A kiskorú anyák közel egynegyede Romániában él

Csöppet sem előkelő első hely uniós szinten

Az Európai Unió 18 év alatti anyáinak csaknem egynegyede Romániában él, ebben a tekintetben az unióban listavezetők vagyunk. Tavaly a Romániában szült nők közel 10 százaléka volt kiskorú – hívja fel a figyelmet az egyre aggasztóbb méretet öltő jelenségre a „Mentsétek meg a gyermekeket” szervezet.

A lapunkhoz eljuttatott közlemény szerint az Európai Unióban élő, 18 év alatti anyáknak szinte egynegyede (23 százaléka) Romániában él, ezáltal országunk az első az uniós országok sorában a leányanyák számát illetően. Az Eurostat adatai szerint 2018-ban 8621 lány lett anya, mielőtt betöltötte volna a 18. életévét, 725-en még a 15. születésnapjuk előtt. A fiatalkorú anyáknak ráadásul alig két százaléka részesült szociális ellátásban.

Az Országos Statisztikai Intézet 2019-es adatai azt mutatják, hogy a romániai szülések közel 10 százalékában az anya kiskorú. Ez azt jelenti, hogy 700 esetben 15 évesnél fiatalabb lány adott életet csecsemőnek, 16.831 esetben 15–19 év között volt az anya életkora. A szervezet összehasonlításképpen Dánia, Szlovénia és Luxemburg példáját hozza fel, ahol évente 50-nél is kevesebb 18 évnél fiatalabb anya szül, ugyanakkor három olyan európai állam van – Finnország, Dánia és Hollandia –, ahol például 2018-ban egyetlen 15 év alatti lány sem vált anyává.

A „Mentsétek meg a gyermekeket” szervezet egy szociológiai felmérés során többek között azt is vizsgálta, hogy milyenek a szóban forgó kismamák, valamint az 5 évesnél kisebb gyereket nevelő vidéki kiskorú anyák életkörülményei, lakhatási körülményei, egészségi állapota. Kiderült, a kiskorú anyák 83 százaléka nem járt iskolába a felmérés idején, 64 százalékuk már a teherbeesés előtt abbahagyta a tanulmányait. A terhes és kiskorú anyák 20 százaléka vallotta azt, hogy a partnerénél lakik, viszont alig 2 százalékuk él házasságban. A megkérdezett fiatal lányok 70 százaléka válaszolta, hogy olyan házban, lakásban él, amelyben legfennebb két szoba van, és alig egyharmaduk, hogy van benti mellékhelyiség, fürdőszoba. A kiskorú anyák partnereinek életkora a gyermek születésekor átlagosan 5 évvel haladta meg az anyáét, 20,6 év, 14 és 39 év között változik. Az esetek 10 százalékában az apa is kiskorú – derül ki a közleményből, amelyben arra is felhívják a figyelmet, hogy a túl fiatalon szülésnek számos veszélyes következménye lehet mind az anyára, mind a babára nézve, gyakori, hogy egészségi problémák merülnek fel, koraszüléssel is számolni kell.

Gabriela Alexandrescu, a „Mentsétek meg a gyermekeket Románia” ügyvezető elnöke hangsúlyozta, a jelenség krónikussá vált az országban, és ennek komoly következményei vannak mindkét gyermekre – az anyára és újszülöttre – nézve. Az anyák kiszolgáltatott társadalmi helyzetét gyermekeik is öröklik, így egy ördögi kör alakul ki, amit nem lehet leküzdeni célzott, konkrét közpolitika nélkül – mutatott rá, majd hozzátette, szükség van minden felelős szereplő együttműködésére, hogy a hiányosságokat csökkenteni és javítani lehessen.

A központi sajtóban tavaly látott napvilágot az Országos Közegészségügyi Intézet által közzétett jelentés a csecsemőhalandóság kapcsán, ami szerint a 15 évesnél fiatalabb anyák kisbabái körében jóval magasabb a csecsemőhalandóság, mint az országos átlag. Romániában a tavalyi adatok szerint a csecsemők elhalálozási aránya 6,2 volt ezer élve születésre számítva, ami kétszerese az Európai Unióban regisztráltnak (3,5 elhalálozás ezer csecsemőre). Az Országos Statisztikai Intézet nyilvántartásából az is kiderül, hogy 2019-ben a csecsemőhalandóság Tulcea megyében volt a legmagasabb: 15,6 elhalálozás ezer csecsemőre számítva. Maros megye az ötödik helyet foglalja el a tavalyi feketelistán, itt minden ezer csecsemőből kilenc vesztette életét, még mielőtt betöltötte volna az egy évet.

A „Mentsétek meg a gyermekeket” szervezet helyi szakemberek – családorvosok, szociális munkások, egészségügyi mediátorok – segítségével országszerte 59 hátrányos helyzetű vidéki közösségben figyelemmel kíséri a kiskorú anyák és gyermekeik egészségi állapotát, hogy azok szükség esetén hozzáférhessenek a megfelelő ellátáshoz. Az elmúlt években több mint 46 ezer leányanyát  karoltak fel gyermekeikkel együtt.