60 éves a Maros megyei szervezet

November 23-án, csütörtökön a marosvásárhelyi Traian Săvulescu mezőgazdasági szaklíceum dísztermében a megalakulása 60. évfordulóját ünneplő Maros Megyei Méhészegyesület emlékrendezvényt tartott, amelyre nemcsak a tagokat, hanem más hasonló szervezetek, mezőgazdasági intézmények képviselőit is meghívták. 

A vendégeket Bota Vasile mérnök, az egyesület elnöke köszöntötte, majd átadta a szót Aurel Mândrunak, az egyesület tiszteletbeli elnökének, aki alapos történelmi visszatekintőt tartott. Az általa felkutatott dokumentumok szerint Marosszéken az első mé-hészegyesületet hivatalosan 1844-ben jegyezték be. 1873-ban alakult meg a gödei, 1884-ben a székelyudvarhelyi, 1888-ban a korondi, 1889-ben a homoródi, majd 1892-ben a marosludas-marosvásárhelyi egyesület. 1901 és 1918 között egy bemutató méhészet is működött a marosvásárhelyi Somostetőn. Az országváltást követően 1920-ban megalakult az Erdélyi Méhészek Egyesülete, 1921-ben Progresul Egyesület néven Kolozsváron je-gyezték be a méhészek társaságát, majd ennek fiókegysége nyílt Marosvásárhelyen is. 1957. december 15-én Vajda Józsefnek, a fiókegyesület akkori elnökének a kérésére önálló szervezetként megalakult a Maros Megyei Méhészegyesület, majd csatlakoztak az 1958-ben létrejött országos egyesülethez. Sikerült nemsokára a volt Lenin – ma Forradalom – utca 17. szám alatt székhelyet is keríteni, amelynek köszönhetően fellendülhetett a tevékenység. A ma is működő méhészüzlet, amely már akkor mézet és méhésztermékeket forgalmazott, 1965-ben nyílt meg, 1986-ban magyarországi, majd később franciaországi méhészekkel is kiépítettek kapcsolatokat, amelyeket ma is ápolnak. És a tagság növekedésével létrejöttek a marosludasi, dicsőszentmártoni, szászrégeni fiókegységek is. 1991-ben sikerült külön helyiségeket vásárolni a marosludasi és a szászrégeni fiókegységeknek. A tagok azon igyekeznek, hogy a változó gazdasági körülmények között lépést tartsanak az új követelményekkel. 2001-ben mintegy 60 méhész váltott ki bioengedélyt. A tiszteletbeli elnök elmondta, 1200 méhész tartozik az egyesülethez, ők mintegy 80.000 méhcsaládot tartanak. Az idők folyamán 580 méhész 1376 óra szaktanfolyamon vett részt. A különböző pályázatok során eddig 3,6 millió lej támogatást sikerült lehívni. Sokan az idei országos méhészeti program pályázati kiírása alapján is jelentős pénzösszeghez jutottak. Az egyesület tagjai különböző szakmai megmérettetésekről több mint 30 diplomával, érdemoklevéllel és éremmel tértek haza, ami méltó elismerése a hat évtizedes munkának. 

Lucian Goga prefektus üdvözölte a jelenlevőket, kiemelte, hogy a méhészek egy olyan közösséget alkotnak, amelynek tagjai különböző szakterületen dolgoznak, mégis találtak egy igen szép közös hobbit, ami csakis elismerést érdemel. Állatorvosként hangsúlyozta, hogy nagyon fontos mezőgazdasági ágazat a méhészet, ahol sok még a tennivaló, hiszen az egyik legegészségesebb élelmiszerterméket állítják elő, s annak ellenére, hogy az országban kiváló gyűjtőhelyek vannak, mégis Romániában – a statisztikai adatok szerint – évente a méz átlagfogyasztása alig 450 – 500 gramm közötti, miközben a németeknél eléri a 2 kg-ot. 

Alexandru Câmpean, a Maros Megyei Tanács alelnöke, miután gratulált a jubileumi évfordulóhoz, elmondta, januárban tanácskozásra hívja a méhészek képviselőit a megyei önkormányzathoz, hogy együttműködési lehetőségekről tárgyaljanak. 

Miután a két elöljáró eltávozott, Fetea Ioan mérnök, az országos méhészegyesület elnöke részletes beszámolót tratott a méhészet múltjáról, jelenlegi helyzetéről. Megtudtuk, hogy jelenleg több mint 300 méhészegyesület, szervezet működik. Ma már nem hobbi, hanem üzlet lett a méhészet – mondta az elnök, aki hozzátette, jövőre kettős jubileumi ünnepséget szerveznek. 1958-tól létezik az országos egyesület, és megemlékeznek az idén 100 éve született Viaceslav Harnaj professzor, az országos méhészegyesület alapítójáról. 

