A politikumtól várják a megoldást

Folytatódik az egészségbiztosításban dolgozók tiltakozása

Tovább tiltakoznak a Maros Megyei Egészségbiztosítási Pénztár mindkét szakszervezetéhez tartozó alkalmazottak, akik csatlakoztak az országos figyelemfelkeltő megmozduláshoz. Naponta reggel nyolc és kilenc óra között fogadják az ügyfeleket, a későbbi órákban a követeléseiket tartalmazó táblákkal őrséget állnak – hangzott el a szerda délelőtti sajtótájékoztatón. 

Bár a megyei szerveket értesítették, egyelőre nem akarnak nagyobb megmozdulást és teljes munkabeszüntetést, abban reménykedve, hogy meghallgatásra találnak – hangsúlyozta Ferencz Zsuzsánna, az EBP Szabad Szakszervezetének képviselője. 

A megmozdulás oka a kormány és a képviselőház „lekezelő” politikája, ez utóbbi ugyanis nem fogadta el a hónapokkal ezelőtt javasolt bérezési törvénytervezetet, amely az általuk kiszolgált ágazat többi alkalmazottainak jövedelméhez igazítaná a fizetésüket. 

Szerda délelőtt Alina Simionescu, a Solidaritatea szakszervezet elnöke számolt be a kialakult helyzetről. Amint elmondta, a Maros Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnak 62 alkalmazottja van, akik egy 346 milliós költségvetést kezelnek, biztosítva az egészségügyi szolgáltatásokra, a gyógyszerekre és az egészségügyi segédeszközökre szükséges összeget, valamint a betegszabadságokra járó betegpénzt. 2006-ban, amióta a betegpénz kifizetése a pénztárra hárult, 82 állást hoztak létre. Miközben folyamatosan nőtt a pénztár által biztosítandó szolgáltatások száma, a 82 állást soha nem töltötték be, ma mindössze 62-en látják el az elvégzendő munkát. A megterhelés miatt havonta öten súlyos betegség miatt munkaképtelenné válnak. 

Elégedetlenségüket már 2018-ban a felelős szervek tudomására hozták, a vonatkozó 22/2017-es kormányrendelettel és a 153/2017-es törvénnyel ugyanis 10 százalékkal csökkentették a bérüket. 

A megyei pénztár két érdekképviseleti szervezete (a Solidaritatea és az EBP Szabad Szakszervezete) hátrányos megkülönböztetésnek érzi, hogy más központi szerveknek alárendelt intézményekben (pénzügy, állategészségügy, élelmiszerbiztonság, fogyasztóvédelem) növelték a köztisztviselők fizetését, ami jelentős különbségekhez vezetett. Így például a pénzügyben dolgozó, felsőfokú végzettséggel rendelkező köztisztviselő nettó fizetése 5.513 lej, az egészségügyben dolgozó orvos alapfizetése 7.213 lej, a pénztári köztisztviselő bére 4.109 lej, a középfokú végzettségűeké 2.822 lej. Ugyanazon törvény keretében ezt a különbséget kormányrendelettel vagy miniszteri rendelettel érték el. A rendezés érdekében egy olyan törvényt kellene elfogadni, amely a hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölésével az egyenlőség elvét és az elvégzett munka fontosságát venné figyelembe.

Amint a közleményben olvasható, az informatikai rendszer működési zavarai, a pénzalapok hiánya, amiből az egészségügyi szolgáltatókat kellene fizessék, megsokszorozza az alkalmazottak munkáját, és az egészségügyi szolgáltatók, valamint a biztosítottak ellenérzését növeli azokkal szemben, akik az első vonalban dolgoznak. 

Az egységes informatikai rendszer műszaki és működési szempontból is túlhaladott. 

A kifizetésekre szükséges összeget a közpénzügyi tárca biztosítja lehetőségei függvényében, ami a betegpénz, a gyógyszertáraknak, laboratóriumoknak, kórházaknak, szak- és családorvosoknak és más egészségügyi szolgáltatóknak járó összegek késedelmes kifizetéséhez vezet. Havonta 1400-1500 kérést nyújtanak be 9 millió lej értékben, a közpénzügyi minisztérium ezzel szemben átlagosan havi 5,25 millió lejt utal át a biztosítónak. Ezenkívül még több mint 1500 egyéb szerződést kell megkötni szolgáltatókkal, magánszemélyekkel. Mindezt a tevékenységet két alkalmazott látja el. 

A rengeteg munka és a személyzethiány nagy mennyiségű fizetetlen túlórához és 1067 betegnaphoz vezetett. 

A szakszervezeti vezető az elmondottakhoz hozzátette, hogy a covid-járvány idején az egészségbiztosítási pénztár alkalmazottai semmilyen védelemben nem részesültek, bár fertőzési góc alakult ki az intézményben, és egy kollégájukat el is veszítették, ennek ellenére végezték a munkájukat. 

Megsokasodó panaszaikkal minden szinten megpróbáltak meghallgatásra találni, a Maros megyei parlamenti képviselőkkel is találkozót szerveztek, de a helyzetük továbbra sem változott. Ezért kénytelenek a nyílt tiltakozáshoz folyamodni, ami, ha nem jár eredménnyel, a teljes munkabeszüntetés lehet a következő lépés. 

Többször hangsúlyozták, hogy sajnálják, hogy sokaknak kellemetlenséget okoznak, de más lehetőségük már nem maradt – hangzott el a tegnapi sajtótájékoztatón.