4keréken

• 2023-06-13 14:00:00

• Nagy-Bodó Szilárd

Adatszivárgás a Teslánál

Az utóbbi évtizedben felerősödtek azok a hangok, amelyek az adatra úgy hivatkoznak, hogy az az új kőolaj, illetve, ha valahol valamit ingyen kapunk, akkor abban az esetben mi magunk vagyunk a termék! Mi tagadás, igazuk van, hiszen napjainkban a legértékesebb dolog maga az információ, ezért is próbálja mindenki védeni. Magánszemélyként a személyes adatainkat nem tárjuk a nyilvánosság elé, vállalatként pedig az anyagi helyzetünket, fizetéseket, beszerzési hálózatot, gyártási technológiát, és még lehetne sorolni. Most ebbe a hibába esett a Tesla, ugyanis egy névtelen szivárogtató 100 gigabyte-nyi nem megfelelően tárolt, szigorúan bizalmas vállalati adatot juttatott ki az amerikai villanyautógyártó belső rendszereiből, és adta át ezeket a német Handelsblatt hírportálnak. Ez a szivárgás egyrészt komoly biztonsági aggályokat jelent, másrészt egy nagyon rossz reklámot a Teslának, hiszen több ezer felhasználó panaszkodott a Full Self Driving önvezető rendszerre.

A német hírportál fél éven át elemezte az adatokat, amelyek között 1378 ODF dokumentum, 1015 Excel-táblázat, 213 prezentáció, valamint számos kép, videó, hangfájl és e-mail volt. Ezek eredetiségét több érintett is megerősítette. Az adatok között panaszlevelek is voltak, illetve olyan belsős információk, mint 100.000 alkalmazott fizetése vagy éppen Elon Musk társadalombiztosítási száma. A Handelsblatt szerint az adatokat mindenféle biztonsági intézkedés nélkül, a GDPR adatvédelmi szabályozás megsértésével tárolták. A portál egy ingyenes keresőt is elindított, amely segítségével a Tesla részvényesei ellenőrizni tudják, hogy a saját adataik érintettek-e.

Nem mellesleg a kiszivárgott fájlok között rengeteg felhasználói panasz is volt, ezek a Full Self Driving alatti balesetekről és a rendszer nem megfelelő működéséről szólnak. 2400 esetben Tesla-tulajdonosok arról panaszkodtak, hogy az autó indokolatlanul kezdett el gyorsulni, míg 1500 esetben fékezési problémák adódtak, utóbbiból 500 esetben az autó ok nélkül vészfékezett. Ha csupán a problémabejelentéseket nézzük, akkor soknak tűnhet egy 4000 esetet tartalmazó lista, viszont, ha hozzászámoljuk, hogy a Tesla fennállása óta több mint 3 millió autót adott el, akkor azt mondhatjuk, hogy egyáltalán nem nagy a bejelentett meghibásodások száma. Az viszont sokkal szomorúbb, hogy hogyan kezelte ezeket a gyártó. A kiszivárogtatott adatok között szerepel az is, hogy egyes vezetőségi tagok arra szólították fel az alkalmazottakat, hogy az ilyen jellegű bejelentéseket telefonos formában – azaz ne írásban – kezeljék. Az okot nem kell sokáig találgatni: a vállalat vezetősége vagy abban néhány személy nem szerette volna, ha nyilvánosságra kerülnek ezek az információk, maradandó nyomuk lesz. Viszont a hangfájlok kiszivárogtatásával nem tudták elkerülni a jelenséget. Azaz az elektromosautó-gyártó nem akarta azt, hogy felszínre jusson az a tény, hogy bizony ők maguk is hibáznak. Értelemszerűen senkinek nem kell a negatív reklám, de ezt másképpen kellett volna kezelni. Viszont nem is ez a legrosszabb az egész történetben.

Sebastian Matthes, a Handelsblatt főszerkesztője saját bevallása szerint felvette a kapcsolatot a Teslával, és arra kérte a céget, hogy kommentálja az esetet. Ám az érdemleges reakció elmaradt, sőt helyette a hírportál a vállalat ügyvédjétől egy fenyegető levelet kapott, amelyben a fájlok azonnali törlésére szólítják fel a portált, adatlopást emlegetnek, valamint azt is, hogy ha nem tesznek eleget a kérésnek, annak következményei lehetnek. Tehát a Tesla még most is azon van, hogy elhallgassa az információkat, nem pedig azon, hogy kiálljon, és vállalja a felelősséget, bár Elon Musk többször is a nyílt szólásszabadságot hirdette akkor is, amikor megvásárolta a Twittert. Úgy néz ki, hogy ez nem érvényes abban az esetben, amikor éppen ő vagy az ő vállalata került célkeresztbe. Mondani sem kell, hogy a kiszivárgott információk és a Tesla válasza nem hatott pozitívan a részvényekre.

