A megnyílt ég

Simon Judit-Gyöngyi új verseskötete

Milyen színekben, hangulatokban mutatkozik meg az isteni szeretet szemszögéből kirajzolódó világ, hogyan értékelődik át minden a Teremtő jelenlétét megtapasztalt, abban elmerülő, „látó” lélek számára? – ezekre a kérdésekre kínál választ Simon Judit-Gyöngyi harmadik verseskötete, A megnyílt ég című, amelynek márciusra tervezett bemutatója a koronavírus-járvány miatt elmaradt. 

A HIFA-Románia Egyesület elnökének új könyve – Az Úr asztalánál és Az alázatos Szeretet című kötetek után – lírai fohászok újabb füzérével ajándékozza meg az olvasót. Szőcs E. László jezsuita szerzetes ajánlásában az Istenbe szerelmes Lélek verseinek nevezi ezeket az alkotásokat. Erről az érzelemről tanúskodik a kötet mottójául választott Victor Hugo-idézet is:  „Bizonyos gondolatok olyanok, mint az imádság. Vannak pillanatok, amelyekben – akármilyen a testtartásunk – a lélek térdre borul.”

– A francia író két mondata mintha előkészítené a művészi kitárulkozást, a korábbiaknál is személyesebb vallomást – vetettük fel az alkotónak beszélgetésünk elején.

– Az írásaimban rendszerint igyekszem kerülni a sérültségemből eredő helyzet említését, hiszen Istennel való kapcsolatomban nem ez a lényeg, és amikor tudatosult bennem mindaz, ami ebből a kapcsolatból születik, azt is megértettem, hogy ezek az imaköltemények minden olvasóréteget meg kell szólítsanak. Ezzel a mottóval azonban egy pillanatra önmagamra is reflektálok, hiszen, bár nem tudok letérdelni vagy a kezemet az ég felé emelni, a lelkem mindezt megteheti. 

A lélek rezdülései

– Hogyan született meg A megnyílt ég száz verse? Leginkább mi inspirált? 

– Van amikor egy gondolat érlelődik és formálódik sorokba, rímekbe, máskor valamilyen történés ihlet meg. Az Arcok című versem buszmegállóban várakozó emberek pillanatképéből született. Autóban utaztam, amikor megérintett a maguk elé meredő, telefonjukat nyomkodó ismeretlenek látványa. Megfogalmazódott bennem a kérdés, hogy vajon eszükbe jutott-e ezeknek az embereknek, hogy Isten abban a pillanatban is ott volt velük és bennük, és hogy ezt a csodálatos jelenlétet bármikor, a leghétköznapibb helyzetben is átélhetik? Az Utolsó perc című versemet az a gondolat ihlette, hogy mennyi időt elpazaroltam, amíg meg nem tapasztaltam az Úr végtelen szeretetét, Az ártatlan, akár egy angyal címűt pedig egy autista fiatal lelki tisztaságára való rácsodálkozás. A Hála az első keresztényekért ft. Oláh Dénes főesperes katakombákról szóló katekézise alapján, a jézusi tanítást továbbadó elődökért szóló, ujjongó köszönetként íródott, annak felismeréseként, hogy az első üzenetvivők küldetését folytatnunk kell. De élményszerű megtapasztalás hozta életre A kereszted előtt című verset is, és folytathatnám a sort. A szívemhez legközelebb álló versek között említhetem A Szerelmes Isten címűt is. Időnként a Teremtő szemszögéből írom a verset, az Úr szavait igyekszem tolmácsolni. Ezt az égi hangot egyébként bárki meghallhatja, ha elcsendesedik, és belesimul az Ő akaratába.

– A versek keltezése alapján a kötet tartalmát tavaly márciustól decemberig hívtad életre. Néha egy nap több költeményt is.

