Meghosszabbították a vidékfejlesztési programok határidejét
A kormány december 30-i ülésén Cseke Attila fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős miniszter javaslatára a 28/2013-as sürgősségi kormányrendeletet kiegészítő kormányhatározattal meghosszabbították a helyi vidékfejlesztési programok első szakaszának határidejét.
A kormányrendelettel azokat a szerződéseket hosszabbították meg, amelyeket az országos vidékfejlesztési program első szakaszában, 2015–2020 között kellett volna megvalósítani. A 3.362 beruházási objektum közül 2325-öt átvettek az önkormányzatok, 1.037-at nem sikerült befejezni, egyesek újabb finanszírozást igényelnek. Az új kiírás első szakaszában 2016-tól 2021-ig 1149 beruházást támogatott a minisztérium, amiből 592-t befejeztek. A beruházások finanszírozási határideje 2021. december 31-e, de a kivitelezők rendelkezésére bocsátott pénzösszegek nem elegendőek, így az említettek határidejét két évvel meghosszabbították. A kormányrendeletnek megfelelően a jogszabály mellékletébe foglalt formanyomtatvány kitöltésével és egy indoklással harminc napon belül költségvetés-kiegészítést kérhetnek az önkormányzatok ezekre a beruházásokra. Az indoklás között szerepelhet az építkezésben dolgozók alapfizetésének növekedése, az építőanyagok időközbeni drágulása, illetve elsősorban az oktatási intézmények tervezésében hozott szigorúbb feltételek. A rendelet ugyanakkor azt írja elő, hogy az önkormányzatok, amennyiben rendelkeznek a szükséges erőforrásokkal, saját költségen haladjanak a befektetéssel, amikor az államkassza nem tudja utalni az előírt összegeket. A pénzt az önkormányzatok utólag visszakapják az államkasszából.
Jelenleg a vidékfejlesztési program I. szakaszában a szaktárca 4511 többéves lejáratú beruházást támogat, amelyek összértéke 14,86 milliárd lej. Ezek közül mintegy 7,89 milliárd lej értékben 2917 objektumot befejeztek. A második szakaszban 29,3 milliárd értékben 7251 objektum megvalósítására pályáztak a helyhatóságok, ezek közül 3,3 milliárd értékben 1757-et kiviteleztek.
– Nem állnak le a munkálatok, és a csődtől menti meg az önkormányzatokat az a sürgősségi rendelet, amelyet az év utolsó előtti napján fogadott el a kormány. Azért volt szükség a halasztásra, mert különben azok a beruházások, ahol már kifizetésre került a fejlesztés egy része, leállnának, és az önkormányzatok vissza kellene fizessék az államkasszába az elköltött pénzt, több mint 4 milliárd lejt összesen. Sok önkormányzatot ez a csőd szélére sodorna – mondta Cseke Attila miniszter, majd hozzátette: – a vidékfejlesztési programot folytatni fogják, hiszen ez a közösségek és egyben a magyarlakta települések fejlődését is szolgálja. Az új miniszter új befektetéseket is kilátásba helyezett: például bölcsődék építésére készülnek országszerte, elmondása szerint Romániában alig tíz bölcsőde jut átlagosan minden megyére, ami a három év alatti gyermekek csupán három százalékának biztosít helyet. A szaktárcavezető elmondta: minden olyan, a vidékfejlesztési országos program első fejezetéhez tartozó befektetés kifizetésre került, amelyhez legkésőbb december 24-ig beérkezett az igénylés, továbbá azok az október 13-ig kérvényezett befektetéstervezetek is finanszírozást kaptak, amelyek az országos program második fejezetéhez tartoznak. A hatályos törvények betartásával, a kérvények beérkezésének sorrendjében utalták ki az összegeket.
A minisztérium honlapján december 30-án közölt lista szerint a megyei tanácsnak két általános területrendezési tervre összesen 161.225 lejt, Szászrégennek 815.765, Radnótnak 1.155.645, míg Dózsa György községnek 515.000 lejt utaltak át, mindhárom településnek szociális lakások építésének finanszírozására. (vajda)
A vakcinák hatására régen tapasztalt fellendülés kezdődhet a világgazdaságban
Több évtizede nem tapasztalt ütemű fellendülés indulhat az idén a világgazdaságban, miután a koronavírus elleni globális oltási kampány kiteljesedésével várhatóan megkezdődik az élet visszatérése a normális kerékvágásba – jósolták 2021-re szóló előrejelzésükben londoni pénzügyi elemzők.
Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőház, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) minden év első napján összeállítja a következő tizenkét hónapra szóló átfogó világgazdasági prognózisát.
