A plébános Bolyai János és az elhajtott malacok

Az olvasó nehogy meghökkenjen, nem elírás történt, ne gondoljunk a nagy matematikusra, mert az alábbi írás főszereplője egy 1530-beli Bolyai János római katolikus pap, a mi Bolyai Farkasunk és Jánosunk egyik ősi felmenője. Augusztus 7-én a nagyszebeni Magyar Házban hivatalos voltam egy Bólyából Németországba települt állategészségügyi szakembernek, helytörténeti kutatónak – Torpai Imrének – a könyvbemutatójára. Könyvének címe Gyökereim1, és ahogy a könyv címe is mondja, számba veszi a bólyai gyökereit, és szerepelnek benne azok a települések, ahol valamikor az ősi Bolyai családnak is birtokai voltak: Hidegvíz, Isztina, Cekentál, Mihályfalva, Nagyselyk, Salkó, Szelindek, Mikeszász stb. Így azonnal eszembe jutott, hogy levéltári búvárkodásaim során rábukkantam a római katolikus pap Bolyai Jánosra, egész pontosan 1530-ból. Tehát egy közel 500 éves okiratról szeretnék mesélni:

Az okirat fellehető az interneten is, mert a Magyar Nemzeti Levéltár középkori okleveleit folyamatosan digitalizálják: https://adatbazisokonline.mnl.gov.hu/adatbazis/reformacio-kora-mnl-ol-1526-1570/adatlap/6005?search=%22Bolyai%20J%C3%A1nos%22&term=eyJxIjoiXCJCb2x5YWkgSlx1MDBlMW5vc1wiIiwiZnEiOltdLCJzb3J0Ijoic2NvcmUiLCJhcSI6IiIsImFxVHlwZSI6IiJ9&curr=2

Az oklevél a következő:

„Szászsebesi Krisztiánnak, Bolyai János nagyselyki plébános intézőjének (procuratorának) Bolyai Zsigmond és társai ügyében tett tanúvallomása Enyedi Adorján gyulafehérvári kanonok előtt

HU – MNL – OL – P 1960 – 11. – No. 2.1530 körül

Jelzet: HU – MNL – OL – P 1960 – 11. – No. 2.

Raktári szám: 2.

Raktári egység: nagydoboz

Megnevezés: Szászsebesi Krisztiánnak, Bolyai János nagyselyki plébános intézőjének (procuratorának) Bolyai Zsigmond és társai ügyében tett tanúvallomása Enyedi Adorján gyulafehérvári kanonok előtt

Fennmaradási forma: eredeti

Iratfajta: jegyzőkönyv (protocollum)

Megpecsételt: NEM

Terjedelem: 1

Tartalmazza: A tanú esküvel tanúsítja, hogy Bolyai János plébános úrnak van egy erdőrésze Hidegvízben, amely erdőben Bolai Zsigmondnak birtoka sosem volt. Szintén tanúsítja, hogy ugyane Bolai Zsigmond az asszonyfalvai plébános néhány, az említett erdőben, Bolyai János engedélyével legeltetett malacát elhajtotta, az elhajtott 9 disznó közül a szebbeket levágta, saját belátása szerint azokat feldolgozta és elküldte a plébános István nevű, valamint Vessződi Miklós Benedek nevű tiszttartójának.

Nyelv: latin

Személyek: Létrehozó neve – Enyedi Adorján NS – Adrianus de Enyed – arcium magister, canonicus et surrogatus Ecclesie Alben[sis] Transsilvan[iae] (Adrianus Wolphard)

Egyéb személy – Szászsebesi Krisztián – Cristiannus de Zazsebes – tanú

Érintett – Bolyai János NS – Johannes Bolyay/Bolay plebanus de Naghselyk – nagyselyki plébános

Érintett – Bolyai Zsigmond NS – Sigismundus Bolay – bepanaszolt

Egyéb személy – István – Stephanus – Bolyai János tiszttartója (provisor)

Egyéb személy – Benedek – Benedictus – Vessződi Miklós tiszttartója (provisor)

Egyéb személy – Vessződi Miklós – Nicolaus Wezzewdy

Helyek. Szövegben leírt egyéb hely – Nagyselyk NS – Naghselyk – Bolyai János szolgálati helye

Szövegben leírt egyéb hely – Hidegvíz NS – Hydegwyz – Bolyai erdejének helye

Szövegben leírt egyéb hely – Asszonyfalva – Assonfalwa – a hidegvízi erdőben malacait legeltető másik plébános szolgálati helye

Létrehozás helye: Nincs adat

Dátumok: Létrehozás ideje – 1530 körül – 1525-01-01 – 1535-12-31 – az iraton: 1530 körül”.

A történet egy lehetséges háttere:

A tanú, akit a dokumentum szerint Szászsebesi Krisztiánnak hívnak, esküvel tanúsítja, hogy Bolyai János plébános úrnak van egy erdőrésze Hidegvízben, amely erdőben Bolyai Zsigmondnak birtoka sosem volt. Szintén tanúsítja, hogy Bolyai Zsigmond ennek ellenére az asszonyfalvai plébános néhány, az említett erdőben, Bolyai János engedélyével legeltetett malacát elhajtotta, az elhajtott kilenc disznó közül a szebbeket levágta, saját belátása szerint azokat feldolgozta, és elküldte a plébános István nevű, valamint Vessződi Miklós, Benedek nevű tiszttartójának. A dokumentum nem pontosítja Vessződi személyét.

