A március 10-én kezdődő I. INTACT színházi fesztivál előadás-kínálata

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata által első alkalommal megszervezett INTACT színházi fesztiválra március 10–18. között kerül sor Marosvásárhelyen. További részletek a hetedik oldalon találhatók. 

Andrei Măjeri: EMBEREK ÉS ISTENEK

Ősbemutató, március 10., 20:00. Helyszín: Nagyterem

Egy előadás az életen túlról és mindarról, amit nem volt lehetőségünk megélni. Humorral és tragikummal átszőtt látlelet az embergépezet belsejéről, ami bepillantást nyújt ebbe az ellentmondásaival együtt is lenyűgöző, állandóan valami megfoghatatlan felé rohanó lénybe. Voltaképpen egy élő installáció nézőivé válunk, melyben emberi sorsok töredékei állnak össze apránként egy egésszé. Szereplői félig emberi, félig isteni lények – egy kurátori precizitással, gondosan megkomponált baleset résztvevői, akik mindent átfogni vágyó emlékezetük villanásai közben átmeneti rítusokat járnak végig, láthatatlan határokat lépnek át, és még egyszer, utoljára átélik végletekben bővelkedő életük pillanatait, miközben arra emlékeztetnek bennünket, hogy minden mulandó. Írta és rendezte: Andrei Măjeri. 

Elise Wilk: ALASZKA

Március 11., 17:00. Helyszín: Kisterem

Egy 1300-as Dacia volánjánál Victoria időutazásra indul. Az Alaszka nevű entitás kíséretében újraéli saját életének, de édesanyja és lánya életének kulcsfontosságú pillanatait is. Megelevenednek a kaotikus kilencvenes évek és a változás utáni bizonytalan helyzetek, majd végül napjaink világába érkezünk. Három női sorson keresztül az előadás a kommunista múlt által bennünk hagyott nyomokat kutatja. Elise Wilk legújabb drámája a Yorick Stúdió megrendelésére készült. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata és a Yorick Stúdió közös produkciója. Rendező: Sebestyén Aba. 

Radu Afrim: HÁZ A BLOKKOK KÖZÖTT

Március 12., 19:00. Helyszín: Nagyterem

Egy ház tele tájképekkel és csendéletekkel. Egy ház, amelynek hatalmas ablakán keresztül a kommunizmus mementói, a blokkok látszanak. Egy ház, amelyben a melankólia ugyanúgy helyet kapott, mint a valóságosnak tetsző álomképek. Egy ház, amely bontásra vár… A történet, melyben az elhangzó szövegek, a felmerülő gondolatok és az egymást felváltó események és érzések sora feldereng, 1983 tele és 1984 tavasza között zajlik a Both-házban, egy erdélyi kisvárosban. A Both nővérek, Etelka és Ida amatőr művészek, akik a századelőről származó képeslapok alapján festik képeiket. A testvérpár, valamint anyjuk életének egy szelete elevenedik meg a szemünk előtt, a lelencgyermek, Misi tolmácsolásában. Rendező: Radu Afrim. 

Pintér Béla: KAISERS TV, UNGARN

Március 13., 15:00. Helyszín: Underground terem

Pintér Béla különleges hangvételű darabja, a Kaisers TV, Ungarn groteszk és szellemes formában idézi meg a 19. századi magyar történelem eseményeit. A merész humorral, zenével és éles iróniával átszőtt előadás nemcsak a hatalom természetét és a nemzeti identitás törékenységét vizsgálja, hanem azt is, miként formálódik, alakul a múlt emlékezete a jelen nézőpontjából. Pintér sajátos színházi nyelvére jellemző módon a történelmi dráma, a tragikomédia és az abszurd elemei egymásba fonódnak, egy olyan világot teremtve, ahol a történelem egyszerre ismerős és nyugtalanítóan idegen. A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem IV. éves színészosztályának vizsgaelőadása. Rendezte: Gecse Ramóna.

