2022. augusztus 17., szerda

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Támogatás állattenyésztőknek 

A járvány miatti kiesést szeretnék pótolni 

Az április 21-i kormányülésen jóváhagyták a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium előterjesztését, aminek alapján a Covid–19 járvány által érintett állattenyésztőknek anyagi támogatást nyújtanak. Elsősorban a megszorító intézkedések miatt az élelmiszerláncban történt kiesés okozta hiányt szeretné pótolni az állam. Az állami támogatások összértéke 453.899.000 lej, amiből 170.250.000 lejt a szarvasmarha-, 167.649.000 lejt a sertés-, 116.000.000 lejt pedig a baromfiágazatnak különített el a kormány.

– A gazdák visszajelzései alapján 2020 óta nehezen tudják eladni a húst, a tejet, a különböző tejtermékeket és a tojást, egyrészt azért, mert csökkent az állatok száma, drágult a takarmány alapanyaga, az áram és a földgáz, másrészt azért, mert az elmúlt évben még mindig nem működött megfelelő kapacitással, forgalommal a termékek felvásárlását biztosító étterem- és vendéglátó-ágazat. A járvány okozta gazdasági válság a mai napig hatással van a gazdákra és családi gazdaságokra. Tavaly mentőövet dobtunk nekik, idén pedig folytatjuk a segítségnyújtást, és állami támogatást adunk a szarvasmarha-, sertés- és baromfiágazatban tevékenykedőknek – nyilatkozta Barabási Antal Szabolcs, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára.

A támogatásokat a következő feltételekkel igényelhetik az érdekeltek: a szarvasmarha-tenyésztők 2022. január 31-én legalább három, minimum 16 hónapos állattal, illetve 7 hónaposnál fiatalabb borjúval kellett rendelkezzenek az országos állatnyilvántartóban. 

Azon sertéstenyésztőknek nyújtanak támogatást, akik betartják az állatjóléti szabályokat, és megfelelő technológiával hizlalják az állatokat, vagyis megfelelnek a 14-es számú intézkedéscsomag (M 14) elvárásainak. A gazdák egy számosállatra (UVM) 10 euró támogatást kaphatnak. 

A szárnyastartók is kötelesek betartani az állatjóléti szabályokat, továbbá a 2021-ben értékesített állomány esetében a tyúkok több mint 35 naposok, a pulykák több mint 71 naposak kellett legyenek. Ez esetben a támogatás nem haladhatja meg a 290.000 eurót gazdaságonként. A kérvényt a kormányrendelet közzétételétől számított 20 napon belül lehet benyújtani. Az állami támogatás kifizetésének határideje 2022. június 30. (vagy)


Az OTP Bank Románia támogatja a hazai termelőket

Az OTP Bank Románia is csatlakozik az IMM Prod Programhoz, amelyet a FNGCIMM (Kis- és Középvállalkozások Hitelbiztosításának Országos Alapja) indított a gazdaság iparosodásának ösztönzésére, és amelynek keretében a városi környezetben lévő kkv-k vagy akár startupok beruházásait finanszírozza, és biztosítja számukra a szükséges likviditást.

A jogosult kkv-k a forgótőke és a beruházások finanszírozásához szükséges összeg 90%-áig igényelhetnek állami garanciát: a fogyasztási cikkek hazai termelésének ösztönzésére; a közvetítésről termelésre való átálláshoz; az üzlet digitalizálására vagy a környezetvédelmi szabványok javítására, illetve a termelési folyamatok energiahatékonyságának növelésére.

 „Örülünk annak, hogy a vállalkozók számára változatos és az igényeiknek megfelelő fejlesztési programok állnak rendelkezésre mind a bank kínálatában, mind a garanciaalapon keresztül biztosított állami támogatások esetében. Ez is annak a bizonyítéka, hogy elismerjük a kkv-k vitathatatlan hozzájárulását a román gazdasághoz. Ami az IMM Prod Programot illeti, úgy gondolom, hogy kulcsfontosságú szerepet játszhat abban az ambiciózus tervben, hogy a fogyasztási alapú gazdaságról termelési alapú gazdaságra álljunk át. Az IMM Invest Programban és az AGRO IMM INVEST alprogramban szerzett tapasztalataink alapján meggyőződésem, hogy ismét bizonyítani fogjuk, hogy olyan partnerek vagyunk, akik felülmúlják az elvárásokat” – nyilatkozta Roxana Hidan, az OTP Bank Románia vezérigazgató-helyettese, az üzleti divízió vezetője.

A IMM Prod Program keretében nyújtott hitelek értékének 90%-áig terjedő állami garancián túlmenően az ügyfelek olyan előnyökben részesülnek, mint: a kockázati és az kezelési díj összegét teljes mértékben fedező állami támogatás a garancia teljes érvényességi ideje alatt; legfeljebb 24 hónapos kamattámogatás, az erre vonatkozó jogszabályban meghatározott feltételek szerint; a garantált finanszírozás értékének legfeljebb 10%-áig terjedő vissza nem térítendő komponens. Az érdeklődők előnyös költségfeltételekkel legfeljebb 10 millió lej értékű hitelt igényelhetnek beruházási projektekhez, illetve 5 millió lejt a forgóeszközök biztosítására, az elszámolható kiadások széles körére.

