A nagyszőlősi testvérgyülekezet üzenete

Szabadításra várva

Marosvásárhelyen a vártemplomi egyházközség kedves vendéget fogadott advent második vasárnapján. A szószékről a kárpátaljai Nagyszőlős református testvérgyülekezetének lelkésze, Molnár Lóránt hirdette az igét a szabadításra való várakozásról, vágyakozásról a háború, az infláció miatti feszült időkben, amikor a legnagyobb szükség van az enyhülést, békét hozó égi és földi segítségre.

A két gyülekezet közötti kapcsolat prof. dr. Ábrám Zoltán presbiter közvetítésével még a járvány és háború kitörése előtt kezdődött. Kárpátalján tett látogatása során megható, felemelő istentiszteleten vett részt a nagyszőlősi református templomban, és ismerte meg Molnár Lóránt lelkészt. Hazatérve ajánlotta a vártemplomi presbitériumnak a testvérgyülekezeti kapcsolat kialakítását, ami meg is valósult. 2018 végén a nagyszőlősi lelkész szolgált a Vártemplomban, majd 2019-ben vásárhelyi gyülekezeti tagok vettek részt a Kárpátaljára tett kiránduláson. A szépen induló kapcsolatot a koronavírus-járvány, majd a 2022 februárjában kitört háború zavarta meg, ezért a továbbiakban a közösségi médián keresztül tartották a kapcsolatot. 

Ezúttal újra a nagyszőlősi lelkész, Molnár Lóránt tiszteletes jött el Marosvásárhelyre, és prédikációja után beszélt a hazájában kialakult helyzetről. Emlékeztetett arra, hogy korábbi látogatásakor egy közepesnek mondható 800 fős gyülekezetről számolt be. „Azóta sok minden változott, sajnos sokan elmentek otthonról, más hazát keresve áttelepültek Magyarországra, miután február 24-én kitört a háború. Bizonyára sokan látták a drámai képsorokat arról, hogy mi történt a határátkelőkön. Napok leforgása alatt tömegek hagyták el Kárpátalját, és néhány hónap alatt egész Ukrajnát. Ez kihatással van a gyülekezetünk életére is. Sok család eltávozott, amíg erre lehetőség volt, az első 24 órában férfiaknak is el lehetett hagyni az országot. Utána, mivel hadiállapot lépett életbe, a 18 és 60 év közötti férfiak előtt lezárták a határokat.” 

Ma szétszakított családok maradtak otthon a külföldre menekült családfők távozása után. Az otthon maradt családban az édesanyának kell ellátni a férfi kötelességét is. Időnként látni lehet a határon, ahogy húzza a gyermek a bőröndöt, és megy át a család az apát meglátogatni. Nincs egyszerű helyzetük azoknak a férfiaknak sem, akik otthon maradtak, és félniük kell a katonai behívó kézbesítésétől.

A mindennapi életet megnehezítette a tavaszi nagy élelmiszer-, gázolaj- és benzinhiány, ami májusra helyreállt. Ma már mindent lehet vásárolni, csak nagyon drágán, mert óriási az infláció. A legaggasztóbb a családok életében az áramkimaradás, napi húsz, faluhelyeken akár 24 órás áramszünet is van. El lehet képzelni, hogy aki gépen szeretne dolgozni, vagy a pékségben a kenyérsütés közben kikapcsolják az áramot, milyen kellemetlen következményekkel jár. Akik tudtak, benzines áramfejlesztőket szereztek be, de ezt nem teheti meg mindenki, és marad a várakozás, hogy mikor adják vissza az áramot. Éjszaka van áram általában, és aki mosni akar, olyankor kapcsolja be a mosógépet.

Az iskolákban is nehéz a helyzet. A férfi tanárok közül sokan elmentek, így voltak iskolák, ahol nem kezdődött meg a tanítás. Jelenleg a férfiak halasztást kaptak, viszont óvóhely nélkül nem működhet iskola. Amikor megszólal a sziréna, előfordul, hogy a gyermekekkel másfél, két órát is a pincében kell tölteni, és onnan csak a szülők vihetik el őket. 

Az egyetlen ukrajnai megye, amelyet nem ért még támadás, az Kárpátalja. 

„Mi bízunk és reménykedünk abban, hogy ez a borzalom véget fog érni. Minden istentiszteletünkön ezért könyörgünk, imádkozunk” – számolt be a lelkész, és azt kérte a testvérgyülekezet tagjaitól, hogy tegyék ugyanezt a nehéz helyzet megoldásáért, a békéért. Megköszönte áldozatkészségüket, amellyel melléjük álltak a bajban, és kiemelte, hogy hiszik és remélik Isten segítségét, szabadítását.

A presbitérium által szervezett fogadáson Henter Görgy a vártemplomi gyülekezet pénzadományát adta át a lelkésztársának, majd erőt és áldást kért a nagyszőlősi gyülekezetre, a lelkipásztor családjára, amely négy fiú mellett a járvány és a háború idején egy újabb kisfiúval gyarapodott.