CANIN

Március 13., 19:30. Helyszín: Kisterem

Egy apa, anya és három gyermeke egy város szélén él. Magas kerítés veszi körül a házukat. A gyerekek még sosem hagyták el otthonukat. Ők úgy tudják, hogy a repülőgépek játékok, a zombik pedig sárga virágok. Egyetlen személy léphet csak be ebbe a börtönvilágba: Cristina. Totalitarizmusról, patriarchátusról és nevelésről szóló szélsőséges történet, csipetnyi groteszk humorral hidegen tálalva. A meglepő és váratlan dózisokban adagolt szeptikus erőszak elvezet bennünket ahhoz a valósághoz, amelyről néha nem akarunk tudomást venni, ám a közmédia bővelkedik benne. A mű Yorgos Lanthimos rendező Kynodontas című filmjének szabad adaptációja. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Liviu Rebreanu Társulatának előadása. Rendező: Botond Nagy. 

William Shakespeare: A VIHAR

Fordította: Nádasdy Ádám. Március 14., 17:00, 20:00. Helyszín: Nagytermi stúdiótér

Az előadás kezdete előtt 12 évvel Prosperót, Milánó uralkodóját hataloméhes öccse, Antonio letaszítja a trónjáról és elűzi. Prospero kislányával, Mirandával együtt egy elhagyatott, távoli szigetre sodródik, és ott él, a helyi szellemeket uralma alá hajtva. Tizenkét év múltán, mikor Miranda már felserdült, a véletlen úgy hozza, hogy a közelben hajózik el mindenki, akinek Prospero egyrészt a bukását, másrészt a túlélését köszönheti. A szigeten töltött idejét arra használta, hogy magas fokon megtanulja a mágia használatát, és most varázserejével hatalmas tengeri vihart kavar, amely Prospero szigetének partjaira veti a hajót s hajótöröttként Prospero sok ellenségét és néhány barátját. A vihart követő három óra alatt minden megfordul és megváltozik a sziget lakói és a hajótöröttek számára. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház előadása. Rendező: Bodó Viktor. 

ÉJIDŐ

Március 15., 18:00. Helyszín: Kisterem

Az Éjidő c. előadás Pilinszky János költészetéből táplálkozva, a ma emberének lelki és szellemi hontalanságáról, a teremtett világ gyönyörűségének és pusztulásának harcáról, az emberi méltatlanságról, a mai kor riasztó kilátástalanságáról kíván szólni esszenciálisan, a költészet nyelvén. Ha volt is olyan időszak, amikor az ember krízisérzet nélkül állhatott a Földön („Valamikor a Paradicsom állt itt” – írja Pilinszky), mára már apokaliptikus méreteket öltve telepednek rá életünkre a válságok, háborúk, krízishelyzetek. Erre az állapotra tesz utalást az előadás címe is, az Apokrif c. vers egyik sorából kiragadott „éjidő” szócska. Pilinszky a lét alapkérdéseivel szembesít. A világból kitaszított, avagy a világrendből önmagát kitaszító ember létélményét, bizonytalanságát közvetíti. Költészetének alaptémái – a magány és a számvetés, a jelenkor emberének elidegenedettsége, az elmúlás és az elengedés, az önvizsgálat és az önkeresés, az üdvösség, a remény, az irgalmasság és a kegyelem, de mindenekelőtt az otthontalanság és a hazatalálás vallási gyökerű élményei – az előadás dramaturgiai vonalát is kijelölik. Az előadás nem történetet mesél el, sokkal inkább azon érzéseket dolgozza fel, melyeket a ma embere akarva-akaratlanul a lelkében hordoz. A különböző művészeti ágak egységéből épül fel az előadás, mely Pilinszky lírájából merítkezve a véges emberi létezés és a végtelen, teremtetlen Létező közötti kapcsolatot fejtegeti emberi nézőpontból, a bűn és a szeretet kötöttségében és tragikumában. A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása. Rendező: Mezei Kinga. 

REVIZOR PEBI3OP 

Március 16., 17:00, 20:00. Helyszín: Kisterem

Új köntösbe bújtatjuk Gogol Revizorját, hogy ezzel a képzavarral éljünk. Igaz, csak a helyszínt és a körülményeket hozzuk közelebb napjainkhoz, hiszen a jellemek és az általuk teremtett helyzetek örök érvényűek. Az egyén és az általa teremtett társadalom működési mechanizmusai szinte változatlanok, mióta világ a világ. A képmutatás, a kapzsiság, a ravaszság állandó kísérői az emberi társadalomnak, megrontói a harmónia, a rend után vágyakozó keveseknek. Ne dőljünk azért kardunkba, inkább nevessünk egy jót – leghamarabb magunkon! A beregszászi Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház, a Gyulai Várszínház, a budapesti Nemzeti Színház és a Győri Nemzeti Színház koprodukciója. Rendező: ifj. Vidnyánszky Attila.