2000 kilométer elektromos üzemmódban egy konnektoros hibrid Toyotával

Az elektromos autók megjelenése óta folyamatosan beszédtéma az akkumulátorok mérete. Sokan várnak arra, hogy legyenek nagy akkumulátorral szerelt autók, amelyekkel megállás nélkül le lehet vezetni akár 1000 kilométert. Bár nagyon vékony az a réteg, amelyik megállás nélkül megtesz egy ekkora távot, a bűvös négyjegyű szám mindig előkerül, ahogyan az is, hogy ugyanannyi idő alatt lehessen feltölteni az autót, amennyi idő alatt megtankolunk egy belső égésű motorral szerelt gépkocsit. Amikor valaki ezt a mondatot hangoztatja, egészen biztosan nem gondol arra, hogy a benzinkutakon nem egy esetben sorban kell állni, utána be kell menni fizetni, illetve, ha már megálltunk, akkor a mellékhelyiségbe is bemegyünk, és talán egy kávét is megiszunk. Persze ezek mind olyan tényezők, amelyekbe bele lehet kötni, azt pufogtatva, hogy miért nem jó az elektromos autó. Azonban az elmúlt évtizedben az akkumulátor irányából volt megközelítve főként a kérdés, a töltés – bár rengeteget és látványosan fejlődött –, háttérbe került. Mert mi lenne abban az esetben, ha lényegében nem is kellene megállnunk tölteni?

Ezzel kapcsolatban végzett el egy kísérletet az izraeli Electreon vállalat, amely vezeték nélküli töltési megoldást fejleszt. A kísérlet végeredménye pedig világrekord lett, egy ilyen eredménnyel pedig már fel lehet kelteni a szkeptikusok figyelmét is a technológia iránt. Lényegében arról van szó, hogy száz órán át mentek folyamatosan egy zárt pályán egy konnektoros hibrid Toyotával, kizárólag elektromos üzemmódban. A kísérlet során összesen 1942 kilométert tettek meg a tesztautóval, aminek, bár bizonyos értelemben módosították, az akkumulátora maradt a gyári, 18 kWh kapacitású egység. Az átalakítás abból állt, hogy menet közben lehessen tölteni vezeték nélkül, a töltő ugyanis az úttestbe volt építve, ebből tudott áramot felvenni a Toyota RAV4, a teszt eredményét elnézve sikeresen.

A rekordkísérletben 55 sofőr vett részt, felváltva vezették az autót, amely a vezetőcseréket leszámítva nem állt meg a már említett 100 óra leforgása alatt, a megállások szinte elhanyagolható ideje alatt sem töltötték vezetékesen. A közel 2000 kilométeres távot 19km/h-s átlagsebességgel tette meg az autó, a rekordkísérlet során pedig 241,69 kWh-nyi energiát használt el.

Az eset tökéletesen megmutatta, hogy még nagy távolságok megtételéhez sincs feltétlenül szükség hatalmas akkumulátorral szerelt autókra, és a töltőpontok mellett sem kell vesztegetni az időt. Természetesen ehhez az kell, hogy elérhetővé váljon és fejlődjön ez a fajta infrastruktúra. Ha őszinték vagyunk, akkor belátjuk, hogy a 19km/h-s átlagsebesség nem életszerű, csúcsforgalomban haladva lehet ilyent produkálni, a városi közlekedésben pedig már jó ideje látszik az elektromos autók előnye, ezt pedig a belső égésű motorok hívei is elismerik. Tehát arra van szükség, hogy az autókban olyan rendszer legyen, amely képes gyorsabban, nagyobb mennyiségben felvenni az áramot vezeték nélküli módon az úttestbe épített rendszerből. Na meg persze az is, hogy az utóbb említett rendszer is képes legyen a gyorsabb és erősebb átadásra. Azonban ez minden bizonnyal csak idő kérdése. A telefonoknál vagy az elektromos fogkeféknél is létezik a vezeték nélküli töltés, ami az elmúlt években sebességét tekintve rengeteget fejlődött. Ez is mutatja, hogy potenciál van a technológiában, csak még idő kell ahhoz, hogy teljesen kiforrjon. Nem mellesleg lépések már vannak ebbe az irányba, ezt mutatja az is, hogy március folyamán az Electreon, a Toyota és a DENSO együttműködési szerződést kötött. Továbbá az izraeli cég svéd, francia és belga vállalatokkal kísérleti programok indításán is dolgozik, valamint tavaly decemberben Németországban kötöttek egy 3,2 millió euró értékű megállapodást elektromos autóbuszok üzemeltetésére.