Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Július végén a bruttó hazai termék (GDP) 42,2 százalékát tette ki a teljes román államadósság, amelynek értéke elérte a 444,399 milliárd lejt – közölte hétfőn a pénzügyminisztérium.
A közlés szerint a tavalyi év végéhez képest az államadósság 7 százalékponttal nőtt, ugyanis 2019 végén ennek értéke 373,5 milliárd lej volt, ami a GDP 35,2 százalékának felelt meg. A 444,399 milliárd lejből 14,96 milliárd lej a rövid lejáratú adósság, a többi közép- és hosszú távú. Az adósság legnagyobb részét, 382,92 millió lejt az államkötvények teszik ki. A központi közigazgatás adóssága 429,61 milliárd lej, az önkormányzatoké 14,79 milliárd lej. A külföldi adósság értéke 221,829 milliárd lej. A Költségvetési Tanács június közepén közzétett éves jelentésében közölte, hogy Románia államadóssága a bruttó hazai termék (GDP) 50 százaléka fölé emelkedhet 2021-ben az optimista forgatókönyv szerint, a pesszimista változat szerint a GDP 55 százalékát is meghaladhatja. A tanács arra számít, hogy az államadósság az idei év végén meg fogja haladni a GDP 45 százalékát, és arra figyelmeztettek, hogy a 2020-2021-es időszakban gyors ütemben fog emelkedni. Szeptember elején a testület a magas államháztartási hiány miatt is aggodalmát fejezte ki, amely a kormány számításai szerint az idén a GDP 8,6 százalékát teszi ki. (MTI)
2020. szeptember 13-a volt a 200. nap az első regisztrált koronavírusos megbetegedés óta Romániában, két nappal előtte pedig a megbetegedések száma átlépte a 100.000-es határt. A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának magyar tagozatos oktatói a COVID–19: Romanian Economic Impact Monitor kutatási projekt keretében valós idejű képet kívánnak nyújtani a koronavírus-járvány romániai gazdaságra gyakorolt hatásairól, valamint az ország gazdasági kilátásaival kapcsolatos előrejelzéseket és elemzéseket tesznek közzé (econ.ubbcluj.ro/coronavirus).
Az első 200 nap után a kutatócsoport elemzései alapján az alábbi következtetések rajzolódtak ki a román gazdaságra vonatkozóan:
1) A járvány számai:
* Az járvány első 200 napjában 2,04 millió tesztet végeztek és összesen 103.495 koronavírusos esetet regisztráltak, melyből 43.025 személy már meggyógyult, 4163 pedig elhunyt. Az aktív esetek száma szeptember 13-án 56.307.
2) A gazdaság általános alakulása:
* A járvány hatása a román gazdaságra már az első negyedévtől érezhető volt, de a visszaesés a második negyedévben érte el a mélypontját. Az elemzők várakozásaival összhangban a gazdaság éves növekedési üteme jelentősen visszaesett a második negyedévben: -12,3% 2020 első negyedévéhez képest, illetve -10,5% 2019 második negyedévéhez képest, amely rekordmértékű visszaesésnek számít – a korábbi válságok idején soha nem volt tapasztalható ilyen drasztikus visszaesés egyetlen negyedévben sem.
* Kisebb vagy nagyobb mértékben, de a járvány az összes nemzetgazdasági ágazatot érintette. Az Országos Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján a második negyedévben az ipari ágazatokban volt tapasztalható a legnagyobb visszaesés, amelyet a magánszolgáltatások szektora követ. A ne-gyedéves GDP visszaesését keresleti oldalon leginkább a fogyasztási javak vásárlásának jelentős visszaesése okozta.
* A havi bontású adatsorok azt mutatják, hogy az áprilisi erőteljes csökkenés után a gazdaság már májusban növekedésnek indult, a növekedési ütem júniusban pedig még tovább erősödött. Ezenfelül a július és augusztus is bizakodásra ad okot, az ebben az időszakban mért gazdasági bizalmi index és a Google mobilitási indexe is jelentős növekedést vetítenek előre 2020 harmadik negyedévére. Várakozásaink alapján a harmadik negyedév után a visszaállás ritmusa jelentősen lassulni fog.
* A járvány alatt a munkanélküliségi ráta növekedésnek indult, a januári 3,7%-os szintről júliusra 5,4%-ra emelkedett, viszont fontos kiemelni, hogy a munkahelyek védelmét célzó kormányzati intézkedések tompították a munkanélküliség növekedését.