ÉLŐHOMOK

Március 16., 19:30. Helyszín: nagytermi stúdiótér

Az előadás Tolnai Ottó költő és Petrik Pál festő alkotói univerzumainak motívumaiból kiindulva vizsgálja a kép és a szöveg, a színház és a képzőművészet viszonyát. Tolnai kedvelt műfaja a képzőművészeti esszé, s különösen szívesen értekezik vajdasági képzőművészek munkáiról, melyek a színházi alkotók számára is inspirálóak. Petrik olajjal kevert homokja és papírvilága a Tolnai által felvonultatott, mindennapiságukban is különleges tárgyakkal lép párbeszédbe, s ez a kölcsönhatás végtelen asszociációs láncokat indít el. Az alkotás folyamata színpadi tetté válik, a képzőművészet gesztusai ténylegesen teremtenek a színpadon, s eközben feltűnnek saját környezetünk, a vajdasági falvak és kisvárosok tipikus alakjai; csirkefogók és lumpenek, kocsmatöltelékek és iparosok, szerelmesek és szerelemkeresők, antihősök és szent bolondok. Ismerősen groteszk figurák, akiknek egymásba fonódó történetei egy gyermeki képzelettel szemlélődő öreg tekintetének tükrében szinte műalkotássá válnak. A Novem Színházi Szervezet, a Zentai Magyar Kamaraszínház és a magyarkanizsai Regionális Kreatív Műhely koprodukciós előadása. Rendező: Mezei Kinga. 

Florian Zeller: AZ ANYA

Március 17., 19:30. Helyszín: Kisterem

Florian Zellert rettenetesen érdeklik azok a helyzetek, amelyek nyomán egy családon belül az emberi kapcsolatok megromlanak, a szubjektív emlékezés széttöredezetté válik, felbillen a vélt és valós igazság egyensúlya; továbbá, amelyekben egymásnak feszül a kiesett idő okozta emlékezetlánchoz való makacs ragaszkodás, illetve a környezet rálátása a valóságra. Hol van az a pont, amikor Anne – a fiát felnőni és elengedni képtelen anya, valamint a férje elvesztése miatt keserűségében a házasságát tovább mérgező feleség – elméje megbomlik? Nem tudjuk. Mi, nézők, csupán a végállapotba kapcsolódunk be, amikor a képzelet és valóság már végleg összekuszálódott. Egy kétségbeesett, mégis cinikus nőt látunk saját életének romjai között bolyongani. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata és a budapesti Karinthy Színház koprodukciója. Rendező: Talgat Batalov. 

William Shakespeare: III. RICHÁRD. Vecsei H. Miklós átirata nyomán

Március 18., 19:00. Helyszín: Nagyterem

A York család kormányzása alatt Angliába visszatérni látszanak a boldog békeidők. A rózsák háborúja emlék már csupán, amit megszépít az idő múlása. IV. Edward király váratlan halála azonban megtöri a látszólagos idillt: testvére, Richárd Anglia trónjára tör. Politikai éleslátásának köszönhetően markában tartja szövetségeseit és riválisait egyaránt. Nem retten vissza a testvérgyilkosságtól, sőt, ártatlan gyermekek vérének kioltásától sem, ha azok veszélyeztetik hatalmát. Egy páratlan zsarnok felemelkedésének és bukásának lehetünk tanúi, akinek torz alakja árnyékba borította Anglia történelmének egy egész évszázadát. A III. Richárd egy évek óta folyamatban lévő rendezői program legújabb része. Albu István koncepciója nyomán a drámai cselekménybe beépített élőzene különleges előadásélményt, valódi koncertshow-t kínál a nézők számára. Ez alkalommal a ‘70-es évek világhírű amerikai rockzenekarának slágerei csendülnek fel a színpadon: a The Doors dalai által az együttes frontembere, Jim Morrison válik a véreskezű III. Richárd király éneklő alteregójává. A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának előadása. Rendező: Albu István.