Pénteken ismertetett idei előrejelzésükben a CEBR londoni elemzői közölték: várakozásuk szerint az oltások alkalmazásának széles körűvé válásával a világ nagy része az idén „elindul a normalitás felé”, és ennek nyomán életre kelhet a koronavírus-járvány miatt tavaly elfojtott fogyasztás.
A ház szerint ez áremelkedést és sok területen – mindenekelőtt a szolgáltatási szektorokban – akár hiányt is okozhat, mivel a kínálat nem feltétlenül tud majd lépést tartani a hirtelen megugró kereslettel.
A CEBR várakozása szerint különösen igaznak bizonyulhat mindez a turizmus területén, mivel nagyon sokan, akik a korlátozások miatt tavaly nem vakációzhattak, és még az idei év elején sem mehetnek például sítúrákra, alig várják, hogy utazhassanak vagy meglátogathassák szeretteiket.
Mindezek alapján valószínűsíthető, hogy a legjobb üdülőhelyek, repülőjáratok és szállodák teljesen betelnek az év második felére. Ez is áremelkedésekkel járhat, részben azért, mert a költséges elővigyázatossági, távolságtartási intézkedésekre várhatóan még szükség lesz, másrészt azonban azért is, mert a példátlan kereslet közepette a turisztikai vállalkozások igyekeznek majd behozni az előző másfél évben elszenvedett veszteségeiket – áll a CEBR pénteki előrejelzésében.
A ház hangsúlyozza, hogy a turizmus a globális hazai össztermék (GDP) 10 százalékát állítja elő, így az ágazat kilábalása lendületet ad majd a világgazdaság egészének.
Ebben a környezetben a CEBR londoni elemzői azzal számolnak, hogy a világgazdasági szintű GDP-érték – amely számításaik szerint tavaly 4,4 százalékkal zuhant – az idén 5,3 százalékkal növekszik.
A cég kiemeli, hogy legutóbb 45 évvel ezelőtt, 1976-ban volt ugyanilyen ütemű éves növekedés a világgazdaságban.
A világgazdaság növekedési kilátásairól más nagy londoni házak is derűlátó előrejelzéseket állítottak össze a koronavírus elleni vakcinák megjelenése nyomán. Az Oxford Economics új, felülvizsgált előrejelzésében az általa eddig valószínűsített 4,9 százalékról 5,2 százalékra emelte 2021-re szóló globális növekedési prognózisát.
A tanulmányban szereplő visszatekintő kimutatás szerint ez erőteljesebb növekedés lesz, mint amelyet a világgazdaság a globális pénzügyi válság után, 2010-ben elért, és meghaladja az 1980-as, illetve az 1990-es évek recessziói utáni kilábalások ütemét is.
Az Oxford Economics grafikus elemzése szerint az idei naptári év negyedévenkénti globális növekedéseinek átlaga 1978 óta a legmagasabb lesz. A ház londoni elemzői közölték: az elmúlt hónapban jelentősen átrendeződött az alapeseti előrejelzéseiket meghatározó kockázatok megoszlása.
Az Oxford Economics hangsúlyozta, hogy 2020 nagy részére határozottan lefelé ható előrejelzési kockázatokat érzékelt. Annak nyomán azonban, hogy immár legalább három biztonságos és hatékony vakcina is megjelent, több lefelé ható kockázati tényező elenyészett, közöttük a számos további járványhullám rizikója is, az előrejelzéseknek felhajtóerőt adó tényezők száma ezzel egy időben növekedésnek indult – áll az Oxford Economics tanulmányában. (MTI)
Szigorítják a veszteséges állami vállalatok finanszírozási feltételeit
Florin Cîţu miniszterelnök hétfőn közölte, hogy megteremtik az anyagi feltételeket a kormányprogram összes prioritása számára, a veszteséges állami vállalatok pedig csak szerkezetátalakítási vagy reformterv alapján kapnak finanszírozást.
A miniszterelnök a Facebookon számolt be arról, hogy előkészülőben van a 2021-es államháztartási törvény.
„Készítjük a 2021-es költségvetést. A kormányprogram minden prioritása kap finanszírozást. Ugyanakkor van egy fontos változás. A veszteséges állami vállalatok csak szerkezetátalakítási terv/reformterv alapján kapnak forrásokat a költségvetésből. Mindenki számára legyen világos: minden átszervezési folyamatot, amelyet elrendelek, a kormány fog figyelemmel kísérni és elbírálni” – írta Cîţu a közösségi oldalra. Hozzátette: a miniszterek munkájának kiértékelésében fontos tényező lesz a veszteséges állami vállalatok átszervezési vagy reformterve, amelynek kivitelezéséről negyedévente be kell majd számolniuk a tárcavezetőknek. (Agerpres)