3) A pénzügyi piacok alakulása:
* A járványhelyzet első heteinek drámai, akár 20%-ot is elérő csökkenései után a főbb pénzügyi mutatók folytonos javulást mutattak, aminek eredményeképpen 200 nappal az első koronavírusos eset után a bukaresti tőzsde BET-indexe „csak” 5,7%-os kumulált visszaesést jelez.
* Annak ellenére, hogy szeptemberben a lej euróval szembeni árfolyama történelmi értékeket ért el, a járvány első 200 napján a lej leértékelődése az euróval szemben összességében nem volt drámai (-1,09%), ami többek között a Román Nemzeti Bank határozott és időben meghozott intézkedéseinek köszönhető.
* Összehasonlítva az adatokat a 2008-2009-es válság hasonló időszakáéval, megállapítható, hogy habár a piacok reakciója és a pénzügyi feszültségek hasonlóak voltak, mint most, a jelenlegi válsághelyzetben a kilábalás gyorsabbnak és egyenletesebbnek tűnik. Összehasonlítási alapként, a bukaresti BET-index a 2008-as válság során egy, a mostanihoz hasonló időperiódusban 29%-os esést is elkönyvelt.
4) A vállalati szektor:
* Annak ellenére, hogy összességében az iparban nagyobb visszaesést regisztráltak, mint a szolgáltatói szektorban, a gazdasági alágazatok szintjén némely esetekben teljesen más képet láthatunk: a vendéglátóiparban teljes összeomlás figyelhető meg, míg az IT-szektor, valamint a futárszolgálatok a járvány alatt tovább gyarapodtak. Az építőipar éves szinten ugyan nem csökkent, a növekedés üteme azonban némileg visszaesett.
* Az alágazatok szintjén a legjelentősebb csökkenés a turizmus és vendéglátás szektorban volt tapasztalható (67%-os becsült csökkenés a második negyedévben), valamint a kulturális, művészeti és egyéb szolgáltatások szektorában (60%-os becsült csökkenés a második negyedévben).
5) Mobilitási mutatók:
* A szükségállapotból veszélyhelyzetre való átállás után a lakosság mobilitása szignifikánsan növekedett (elérve mára a +11%-os szintet a február 15. – március 1. közötti időszakhoz képest). A legnagyobb növekedés a „parkok” (parkok, tengerpart és strandok, nyitott terek, nyilvános arborétumok) kategóriában észlelhető, ezen helyek látogatottsága csaknem megduplázódott ebben az időszakban (+95% a járvány előtti időszakhoz képest).
* A mobilitás legnagyobb növekedései a tengerpart mentén figyelhetők meg: Konstanca megyében a mobilitási index a +82%, +125% intervallumban váltakozott az utóbbi két hónapban, míg Tulcea megyében szintén jelentős növekedést figyelhetünk meg, ahol az utóbbi két hónapban +26-39%-kal haladta meg a mobilitási mutató a járvány előtt tapasztalt értékeket.
* Az országban négy olyan megye található, ahol még nem tért vissza a mobilitás a járvány előtti szintekre. Erre a négy megyére mind jellemző, hogy erős szolgáltatói szektorral rendelkeznek, ahol az otthoni munkavégzés és az online vásárlások trendje továbbra is meghatározó maradt: Bukarest (-10% a február 15. – március 1. periódushoz képest), Temes (-3%), Kolozs (-2%) és Iaşi (-1%).
6) Ingatlanpiac:
* Az Országos Kataszteri és Ingatlanhirdetési Ügynökség (ANCPI – Agenţia Naţională de Cadastru şi Publicitate Imobiliară) adatai alapján az ingatlantranzakciók száma 2020 márciusában és áprilisában drámaian lecsökkent (47%-kal országos szinten, de némely megyékben a csökkenés meghaladta a 80%-ot is). A hirtelen és erős csökkenés után egy csaknem ugyanolyan gyors és erős növekedés rajzolódott ki, mondhatni „V” alakban.
* Az ingatlantranzakciók számának visszaesése egyelőre nem vonta maga után az ingatlanárak jelentős csökkenését: a nagyvárosokban (Bukarest, Kolozsvár, Temesvár, Konstanca, Brassó) az ingatlanárak a járvány alatt alig 3%-kal mérséklődtek, ami sokkal nagyobb optimizmust mutat, hiszen a 2008-2009-es válság hasonló ideje alatt az ingatlanok árai akár 33%-kal is visszaestek.
A kutatási projekt naponta frissülő eredményeit a COVID–19 RoEIM online platformon lehet követni (econ.ubbcluj.ro/coronavirus), míg a részletesebb elemzéseket a kutatócsoport a projekt Facebook-oldalán
(www.facebook.com/covid19.roeim) rendszeresen publikálja.