A Kultúrpalota ünnepe Marosvásárhelyen

Hétéves felújítási folyamat zárult le

Mint már lapunkban jeleztük, befejeződött a marosvásárhelyi Kultúrpalota felújítása. Az ünnepi alkalomból a hivatalos átadót megelőzően csütörtökön sajtótájékoztatót tartottak a Tükörteremben. A Kultúrpalota felújításának folyamatát Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke és Ötvös Koppány Bulcsú ismertette. Jelen volt Simion Creţu, a Központi Fejlesztési Régió igazgatója. Este a nagyteremben a Maros Megyei Tanács és a Maros Megyei Múzeum szervezésében került sor az avatóünnepségre, jelen volt Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke is. Az estet a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia ünnepi hangversenye koronázta meg. 

A művészeti intézményhez méltóan komolyzenével, a Tiberius vonósnégyes muzsikájával köszöntötték a sajtótájékoztató résztvevőit.

A nagyszabású projekt ismertetésében elhangzott, hogy a marosvásárhelyi Kultúrpalota A kategóriás műemlék épület, amelyet a Maros Megyei Tanács a 2014–2020-as Regionális Operatív Program keretében finanszírozott. A beruházás révén – amint a Népújságban már beszámoltunk róla – teljesen felújították az épület főhomlokzatait, az összes külső nyílászárót, a főbejárati villamos berendezéseket, valamint a Megyei Könyvtár udvarának a kerítését, megjavították az épület tetőszerkezetét és a tetejét. A sérült cserepek, kúpcserepek és csúcsdíszek pótlására a Pécsi Zsolnay Manufaktúra által gyártott, az eredetivel megegyező kerámiaelemeket használtak. Restaurálták a homlokzati fém díszítőelemeket  és fémfeliratokat, a külső kőelemeket és mozaikokat, javításokat végeztek a Megyei Könyvtár lépcsőházában. A Tükörteremben felújították a belső burkolatokat, a falak, oszlopok és a mennyezet eredeti díszítését helyreállították, felújították a vászonképeket, a lámpákat, a lambériát és a parkettát. A koncertteremben megjavították az orgonát.

A projekt összértéke 10,9 millió lej, amiből 6 millió lej vissza nem térítendő támogatás. 

Ezzel a beruházással egy átfogó felújítási folyamat zárult le. A Kultúrpalota nagy- és kisterme, a belső terek felújítását még Lokodi Edit Emőke megyei tanácsi elnöksége idejében kezdték el, jelenleg is folyik a kiállítótermek felújítása, amit saját forrásból finanszíroznak. Ezt az idén fejezik be, így teljes pompájában fog tündökölni a palota.

A Kultúrpalota a miénk, büszkék vagyunk rá

A Tükörteremben tartott sajtótájékoztatón Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke elmondta, kiemelkedő esemény a Kultúrpalota átadása az általa vezetett intézmény, a Maros Megyei Múzeum és a Kultúrpalota életében. 

– Egy épület felújítása önmagában is nagy kihívás, ezúttal azonban egy történelmi örökség újjászületésének vagyunk részesei. Közel hét évvel ezelőtt éppen a Tükörteremben írtuk alá Maros megye emblematikus épületének a felújítási szerződését a Központi Fejlesztési Régió vezérigazgatójával. Papírra vetett terv, távoli elképzelés volt, ami ma valóság. Volt munka bőven, mint ahogy általában felújításoknál, házépítéseknél lenni szokott. Azzal a helyzettel is többször találkoztunk, amikor a valóság felül akarta írni az elképzeléseinket. Műemlék épületről lévén szó, nem eszközölhettünk rajta nagyléptékű átépítést, nem lehetett felelőtlenül hozzányúlni egyetlen részéhez sem. A Kultúrpalota úgy tökéletes, ahogy azt több mint száz évvel ezelőtt megálmodta és felépíttette Bernády György polgármester. Nekünk annyi a dolgunk, hogy vigyázzunk rá, és megtartva évszázados patináját, a mai kor igényeinek megfelelően végezzünk rajta beavatkozást. Köszönet illeti a Maros Megyei Tanácsnál dolgozó kollégákat, a múzeum vezetőségét, a Kultúrpalota alkalmazottjait, a Központi Fejlesztési Régiónál levő kollégákat, a tervezőket, kivitelezőket és mindenkit, aki hozzájárult ennek a tervnek a megvalósulásához. Mindenki erőfeszítésére szükség volt. A Kultúrpalota a miénk, büszkék vagyunk rá! – fogalmazott Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke, aki azt kívánta, hogy száz év múlva is ugyanígy tele legyen élettel, mint most.