– Van ok az ünneplésre, de az aggodalomra is – mondta a mérnök, majd kifejtette, egyre nehezebb méhészkedni, és több a bosszúság, mint az öröm e foglalkozásban. Egyrészt a klímaváltozás miatt felborult az ökológiai egyensúly, amire a legérzékenyebbek a méhek. Az idén tavasszal a fák virágzása után több ezer hektáron fagykár érte a gyümölcsösöket, és nem volt ahonnan begyűjteni a pollent. 2016-ban az ország déli megyéiben nagy szárazság volt, azóta megfigyelhető, hogy bizonyos területek sivatagosodnak. Ez is csökkenti a begyűjtésre alkalmas területeket. A növényvédelmi szerek helytelen használata miatt több ezer méhcsalád elpusztult, mi több, volt olyan méz is, amelyben kimutatták a vegyi anyagokat (sz.m.: a Németországba exportált mézben). Ezért vannak olyan EU-országok, ahol bizonyos államoktól nem veszik át a mézet, ezzel is csökkentve a piacot. A hazai piacot viszont rontja a behozatal. A különböző – kétes eredetű – mézek között nagyon sok a cukorral és más szerekkel feldúsított hamisítvány. Ezeknek viszont jóval olcsóbb a forgalmazási ára, mint a hazaiaké. Az EU-piacon mézhiány van, ezért más, az unión kívüli országokból importálják a termékeket. Ezért szükség lenne egy olyan törvényre, amely támogatja a hazai méhészetet és megvédi az olcsó importtal szemben. Van is egy ilyen törvénytervezet a parlament asztalán, de még a szakbizottságok vitájára vár – mondta az elnök, hozzátéve, reméli, hogy a mezőgazdasági minisztérium támogatja majd azt a kutatási projektet, amely választ adhat az utóbbi évek kihívásaira is. 

Felszólalását követően az országos elnök a Maros Megyei Méhészegyesület elnökének – a szervezet eddig munkáját megköszönve – kupát és elismerő oklevelet adott át. 

Virgil Dobotă mérnök, a Szeben megyei egyesület elnöke ennél sokkal keményebben fogalmazott. 

– Ha így haladunk a környezetrombolással, akkor a 20 millió évvel ezelőtt megjelent „szorgos bogarak” a kihalófélben levő fajok listájára kerülhetnek – jelentette ki. Évente a világon 13 – 15 millió hektár erdőt irtanak ki. Helyüket átveszik a nagy kiterjedésű monokultúrák. A kiváló termés eléréséért intenzíven használják a gyomirtó szereket, amelyek szintén pusztítják a méheket. Egyre több üvegházhatású gáz kerül a levegőbe, ami klímaváltozást okoz. A méhek pedig nincsenek felkészülve arra, hogy alkalmazkodjanak a – földtörténeti korhoz viszonyítva – rohamosan megváltozott életkörülményekhez. A proteinszegény környezet ugyanis csökkenti a méhek ellenálló képességét. Azért, hogy növeljék a méztermelést, egyes méhészek keresztezik a fajokat, ez viszont „genetikai szennyezést” okoz, veszélyezteti a hazai körülményekhez szokott fajokat. Az említettek miatt szükség van arra, hogy minden szempontból – a tudományos kutatás, a mezőgazdaság és a törvénykezés terén is – támogassák a méhészetet. A méztermelés miatt a méhészet elősegíti a virágok beporzását is, ami hozzájárul a gyümölcstermesztéshez, így a gazdasági hozadéka nemcsak a méztermékek előállítása, hanem sokkal jelentősebb – hangzott el a felszólalásban. 

A mezőgazdasági minisztériumot Săndică Grigoraş, az ellenőrzőosztály vezetője képviselte. Elismerte, hogy jobban kellene reklámozni a külföldi piacon a hazai termékeket, köztük a mézet is. Többek között arra kérte a méhészeket, hogy tartsák be a méhészeti törvényt, vezessék tisztességesen a kap-

tárnyilvántartást, és kövessék az országos méhészeti kiírást, azt a programot, amivel támogatáshoz juthatnak. 

Rusu Ioan, a Maros Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezérigazgatója példaértékűnek tartotta azt, ahogyan a Maros Megyei Méhészegyesület működik. Elmondta, az elkövetkezendő időszakokban jelentős uniós alapokat lehet majd lehívni a termelői csoportoknak. Maros megyében 100.000 hektár legelőt és 74.000 hektár kaszálót tartanak nyilván, ezen belül 3000 hektár magashegyi legelő van. A 34/2013-as kormányrendelet alapján a helyi önkormányzatoknak kell gondoskodniuk ezek karbantartásáról, és kötelezniük kell a használókat, hogy készítsék el a legelőgazdálkodási tervet, amiben leszögezik a legeltetési időszakot is, ami hagyományosan április 24. és december 6. között van. Sajnos sokan nem tartják be az előírásokat, így virágzáskor is lekaszálják a legelőket, csökkentve a méhek begyűjtési területét. A kormányrendelet előírja, hogy 2018. január elsejéig az önkormányzatoknak be kell nyújtaniuk a mezőgazdasági igazgatóságokhoz ezeket a terveket, eddig a 100 közül mindössze 32 készítette el. Ez fontos, mert csak ennek alapján lehet majd pályázni az APIA-hoz legelőgazdálkodási támogatásért. Fontos a méhészeknek is, hiszen ha a szabályokat betartják, jelentősen több területet használhatnak méhészetre. Az igazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy az új év elejétől elektronikus mezőgazdasági nyilvántartás lesz, aminek pontosan tükröznie kell a valós helyzetet. Eltérések esetén megvonják a támogatást. Ezért például a 2018. január elsején szereplő kaptárszámok (családok száma) referenciaértékű lesz. Továbbá azt is kötelezővé tették, hogy ennek alapján számítsák ki és jelentsék be a pénzügyi igazgatóságoknál a méhcsaládonkénti jövedelmet. Ha mindezeket az előírásokat figyelmen kívül hagyják, büntetésekre számíthatnak. 

A meghívottak felszólalását követő szünet után többek között Maria Fola, a szaporodásbiológiai intézet Maros megyei fiókegységének igazgatója tartott szakelőadást, Săvâşcă Daniel, a Maros Megyei Intervenciós és Kifizetési Ügynökség igazgatója a méhészeti program lehetőségeiről értekezett, míg 

dr. Tomşa Mihai mérnök, növényvédelmi szakértő a növényvédő szerek optimális használatáról beszélt a jelenlevőknek.