Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2022-11-11 12:51:12
Október 27. és 29. között Csíkszeredában szervezték meg a nyolcadik Digitális Székelyföld konferenciát. Simon Károly, az IT Plus Cluster elnöke az eseményen beszámolt arról, hogy bár az idei központi téma a technológia és a művészetek összefonódása volt, számos más érdekességgel is készültek. A szervező elmondása szerint az esemény nemcsak az informatikusoknak szólt, hanem a vállalkozókat, a kulturális, oktatási és önkormányzati intézmények vezetőit is várták, és olyan szakembereket is, akik valamilyen kreatív szakmában dolgoznak. Az IT Plus Cluster elnöke azt sem rejtette véka alá, hogy ez a szervezet legnagyobb rendezvénye, amely lehetőséget teremt új, közös projekt megálmodására és elindítására is. Az idei eseményen több mint 200 informatikus vagy IT-szakmához közeli személy vett részt az ország különböző pontjairól. Bár csak nemrég járt le az esemény, a szervezőcsapat már azon gondolkozik, hogy hol tartsák meg a következő Digitális Székelyföld konferenciát, és mi legyen annak a központi témája. De addig is több más, az informatikusszakmát érintő rendezvénnyel készül az IT Plus Cluster, mint például a karácsonyi informatikus-találkozó.
A Digitális Székelyföld konferencia főszervezője, Derzsi László elmondta, hogy számos érdekes előadást hallgathattak meg a résztvevők, illetve ezek mellett megtekinthettek egy mesterséges intelligencia által készített képekből álló kiállítást is. Ezen kiállítás W. Szabó Péter marosvásárhelyi informatikus nevéhez kapcsolódik, aki lapunkban beszámolt arról, hogy a mesterséges intelligencia utat talált magának a művészetekben is. Ezt bizonyítja az is, hogy – Romániában először – egy 20 képből álló kiállításra került sor, és mindegyik képet a mesterséges intelligencia „készítette”. Az algoritmus ebben az esetben lényegében úgy működött, hogy megmutatták neki Nagy Imre alkotásait, ezzel pedig a gépi tanuláson alapuló algoritmus elsajátította a stílust. Ezt követően pedig képes volt különféle témákban Nagy Imre-szerű festményeket készíteni.
A mesterséges intelligencia (AI) teret hódított tehát magának a művészetekben is, éppen ezért fontos, hogy a művészek és az informatikusok együtt dolgozzanak, segítve egymás munkáját, vélekedett Bodosi Imre informatikus, Bodosi Dániel festőművész fia, hozzátéve: a mesterséges intelligenciának köszönhetően egy adott művész munkássága is ismertebbé válhat, hiszen az alkotások felkerülnek a világhálóra, és az érdeklődők az AI képei után rákereshetnek a valódi művész munkáira is.
A mesterséges intelligencián és a művészeteken túl szó volt a konferencián az NFT-kről is. Az NFT technológia az elmúlt kevesebb mint egy évben hódította meg a világot. Azonban maga az elv már régebb létezett, hiszen hasonlóképpen működnek a hűségkártyák is. A különbség abban áll, hogy az NFT-k segítségével fel lehet lendíteni a műalkotások iránt az igényt, például, ha egy múzeum bocsát ki NFT-ket, cserébe pedig a vásárló kap egy digitális lenyomatot egy képről, illetve azt, hogy évente néhány alkalommal ingyen ellátogathat a múzeumba, vélekedett Szabó András informatikus, aki azt is hozzátette, hogy hasonló megoldás már külföldön mind a múzeumokban, mind pedig a zenei fesztiválokon létezik.
De szó volt a szervezeti kultúráról is. Ebben a témában Csibi Magor, a World Vision Romania képviselője tartott előadást. Elmondása szerint az IT szektorban a romániai fizetések szép lassan elérik a nyugat-európai vagy az egyesült államokbeli szintet. Ennek ellenére egyes vállalatoknál a szakemberek lemorzsolódása éves szinten akár 30-40 százalékos is lehet. Mindez azért történhet meg, mert az informatikusok úgy dolgoznak, mint az egyszerű zsoldosok, azaz megkapják a bérüket, de ezenfelül a vállalatokon belül nincs semmiféle szervezeti kultúra, nincs motivációs rendszer. Csibi Magor úgy vélekedett, hogy az IT cégeknek nincs emberi arca, ezen pedig változtatni kellene, hiszen nem szabad elfelejteni azt, hogy ott is emberek dolgoznak, valamint, hogy a humánerőforrás egyre értékesebb lesz.