Elegáns köntös, akárcsak 111 évvel ezelőtt

Ötvös Koppány Bulcsú, a Maros Megyei Múzeum igazgatója kitért arra, hogy a palota rendeltetése a marosvásárhelyiek – és az érdeklődők – kulturális igényeit szolgálni. 

– Nem csupán teremajtókat, hanem egy épület kapuit tárjuk ismét szélesre, és adjuk vissza elsősorban jogos tulajdonosának, a marosvásárhelyi közösségnek, illetve mindenkinek, aki kíváncsi páratlan értékeire. 111 éve szolgálja ki a város kulturális igényeit, és talán legutóbb akkor, felavatása pillanatában volt külső köntöse annyira élénk, pompás, üde és elegáns, mint ahogyan most, a minap eltűnő állványzat mögül ismét felsejlett a szemünk előtt. Megálmodója, Bernády György, a Komor–Jakab tervezőpáros, az építésben, az épület külső és belső díszítésének, berendezéseinek megvalósításában ténykedő kiváló művészek, elsőrangú iparosok és mesteremberek a szecesszió gyöngyszemét varázsolták az egykori Poklos utca északnyugati szegletére, amely a hasonlóan remekbe szabott Városházával együtt félreérthetetlenül jelezte, hogy hol húzódik a modern Marosvásárhely origója, az új városcentrum. A Kultúrpalota azonban nemcsak rendkívül összetett ikonográfiai programmal, szimbólumkészlettel operáló építészeti remekmű, iparművészeti és képzőművészeti értékek hordozója, hanem intézmény, pontosabban intézményegyüttes is. Már a kezdeti lépésekben a két kiváló építész a tervezett funkciókhoz igazította az épület architektúráját. Itt kapott helyet a városi zeneiskola és nyelviskola, a térség legmodernebb nyilvános könyvtára, a képtár, de ideiglenesen itt leltek volna otthonra az iparművészeti, néprajzi és történelmi gyűjtemények is. Később hajléka volt a Székely Színháznak és Népi Együttesnek, a Városi Szabad Festőiskolának, majd a Maros Megyei Múzeumnak. A jelenleg általam irányított múzeum története tehát közvetett módon már a kezdetektől összefonódik a palotáéval. A képtár ugyanis ma a múzeum része, illetve a két világháború közötti néprajzi és régészeti múzeum gyűjteményét is mi örököltük. Továbbra is a palotában működik a közkönyvtár, ma Maros Megyei Könyvtár, a zenét pedig az egykori zeneiskola helyébe érkező Állami Filharmónia intézménye képviseli. Az eredeti funkciók így többnyire megmaradtak. A palota üzemeltetőiként feladatunk az épületben működő intézmények tevékenységének harmonikus összehangolása, amit szerencsére eddig a kiváló partneri viszony zökkenőmentessé tett – fogalmazott Ötvös Koppány Bulcsú, a Maros Megyei Múzeum igazgatója. 

Az avatóünnepség esti hangversenyén a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia játszott, a zenekart Moritz Gnann németországi karmester vezényelte, szólót játszott Roman Fediurko ukrajnai születésű, Ausztriában élő zongoraművész. Műsoron Beethoven-művek szerepeltek.