95 éves a Román Rádiótársaság

Közel egy évszázada a közszolgálatiság jegyében

95 évvel ezelőtt, 1928. november elsején kezdte meg a sugárzást a Román Rádiótársaság, amely az ország legjelentősebb rádiótrösztje. Bár mostanra közel egy évszázad telt el a kezdetektől, egy 2023-as IMAS-közvélemény-kutatásból az derül ki, hogy országos szinten továbbra is a Román Rádió a leghallgatottabb. Az adatok értelmében az RR Actualităţi, az RR Cultural, az RR Muzical, az Antena Satelor, valamint a regionális stúdiók műsorait naponta 3.074.400 személy hallgatja, ami a teljes rádiózó népesség egynegyedét teszi ki.

Forrás: a Marosvásárhelyi Rádió Facebook-oldala

– A Föld minden táján természetes, hogy működik közszolgálati rádió, ez így van a legsötétebb diktatúrákban is. A kérdés inkább az, hogy milyen ez a közszolgálati rádió, közszolgálati média, hiszen ez is egy mutatója annak, hogy milyen rendszerben működnek ezek az intézmények – emelte ki Szász Attila, a Marosvásárhelyi Rádió főszerkesztője. Elmondta azt is, hogy a Román Rádiótársaságra és az elmúlt 95 évére európai kontextusban kell tekinteni, ebben az időszakban benne van a kommunizmus, benne van a területi stúdiók esetében az 5 év csend 1985 és 1990 között, illetve benne van az elmúlt 33 év, amikor az előbb említett időszakokhoz képest jóval szabadabban működhet az intézmény.

Szász Attila külön aláhúzta, hogy a Román Rádiótársaság elmúlt 95 évében az is benne van, hogy külön csatornákat működtet a kisebbségek nyelvén, vagy különböző műsorokat kínál bizonyos területi stúdiók révén számukra. Ez egy olyan vállalása a román közszolgálati rádiónak, amivel nem minden európai közszolgálati rádió büszkélkedhet, mutatott rá a főszerkesztő.

A napjainkban is „főhajónak” számító Radio România Actualităţi csatornát hozták létre elsőként, aminek országos lefedettsége van, és a lakosság 90%-át eléri földi sugárzással, emellett van több mint tíz területi stúdió, ezen belül kettő rendelkezik 24 órás magyar nyelvű műsorszórással, Marosvásárhely és Kolozsvár. Továbbá ott vannak még a tematikus csatornák: az ifjúsági, a kulturális, a komolyzenei és a nemzetközi csatorna. Utóbbinak a célja, hogy a külföldön élő román közösséget szólítsa meg. Ha a teljes felhozatalt nézzük, akkor meg kell említeni azt is, hogy a Román Rádiótársaság rendelkezik egy hírügynökséggel is, a Radorral. A csapat pedig folyamatosan, a piaci igényeknek megfelelően bővül, így például tervben van egy online sportcsatorna létrehozása is.

– Habár a születésnap általában a jó dolgok kiemeléséről szól, nem mehetünk el amellett, hogy az intézménynek vannak anyagi gondjai, akárcsak a legtöbb közintézménynek ebben az országban – mondta Szász Attila. – Ahhoz, hogy a Román Rádiótársaság képes legyen tartani a lépést azzal, ami a nemzetközi piacon történik, rengeteg innovációra és technológiai fejlesztésre lenne szükség, amihez anyagi források kellenek. Veszteség a közszolgálati média számára, hogy évekkel korábban eltörölték a rádió- és tv-illetéket. Ez egy komoly politikai tévedés volt, egy populista gesztus, ami megfosztotta a hallgatókat attól, hogy közvetlenül tartsák el a közmédiát, így egy költségvetési intézmény lettünk, ami kiszolgáltatottabbá tett bennünket a mindenkori kormányoknak, és nagyon megnövelte a bürokráciát – részletezte Szász Attila. 

Nem mellesleg a Román Rádiótársaság tagja az európai közszolgálati médiaegyesületnek, illetve az ázsiainak is, ahonnan a partnerségek révén rengeteget lehetne tanulni. Meglepő módon az ázsiai médiapiac nagyon innovatív, és nagyon gyorsan, dinamikusan fejlődik, emelte ki a Marosvásárhelyi Rádió főszerkesztője.

– Miközben a közszolgálati televízió nézettsége nagyon alacsony, addig a rádiót sokan hallgatják, és bíznak is az általunk szolgáltatott információkban – mondta Szász Attila, hozzátéve azt is, hogy nem mindenki elégedett teljes mértékben a rádió kínálatával. Elmondása szerint vannak szubjektív szempontok, mint például a zene vagy egyéb tartalmak esetén, amelyek nem tetszhetnek egyszerre mindenkinek. Viszont a közszolgálati média feladata elsősorban az, hogy gyorsan és hitelesen tájékoztassa a lakosságot, ennek a követelménynek pedig maximálisan eleget tesz a közszolgálati rádió, vélekedett a Marosvásárhelyi Rádió főszerkesztője.