Az IMM Prod Program keretében nyújtott finanszírozás igényléséhez a kkv-k a program indulása után online regisztrálhatnak a http://www.imminvest.ro/ honlapon, ahol kiválasztják az immprod opciót, és az OTP Bank Romániát megadhatják banki partnerként.


Szövetkezetekbe tömörülve érvényesülhetnek a kistermelők

Az élelmiszeriparral, termelő-feldolgozó-vásárló kapcsolattal, a kistermelők előtt álló kihívásokkal kapcsolatos kérdéseket érintő kerek-asztal-beszélgetést rendezett a Mathias Corvinus Collegium (MCC) április elején a kolozsvári MCC-központban. A beszélgetés az MCC nyílt előadásainak sorába illeszkedve várta a szélesebb érdeklődő közönséget.

Románia a belső fogyasztásának 70 százalékát importálja. A helyi kistermelők saját megélhetésük biztosítása mellett munkahelyeket hoznak létre, a helyi közösség javát szolgálják, és mára a fogyasztók is felismerték, hogy az egészségükért tesznek, ha helyi termékeket vásárolnak. A nyugati sikereket látva a szövetkezetek alapítása a leghasznosabb társulási forma a gazdák, kistermelők számára, hiszen a vállalati struktúra mellett érdekképviseletet is biztosít. Ha nem lett volna a kommunizmus, ma a kelet-európai országok is könnyedén tarthatnák a lépést a nyugati szövetkezetekkel, vállalatokkal – hangzott el az Élelmiszeripari szövetkezetek: a nyereség találkozása a közjóval című panelbeszélgetésen.

Az esemény meghívottjai dr. Huub Ruël holland közgazdász, MCC-vendégoktató, Szecskó Ferenc, a hollandiai Friesland Campina Romania bukaresti főigazgatója és Fancsali Ernő, a kolozsvári Bejön a vidék termelőbolt vezetője volt. A beszélgetést Hunyadi Attila Gábor erdélyi szövetkezeteket kutató történész, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem oktatója moderálta, aki bevezetőként elmondta: az elmúlt két évszázadban minden iparágban szövetkezeti hálózatokba rendeződtek a termelők, vállalkozók Európa- és világszerte. A szövetkezetek is a vállalatokhoz hasonlóan működnek, de irányelveiket az érintett felek érdekeire építik – a multinacionális vállalatok is kölcsönöztek szabályzatokat a szövetkezeti etikából. A két világháború között közel tízezer szövetkezet működött az országban, Székelyföldön pedig több üzem is újjáéledt az elmúlt évtizedekben.

Dr. Huub Ruël arra hívta fel a figyelmet, hogy ma sokan nem is tudják, hogy a nagy vállalatnevek mögött valójában szövetkezetek állnak, hiszen fogyasztóként nem tűnik fel a különbség. A szövetkezet önszervezési formaként nagy lehetőségeket hordoz, hogy szembenézhessünk a világ aktuális kihívásaival, mint az egyenlőtlenség, a világ népességének növekedése, az élelmezés, a természetes erőforrások felhasználása. Bár a neoliberalizmus elterjedésével a szövetkezeteknek is multinacionális cégekként kell viselkedniük, többet tudnak nyújtani egy átlagos cégnél – jobban kiszolgálják a társadalmat, a közjót, miközben hasznosak is az átlagembereknek.

Szecskó Ferenc a 150 éves holland Friesland vállalat felépítését és működési elveit mutatta be: szövetkezetként indult néhány tejtermelő gazda összefogásával, mára pedig már Nyugat-Európától Ázsiáig több országban is jelen van. 11 ezer farmot és 17 ezer farmtulajdonost fog össze, akikkel igyekszik jó partnerséget ápolni, és jó megélhetést biztosítani számukra. A szakember bevallotta, kihívás bevonzani a fiatalokat, jó és elhivatott munkaerőt találni, ahogyan a gazdáknak is nehéz továbbadni a felmenőik foglalkozását a világot járó ifjaknak.

Fancsali Ernő a Bejön a vidék termelőbolt és vásár irányítása során szerzett tapasztalatairól beszélt. 2019-ben 20 termelő termékeivel nyitották meg a boltot Kolozsvár központjában, ma már 300 termelőnek segítenek a forgalmazásban, marketingben, arculattervezésben, saját cég létrehozásában. Jelenleg civil szervezetként működik a kezdeményezés, a jövőben azonban szövetkezeteket is létrehoznának. „Úgy gondolom, ez a leghatékonyabb módja annak, hogy a mezőgazdasági termékeket eladjuk. Sokat tanulhatunk a nyugati szövetkezetektől, viszont itthon sokszor negatív az első reakció, mivel sokan az előző rendszerre gondolnak” – tette hozzá a vállalkozó.

„Munkatársaink továbbra is törekszenek arra, hogy változatos témájú előadásokat, beszélgetéseket rendezzenek az MCC-központokban. Nyílt rendezvényeink nemcsak a diákjainknak és szüleiknek, hozzátartozóiknak szólnak, hanem a helyi közösség bármely érdeklődő tagját szívesen látjuk” – mondta el Talpas Botond, az MCC erdélyi tevékenységért felelős igazgatója. Az MCC kiterjedt oktatói hálója által olyan előadókat hívhat meg Erdélybe, akik felkeltik a helyiek érdeklődését, és hasznos tudást adnak át a rendezvények résztvevőinek. (közlemény)