A hátrányos helyzetűeken csattan az ostor

Kevesebbet tudnak szánni a szociális szolgáltatásokra az önkormányzatok

Az idei költségvetési szigorítások az erdélyi szociális háló egyik legfontosabb szereplőjét, a Gyulafehérvári Caritast is drasztikusan érintik. A szervezet több településen kénytelen volt leállítani vagy csökkenteni a szolgáltatásait, többek között a mélyszegénységben élő gyerekek számára biztosított délutáni foglalkozások kerültek veszélybe. Mindemellett a fejlesztésekre igényelt állami támogatásban sem reménykedhetnek, így önerőből próbálnak forrásokat gyűjteni, a civil és vállalkozói szféra részéről remélnek némi támogatást a terveik megvalósításához. 

A Gyulafehérvári Caritas jelenleg Románia legnagyobb civil szociális szolgáltatója, hat megyében van jelen mintegy 650 munkatárssal. Összességében Erdélyben a Caritas 123 önkormányzat területén van jelen, Hargita megyében például a települések 85–90 százalékán nyújt különféle szolgáltatásokat, Maros megyében több mint húsz önkormányzattal működik együtt. A szervezet mintegy 66–70 százalékban közpénzekből működteti az általa biztosított szolgáltatásokat, ebben benne van az államtól érkező szubvenció, valamint az önkormányzatokkal kötött szerződések alapján juttatott támogatások, legyen az megyei vagy helyi önkormányzat. 

Már az év elején, a költségvetések összeállításakor látszott, hogy nehéz év vár a szociális szolgáltatókra, a költségvetési megszorítások ugyanis az önkormányzatokat is rendkívül nehéz helyzetbe hozták, így egyre többen kénytelenek lefaragni a szociális szolgáltatásokra szánt összegekből, vagy lemondani róluk. Ennek következményeit pedig elsősorban azok érzik, akik egyébként is a leginkább rászorulnak a támogatásra. 

Ludescher László, a Gyulafehérvári Caritas ágazati igazgatója elmondta: már az év elején, amikor a szolgáltatói szerződéseket meg kellett kötni, körvonalazódott, hogy megszorítások lesznek, így sok önkormányzat csak a tavalyi összegre tudott szerződést kötni, volt, amelyik anyagiakra hivatkozva visszamondta a szolgáltatásokat, de olyan települések is, amelyek az előző évinél kisebb összegre szerződtek. Nagyon kevés volt az az önkormányzat, amely minimális összeggel emelte a tavalyi szerződés értékét, olyan körülmények között, hogy az év elején nőtt a minimálbér, minden egyre költségesebbé válik, nőtt az üzemanyag, illetve a fogyóeszközök ára, így a Gyulafehérvári Caritas számára is egyre többe kerül a szóban forgó szolgáltatások biztosítása – mutatott rá az ágazati igazgató. 

A finanszírozási hiány következtében sajnos Korondon már megszűnt az egyik nappali foglalkoztató központ, az önkormányzat közölte, hogy többé nem tud erre forrásokat szánni, Etéden pedig csökkenteni kellett a szolgáltatásokat, ugyanis csak jóval kisebb összeget tudott erre fordítani a helyi önkormányzat. Ugyanakkor Maros megyében is van nappali központ, ahol mélyszegénységben élő gyerekekkel foglalkoznak, viszont anyagiak hiányában jövőtől be kell zárni. A gond az, hogy amennyiben egy ilyen szolgáltatás megszűnik, a hátrányos helyzetű gyerekek számára nincs alternatíva, ugyanakkor, ha pár hónap vagy akár egy év múlva esetleg megint lenne is rá anyagi fedezet, nem lehet csak úgy újraindítani, ugyanis a munkatársak időközben új helyet keresnek, illetve nehéz ismét elnyerni a közösség bizalmát. 

Ludescher László kiemelte: mindemellett sajnos vannak települések, ahonnan csak jelentős késéssel vagy egyáltalán nem kapták meg a már elvégzett munkáért járó összegeket. Vannak önkormányzatok, amelyek még a tavaly nyári számlák törlesztésével is adósak, illetve olyanok is, amelyek azt mondták, jövő évre csak az idei összeg 45 százalékát tudják biztosítani. 

Fejlesztésekre sem érkezik pénz

Az igazgatótól megtudtuk, hogy a Caritas áprilisban pályázatot nyújtott be a munkaügyi minisztériumhoz a csejdi közösségi ház építésének befejezésére, azonban válasz a mai napig nem érkezett, így jó eséllyel erre a finanszírozási forrásra már nem számíthatnak. Adományokból próbálják tehát megvalósítani a helyi hátrányos helyzetű közösség számára fontos központot, amelynek a befejezéséhez 150 ezer euróra van szükség. Szerencsére elindult egy példás közösségi összefogás ezen a téren, a múlt héten a Marosszéki Közösségi Alapítvány által kezdeményezett adományozói körön is gyűjtöttek erre a célra, itt tízezer lej gyűlt össze, és december 10-ig még lehet támogatni a nemes ügyet. A napokban ugyanakkor Nyárádszeredában, az adventi gyertyagyújtáson is kihelyeztek egy perselyt, hogy erre a célra gyűjtsenek, illetve akadt nagylelkű család, amely az elhunyt szerettük temetésén a koszorúk helyett adományozott összeget is felajánlotta. Bár a remélt állami támogatás elmaradt, nagyon bíznak abban, hogy a helyi közösség, magánszemélyek, valamint vállalkozók segítségével sikerül befejezni ezt a projektet – adott hangot bizakodásának Ludescher László.