,5%).
(Forrás: az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája, Index.hu, az EP honlapja, econ.ubbcluj.ro/coronavirus) (mózes)
Vállalkozói konzultációt indított a Maros Megyei Tanács
Online kérdőív segítségével méri fel a Maros Megyei Tanács, hogy a Maros megyei vállalkozói szférának milyen nehézségeket és veszteségeket okozott a koronavírus-járvány, és a vállalkozóknak milyen javaslatai vannak a gazdaság újraindítására.
A kérdőívvel, amelyet vállalkozókkal és szakmai szervezetekkel együttműködve állítottak össze, azt szeretnék feltérképezni, hogy a megyében hogyan érintette a járvány a különböző gazdasági ágazatokat, a korlátozások miatt a cégek milyen intézkedéseket vezettek be az alkalmazottaikat illetően, és milyen lépéseket terveznek a következő időszakban.
Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke szerint a következő hónapok egyik legfontosabb feladata, hogy a gazdaságot érintő intézkedéseket hozzanak helyi és országos szinten egyaránt, hiszen a koronavírus-járvány nehéz helyzetbe hozta a vállalkozókat, és ha nem sikerül újraindítani a gazdaságot, annak nagyon súlyos következményei lesznek.
„Fontos feladat, hogy felmérjük a járvány várható gazdasági hatásait, az egyes ágazatok érintettségét és a gazdasági szereplők reakcióit a kialakult helyzetre. A célunk az, hogy a felmérés tapasztalatainak összegzésével visszajelzést adjunk a kormánynak, és segítséget tudjunk nyújtani a Maros megyei kis- és középvállalkozásoknak a felkészülésre, a folyamatosan alakuló helyzethez történő alkalmazkodáshoz” – emelte ki Péter Ferenc.
A Maros Megyei Tanács elnöke azt is elmondta, a kérdőívre kapott válaszokat elemezni fogják, és szakértők segítségével konkrét javaslatokat fogalmaznak meg arra vonatkozóan, hogy milyen intézkedésekkel, programokkal lehet segíteni a vállalkozókat helyi, megyei, illetve országos szinten. Az elkészült elemzést és a megfogalmazott javaslatokat a megyei tanács továbbítani fogja a helyi önkormányzatoknak, de a kormánynak és a parlamentnek is.
A kérdőívet több ezer Maros megyei kis-, közép- és egyéni vállalkozásnak küldi el a Maros Megyei Tanács, de az intézmény honlapján is megtalálható (https://docs.google.com/forms/d/1LIkKJcaj0Q3paOPiG-MTCOO5IPgX4GuxEpIlSgXIKwE/viewform?edit_requested=true), így azok is kitölthetik, akik nem kapták meg e-mailben. A kitöltési határidő 2020. május 31. (A Maros Megyei Tanács sajtóirodája)
Pályázatok krízis alatt és után
Hogyan érintette a krízishelyzet a pályázatokat, pályázókat? Milyen intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy a rendszer tovább tudjon működni? Milyen országos és uniós pályázatok várhatók? Parajdi Borbála pályázati szakértő összefoglalóját hallgathattuk meg erről május 14-én az RMKT online élő közvetítésén.
Március 16-án, a szükségállapot megkezdésével az elnöki dekrétumban egy cikkely foglalkozott azzal, hogy mik az alternatívák az aktuális válsághelyzet kezelésére uniós és országos források szintjén is. A cikkely szerint, ha az igénylők nehézségekbe ütköznek a pályázatok kivitelezésénél, felfüggeszthető vagy fel is bontható a finanszírozási szerződés, közös megegyezéssel.
Milyen nehézségekbe ütközhettek a pályázók? Az elbírálás alatti pályázatoknál nehezebbnek bizonyult az engedélyek beszerzése a hivatalos szervektől, és az első hetekben az online rendszerek sem voltak a leghatékonyabbak. A gyakorlatba ültetés alatt a legnagyobb probléma az volt, hogy az eszközök beszerzése időigényesebbé vált vagy teljesen elakadt, így sok munkálatot felfüggesztettek. Az elszámolások esetében is jelentős csúszás volt ezen időszakban, és több olyan probléma is volt, amely megnehezíthette az elindított folyamatokat. Tekintettel a felsoroltakra, felmerül a kérdés, hogy milyen intézkedéseket hoztak ezek kezelésére, és milyen javaslatok születtek a helyzet súlyosságának enyhítésére?
Az eddig megszokott három hónap helyett hat hónap áll rendelkezésünkre a szükséges bizonyító dokumentumok benyújtására, amit most már online is elküldhetünk a finanszírozónak. Júniustól minden elintézhető lesz digitális formában, az elektronikus aláírás is nélkülözhetetlenné válik a közeljövőben. Speciális, a krízishelyzetre vonatkozó finanszírozási lehetőség is megjelent IMM Invest Romania néven, a hitelkonstrukcióra már több mint 50.000 igénylést nyújtottak be. A vállalkozások a 2019-es üzleti forgalmuk 25%-át igényelhetik hitelként, de ez nem haladhatja meg az 500.000 lejt fenntartási és 10.000.000 lejt beruházási célra igényelt hitel esetében. A kamatot és a kezelési költséget az igénylőknek idén nem kell fizetniük, és fontos megjegyezni, hogy az ilyen típusú kamat előnyösebb és sokkal kedvezőbb más banki hitelfajtáknál. Az előadás további részében Parajdi Borbála instrukciókat is felsorolt a hitel igénylésével kapcsolatosan. Elmondása szerint a program jelentős segítségnek bizonyulhat hitelképes vállalkozások számára.
Hogy milyen más lehetőségek vannak országos és uniós szinten, és melyek azok a kritériumok, amelyeknek eleget kell tennünk? Mi várható a közeljövőben, és mire érdemes figyelnünk pályázásnál? A szakmai előadást utólag is visszahallgathatják az érdeklődők a Romániai Magyar Közgazdásztársaság Facebook-oldalán, a következő linken: https://www.facebook.com/rmkt.ro/. (közlemény)
