A romániai magyarság szempontjából nem sok jóval kecsegtetnek az előre hozott választások, ha arra gondolunk, hogy a jelenlegi kormánypárt szerzi meg a többség szavazatait. A kormányfő ugyanis már az ideiglenesség időszakában megszegte az RMDSZ-nek tett egyik legfontosabb ígéretét az egyfordulós választásokra vonatkozóan. Mivel gyakran emlegetik egy új tanügyi törvény szükségességét, az ukrán példát látva alaposan el kell gondolkoznunk azon, hogy a változásoknak milyen következményei lehetnek a közoktatásra nézve.
Az új ukrán kormány ugyanis január 16-án változatlanul fogadta el a teljes általános középoktatásról szóló, 0901. számú törvény kisebbségi nyelvhasználatot érintő előírásait, amely a tatárok kivételével a többi nemzetiségnél korlátok közé szorítja az anyanyelven való tanulás lehetőségét. Bár Ukrajna alkotmányába már az előző kormány idején bekerült az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozás szándéka, a törvény tervezetének a kidolgozásakor és elfogadásakor nem vették figyelembe a Velencei Biztottság (az Európa Tanács Jog a Demokráciáért Európai Bizottsága) ajánlásait, sem a nemzeti kisebbségek javaslatait. Az új elnök, Volodimir Zelenszkij megválasztását és a kormány megalakulását követően felmerült a lehetőség, hogy módosulnak az anyanyelvi oktatás korlátozására vonatkozó előírások, de az új politikai hatalom változatlan formában fogadta el a diszkriminatív cikkelyeket, holott korábban a Velencei Bizottság mind az oktatási törvénynek, mind az államnyelvi törvénynek a tanítás nyelvét szabályozó előírásait bírálta.
Az oktatásról szóló törvény ugyanis négy kategóriába osztotta az ország lakosságát: az ukránokra, akik mindvégig anyanyelven tanulhatnak; az őshonos népek közé sorolt krími tatárokra, akik az államnyelv elsajátítása mellett szintén korlátozás nélkül tanulhatnak anyanyelvükön; a magyarokat a románokkal, a lengyelekkel és a bolgárokkal együtt az EU valamelyik hivatalos nyelvét használó kisebbségek közé sorolta, akik csak az elemi osztályokban tanulhatnak anyanyelvükön. 5–8. osztályban az éves óraszám 20-40%-át, 10–12. osztályban a 60%-át ukránul kell tanulniuk. A nem uniós kisebbségeknek (orosz, belarusz) pedig már ötödiktől a tantárgyak 80%-át államnyelven fogják oktatni.
A törvény azt tükrözi, hogy az államnyelv megszerettetését és eredményes oktatását lehetővé tevő módszerek kidolgozása helyett az erőszak „módszerével” kívánnak élni az ukránok is.
Ehhez képest kisebbségi szempontból felháborító Donald Tusk, az Európai Tanács volt elnökének kijelentése Ukrajnáról: „Ne oktassátok ki őket arra, hogyan kell európainak lenni, ti tanuljátok meg tőlük, hogy mi Európa!”