– Ez valóban többször is előfordult, de olyan is volt, hogy egyetlen vers napokig formálódott bennem. A lelkem rezdüléseit vetettem papírra, illetve pötyögtem be – ha éppen úton voltam – a telefonomba. A legfőbb célom az, hogy tudatosítsam az emberekben, hogy Isten végtelenül szeret minket, szerelmes belénk, és ezt a szerelmet viszonoznunk kell. Ezáltal mindenkinek módjában áll megízlelni a mennyországot. Mindannyian vállalhatjuk a híd szerepét, közvetítve ezt az égből a föld felé küldött üzenetet. 

Szem, szív, lélek egysége

– Milyennek látja a „szerelmes Lélek” a Teremtőt?

– „Nézzétek, mekkora szeretettel van irántunk az Atya”– olvashatjuk a Szentírásban, János apostol első levelében. Érdekes, hogy itt sincs egyértelműen kifejezve a szeretet mértéke, ez ugyanis számunkra felfoghatatlan.

– A kötet alcíme: Szívemmel szemléllek Téged, Általad, Veled és Benned a mindenséget. A „szívemmel szemléllek” alliterációban szív, szem és lélek egysége, szentháromsága teremtődik meg. Tudatosan?

– Minden bizonnyal. Érdemes megtapasztalni, mennyire át tud alakulni a világ, ha ez az egység létrejön, ha a Lélek szemszögéből tekintünk nemcsak magunkra, hanem a körülöttünk lévőkre is. Ha tudatosan megélnénk, hogy Isten mindenkiben ott él, egészen másként viszonyulnánk egymáshoz, és így a világ is más lenne.

– Mit kínál a „megnyílt ég” a lelkiséget kevésbé vagy egyáltalán nem gyakorló szemlélőnek?

– Talán a felismerést, hogy Isten végtelen szeretetének ajándéka mindenki számára elérhető. Ebből a kérdésedből egyébként lehet, hogy majd egy új vers születik. 

– Hol vásárolhatják meg az érdeklődők a kötetet?

– A HIFA-Románia Egyesület marosvásárhelyi, George Enescu utca 2. szám alatti székhelyén és a Keresztelő Szent János római katolikus templom kapusszobájában, az elkövetkezőkben pedig különböző felekezetű templomokhoz viszünk belőle. Kérésre házhoz is vihetjük, illetve – postaköltség ellenében – postázhatjuk is a könyvet más városokba, az igényeket a 0744-959-990-es telefonszámon lehet jelezni. A kötet eladásából származó bevételt – akárcsak a korábbi köteteimnél – a HIFA-Románia Egyesület javára fordítjuk.

A „köldökzsinór” erősítése

– Születendőben van-e a negyedik verseskötet?

– Jelenleg 77 új versem van, és lehet, hogy ezúttal nem állok meg a száznál. 

– Ezek szerint a karanténidőszak kedvező volt számodra az alkotáshoz. Hogy élted meg ezeket a hónapokat?

– Nekem nem jelentett nagy kihívást az otthonülés, és az sem, hogy vigyáznom kell az egészségemre, erre ugyanis eddig is különösképpen figyelnem kellett. Az pedig, hogy csendesebb lett a környék, kifejezetten jólesett. Az internet rengeteg lehetőséget kínált a lelkiség megélésére, ami számomra külön ajándék volt, természetesen jelen lenni élőben egy szentmisén egészen más. Úgy gondolom, minden helyzet megkívánja, hogy elfogadjuk és megéljük a lehetőségek szerint, nem lázadozva, hanem felajánlva Istennek. Az ebben az időszakban megélt csendben fogalmazódott meg bennem – és ezt a gondolatot másoknak is szeretném átadni –, hogy az Úr ezzel az új helyzettel talán azt üzeni: lassítanunk kell. Az Istennel való harmóniát, a bennünk élő Istent csakis így tapasztalhatjuk meg igazán. Így erősíthetjük azt a lelki köldökzsinórt, amellyel a Teremtőnkhöz kapcsolódunk, és amely mindannyiunkat táplál.