 Eszerint Bolyai János nagyselyki plébánosnak Hidegvízen2 volt legelője, és megengedte, hogy abban az asszonyfalvi3 plébános is legeltessen. Bolyai Zsigmond feltehetően azt állította, hogy az az ő birtoka, és a szokásjognak megfelelően elhajtotta az asszonyfalvi plébános kilenc disznaját, amelyek tilosban legeltek, a szebbeket levágatta, és saját belátása és mértéke szerint küldött kóstolót belőle a két tiszttartónak. 

Azt, hogy a Bolyai családnak nagy kiterjedésű birtokai voltak, tudtuk Bolyai Gergely kéziratából, aki arról is megemlékezett, hogy az ősi Bolyai családban volt egy Bolyai János nevű kisselyki plébános is (az ősi Bolyai-családfán ez a II. Bolyai János). Az pedig hihető, hogy szolgált Nagyselykben is, mert a katolikus papokat a püspök belátása szerint helyezte különböző plébániákra. Ma is, ha Bólya faluba megyünk, akkor a Medgyest Nagyszebennel összekötő országútról Nagyselyknél (románul Seica Mare) kell letérni Bólyába. Sőt, amikor Bolyai Farkas idejében Gauss levelet írt barátjának, Bolyai Farkasnak Bólyába, akkor így címezte levelét: Wolfgang Bolyai, Klausenburg, Nagyselyk. (Ugyanis ezek voltak a postaállomások.)

A történelemben sokszor voltak birtokviták a Bolyaiak között, itt nevezetesen II. Bolyai János plébános és I. Bolyai Zsigmond között. Az említett településeken ma is állnak a gyönyörű művészettörténeti emlékek és ritkaságok, Asszonyfalva, Kisselyk omladozó szász templomai. Ma mindenki evangélikus-lutheránus templomról beszél, de ezek a templomok már a reformáció előtt megépültek. A csodálatos asszonyfalvi szász templom, ahol a fenti oklevélben szereplők szolgáltak, bizony még a reformáció előtt épült. Nem tudom megoldani, hogy a fenti, tilosban való malaclegeltetésben kinek volt igaza. I. Bolyai Zsigmond harmadrendű unokatestvére volt a plébános II. Bolyai Jánosnak. Szapolyai János erdélyi vajda és magyar király idejében vagyunk, és az ősi Bolyai család nagyrészt Ferdinánd-párti volt, ezért hűtlenségért a fejedelem notáztatta4 a Bolyaiakat. I. Zsigmond valószínűleg Ferdinánd-pártivá lett, nova donatiót kapott (új birtokba helyezés), és lehet, hogy a hídalmási részjószágot a fejedelem elvette II. Bolyai Jánoséktól, és Zsigmond ágának ajándékozta. Mindenesetre a matematikus VIII. Bolyai János Zsigmond ágától származik.

A plébános II. Bolyai János is még a reformáció előtt szolgálta Isten házát. 

A mai modern történelemtudomány felülvizsgálta a megmaradt középkori okleveleket, és kiderült, hogy 60%-uk hamisítvány. Így még értékesebbek azok, amelyek a Bolyai családot érintik, ráadásul eredetiek, mint ahogy az általam idézett középkori oklevél is!

(Katona Csaba történész szerint – a Magyar Nemzeti Levéltár kiváló munkatársa a Duna TV-ben rendszeresen jelentkezik a Családfamesék vagy más levéltári közleményeket tartalmazó műsorokban – a hamis középkori okleveleket is komolyan kell venni, mert azok is közvetíthetnek értékes és fontos információkat!)

Az ősi 700 éves Bolyai család nemcsak a neves matematikus Bolyai Jánost adta (aki a családfán a VIII.), de a fent említett római katolikus papon kívül a vitézlő VI. Bolyai Jánost is, aki 10 évi török fogság után szabadult, és nagy bajvívó volt. Adott egy szakállas VII. Bolyai Jánost is, akit Nagyszebenben agyonlőttek (eddig nem tudtam kideríteni az okát), és a dolog érdekessége, hogy ma is élnek utódok ezen a néven például Edelényben, a 79 éves XI. Bolyai János nyugalmazott bányász-vájár, aki dédunokája a matematikus Bolyai Jánosnak. Nagyon érdekes a Bolyai család története. Bolyai Gergely, Farkas második házasságából született fia meg is írta a Bolyai család történetét. Sajnos ez a mai napig kéziratban maradt (jómagam is sokat forgatom ezt a kéziratot).

1 Torpai Imre: Gyökereim, Bólya 2024. (Magánkiadás); 2. Hidegvíz faluban a Bolyai család valóban birtokos volt; már 100 éve Hidegvíz falut bekebelezte Mihályfalva, mai román neve Boarta.; 3 Asszonyfalva mai hivatalos román neve Axente Sever.; 4 notáztatta= in notam infidelitatis = hűtlenség büntetése