– A születésnap alkalmából november 1-jén Bukarestben a rádió koncerttermében gálaműsort tartanak, amelyen különböző kategóriákban adnak át díjakat. Javasoltunk projekteket, amelyek hatással vannak az itt élő emberek mindennapjaira, illetve olyan személyeket is, akik maradandót alkottak különböző területeken, legyen szó egészségügyről, sportról, irodalomról, tudományról vagy éppen környezetvédelemről – mondta Szász Attila. 

A Marosvásárhelyi Rádió főszerkesztője lapunknak azt is elmondta, hogy továbbra is szükség van közszolgálati rádióra, közszolgálati médiára, hiszen a teljes médiapiac ezen intézmények köré kellene épüljön. Mivel egy, a parlament alárendeltségébe tartozó intézményről van szó, jó lenne, ha a döntéshozók felismernék a Román Rádiótársaság jelentőségét, és jobban megbecsülnék, mert nehéz időkben nagyon megbízható partner, viszont a teljesítmény megtartásához szükség van a fejlődésre, amihez pedig anyagi támogatásra van szükség, hangoztatta a főszerkesztő.

Ahol mindig szólt magyarul is a rádió

Ha visszatekintünk az eltelt 95 évre, van egy olyan város, ahol közel 80 éve – egész pontosan 78 éve – megtalálható volt a magyar hang a Román Rádiótársaság műsorkínálatában. Ez Bukarest, ahol a területi stúdiókat érintő ötéves csend idején is volt magyar nyelvű tartalom. Eleinte napi félórás műsoridő volt, ezt váltotta fel a napi kétórás, és 1987 óta napi egy órában szól magyarul középhullámon a Bukaresti Rádió.

Napjainkban a Bukaresti Rádió hétfőnként politikai, keddenként kulturális, szerdánként pszichológiai, mentálhigiénés, csütörtökönként szociális, vidékfejlesztés témájú, pénteken hírösszefoglaló jellegű, szombaton szórakoztató, míg vasárnap egyházi témájú műsorokat sugároz.

A közszolgálati rádió szabadságáról beszélt Darvas Enikő, a Bukaresti Rádió főszerkesztője, visszaemlékezve azokra az időkre, amikor a szerkesztők madárnyelven csempészték be az információkat, a hallgatók pedig tudtak a „sorok között olvasni”, a mondanivalót többek között még úgy is megpróbálták belopni, hogy interjúkat készítettek az akkor Bukarestben élő magyar értelmiségiekkel. A rendszerváltás után újra kellett tanulni a rádiózást, meg kellett tanulniuk a szerkesztőknek, hogy felelősséget vállaljanak a mikrofon előtt, de sikerült ezt a változást is meglépni, most pedig egy újabb kihívás küszöbén van a rádió, ami nem más, mint az online, vélekedett Darvas Enikő. Napjainkban nem elég pusztán a földi sugárzás, szükség van a digitális térben történő tartalomszolgáltatásra; erre nem vagyunk kiképezve, de tanuljuk, tette hozzá a Bukaresti Rádió főszerkesztője.

Nem elhanyagolandó tény az sem, hogy a Bukaresti Rádió volt az analóg kor „utolsó mohikánja”, hiszen a 16-os stúdiót, ahonnan a magyar nyelvű műsor szól, 2017. október 31-én digitalizálták, akkor hangzott el ugyanis az utolsó, még szalagra rögzített műsor. Bár most már digitálisan szól, a közszolgálatiság továbbra sem változott, a Bukaresti Rádió ma is a szerkesztők legjobb tudása szerint szolgálja a hallgatókat, és bízunk benne, hogy műsoraink minél több emberhez eljutnak – húzta alá Darvas Enikő.

A legfiatalabb magyar szerkesztőség

A forradalom napjaiban az akkori szerkesztőség tagjai fontosnak tartották, hogy Temesváron is legyen magyar hangja a rádiónak a román, a német és a szerb mellett, így kezdődött el a Temesvári Rádió magyar adása, mondta Bartha Csaba, a Temesvári Rádió magyar adásának vezetője. A születésnap apropóján a szerkesztő azt kívánja a Román Rádiótársaságnak, hogy sikerüljön rendezni az anyagi gondokat, hiszen az tapasztalható, hogy ezek fényében az ünnep sem annyira rózsás.

A Temesvári Rádió a régió magyarságához szól, kimondottan a térségben történő eseményeket dolgozza fel, tudósítókkal rendelkezik Aradon és Déván, naponta pedig egyórás magyar nyelvű hírháttérműsor szól középhullámon 14 és 15 óra között, illetve este még van egy szintén egyórás zenei műsor az ultrarövid hullámon, ami csak Temesváron és 25-30 kilométeres körzetében fogható.

Bartha Csaba úgy fogalmazott, hogy figyelnek arra, hogy milyen események vannak a térségükben, és ezekről próbálnak tájékoztatni. Elmondása szerint az utóbbi egy-másfél évtizedben megszületett egyesületek és alapítványok szerencsére sok eseményt szerveznek, amelyekről érdemes beszámolni a rádió frekvenciáin keresztül is.

A Román Rádiótársaság 95 éves, de ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy nyugdíjba készülne, éppen ellenkezőleg, fiatalodik, és továbbra is hitelesen tájékoztat, magyar nyelven is. A szerkesztőségek számára továbbra is eredményes munkát, a Román Rádiótársaság számára pedig boldog születésnapot kíván a Népújság!