Május 17-én a marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében került sor a helyi Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltjeinek kampánynyitó rendezvényére. Az eseményen részt vett Nicolae Ciucă pártelnök is. Vele volt Lucian Bode, a PNL főtitkára, Daniel Buda EP-képviselő és Emil Boc, Kolozsvár polgármestere. A PNL elnöke a demokráciáról és az értékekről tartott beszédet.
Mint mondta, „bonyolult pillanatokon, egymást követő, egymást átfedő válságokon mentünk keresztül. Látjuk, mi történik a világban, és attól tartunk, hogy a demokrácia összeomlik”. A demokrácia értékeinek megvédésére buzdított, és arra, hogy „meg kell tartani a doktrinális és ideológiai irányvonalat, beszéljünk arról, hogy mit gondolunk magunkról, arról az értékrendről, amellyel azonosulunk”.
Egyben méltatta Románia gazdasági növekedését az elmúlt negyedszázadban. Kijelentette: „Minden statisztikai adat, az Eurostat, a Világbank és a Harvard Egyetem is Romániát a legdinamikusabb, 800%-os gazdasági növekedéssel rendelkező országnak, Kelet-Európa második legnagyobb gazdasági hatalmának nevezi.” Miközben a lakosság nagy hányada a létminimum határán tengődik.
Nem hagyta ki természetesen a június 9-i választásokat sem. Ahol reményeik szerint mindent megnyernek. Egyébként a párt első alelnöke is azt mondja, hogy a hamarosan sorra kerülő választásokon minimum 25 (ha nem 30) százalékot érnek el.
A liberálisok magukat a legeslegjobb, legbecsületesebb, legsikeresebb formációnak nevezik. És koalíciós partnerüket szószegéssel, korrupcióval vádolják folyamatosan.
Közben teljesen „megfeledkeznek” példának okáért a Prahova Megyei Tanács elnökéről, a PNL első alelnökéről és a párt egyik legbefolyásosabb liberális vezetőjéről. Legalábbis így mutatta be őt az elmúlt években a helyi és az országos sajtó egy része. Mára már bűnözővé, helyi báróvá „avanzsált”, sok problémával. Florin Cîţu PNL- elnökké választása után lett első alelnök. 2021-ben közlekedési miniszternek javasolták, de az államfő és az akkori miniszterelnök nemet mondott a javaslatra. Ugyanis 2021 nyarán a DNA ügyészei házkutatást tartottak ilfovi, bukaresti és konstancai helyszíneken, befolyásolással, üzérkedéssel, pénzmosással és bűnözői csoport létrehozásával vádolták az USR elnökét, és vádiratukban az említett liberális politikus is feltűnt.
Az illető megúszta az ügyet, még az általa vezetett fényűző Lamborghini sem keltette fel egyetlen politikus vagy újságíró figyelmét sem. Továbbra is a Prahova Megyei Tanács elnöke maradt „az egyik legbefolyásosabb liberális vezető”. Annak ellenére, hogy köztudottan közeli munkatársait nevezte ki az ANAF kulcspozícióiba, és ezzel egyidejűleg kivette a részét abból, hogy több, az állammal szemben nagy adóssággal rendelkező céget adjanak el albán állampolgároknak, akik aztán eltűntek Romániából. Az államnak pedig nem volt módja visszaszerezni a hatalmas összegeket.
Ez hát a „becsületes és ügyes liberális politikus” mintapéldája.
Ám „Lamborghini bárót” nem nagyon érdeklik a média leleplezései, az ügyészek vagy a párttársak. Új bárói körre pályázik.
Az államelnök mindezek ellenére optimista a liberálisok jövőjét illetően. Mint mondta, nem hiszi, hogy ennek jelentős politikai következménye lenne.
Persze, nem elszigetelt esetről van szó. Kivétel nélkül mindegyik pártnak megvannak a maga „Lamborghini bárói”.
