A repülő zenetanár (2.)

Abbas ibn Firnas üvegkészítéssel is foglalkozott, és sikerült teljesen áttetszővé tennie az üveget. Miután kidolgozta a kristálytiszta üveg készítésének technológiáját, hamarosan megalkotta az „olvasókövet”, vagyis a nagyítólencsét, ami sok embernek vált nagy segítségére.

Jó, ha tudjuk, hogy az európai zenetörténethez hozzátartozik az andalúziai zene is. Ha azt vesszük alapul, hogy az uralkodó a legjobb tudósokkal és művészekkel vette körül magát, akkor ez a zene rendkívül színvonalas lehetett. A jelenkorban használt hangszerek közül a híres spanyol gitárok az iszlám aranykorának köszönhetik fejlettségüket. Továbbá arab közvetítéssel terjedt el Európában a vonó, ami később a hegedű kifejlődését tette lehetővé. Az andalúz klasszikus zene ismerőjeként és művelőjeként megfogalmazódott Abbas ibn Firnas (és valószínűleg sok más zenész) elméjében az igény a zene tempójának pontos meghatározására. Abbas, mivel már jártas volt az órakészítésben, kidolgozott egy metronómot. Sajnos sem a készülék, sem annak a leírása nem maradt fenn.

A zenélő tudós negyvenes éveiben egyre jobban érdeklődött a madarak repülése iránt. Jegyzetelt, rajzolt és méregetett, de senkinek sem mondta el, mi forog a fejében. 852-ben egy különleges mutatvány keltette fel az érdeklődését. Egy Armen Firman nevű bűvész sajátos repülő szerkezetet épített selyemből és farudakból. Olyannyira hitt a szerkezetében, hogy felmászott egy mecset vagy minaret tetejére, és a hátán a szerkezettel leugrott. A repülési kísérlet aligha volt sikeresnek mondható, bár az is figyelemre méltó teljesítménynek számított, hogy a konstrukció lassította a zuhanást, és így Firman lábtöréssel megúszta a kalandot. Ez a mutatvány azonban inkább korabeli ejtőernyőnek nevezhető, mint repülőnek. Egyes vélemények szerint a bűvész és Abbas ibn Firnas egy és ugyanaz a személy, csak Firnas inkább álnéven mutatta be légi kísérletét, nehogy kudarc esetén csorbuljon tudósi tekintélye, de ezt a nézetet ezúttal hagyjuk figyelmen kívül.

Tény, hogy Firman kísérlete után Firnas egyre többet foglalkozott a repülés kérdésével. Most már érthetővé vált, miért tanulmányozta annyit a madarakat. 875-ben (más forrás szerint 872-ben) aztán megépítette saját repülőgépét. Ez a „repülőgép” a madarak szárnyát igyekezett utánozni szőtt selyemből és könnyű fából. És hogy minél élethűbb legyen, madártollakat is ragasztott a műszárnyakra. Abbas ibn Firnas 65 évesen vállalkozott a nagy repülésre. Ez azért is meglepő, mert a repüléshez szárnycsapkodásra is szüksége volt, és ilyen korban már nem annyira rugalmasak az ember izmai. A lényeg, hogy a bemutató napján tekintélyes létszámú csodát látni vágyó tömeg gyűlt össze Córdoba közelében, hogy megnézzék az embermadarat vagy madárembert.

Firnas a város határában felmászott egy sziklára, magára öltötte a szárnyakat, fohászkodott egyet, és leugrott. A szárnyak segítségével sikerült a levegőben maradnia. Ez a repülés inkább siklórepülésnek volt nevezhető, de tény, hogy Abbas ibn Firnasnak sikerült több percig a levegőben maradnia. A szemtanúk csodálkoztak a gyors repülés láttán. Kisebb baki csak akkor következett, amikor a tudós több kör megtétele után le akart szállni a kiindulópontra. Bár gondosan megtervezte a felszállás és a repülés részleteit, nem fordított kellő figyelmet a leszállásra. Így túl nagy sebességgel ért földet, és megsérült a hátán. A repülés sikeres volt, de a leszállás nem. Ennek ellenére a tömeg elégedetten tapsolt, és Andalúzia bölcsének nevezték Abbast.

A tudós maradandó gerincsérülést szenvedhetett, mert többet nem foglalkozott a repüléssel. Évekkel később azonban kijelentette, abban tévedett, hogy nem épített a madarak farkához hasonló, leszálláskor nélkülözhetetlen lassító szerkezetet.

Andalúzia bölcse 77 évesen, 887-ben halt meg Córdobában. A sors különös fintora, hogy egy évezreddel megelőzte a nyugati világ első repülési kísérletezőit, mégis a nyugati gyerekek azt tanulják, hogy a Wright testvérek voltak az első repülők. Szerencsére azonban az arab diákok büszkén tanulhatják, hogy Abbas ibn Firnas volt az első sikeres repülő ember.

Tiszteletére 1976-ban egy holdkrátert neveztek el róla, 2011-ben pedig a bagdadi repülőtér felvette Abbas ibn Firnas nevét. Szülőhazájában a Guadalquivir folyón egy híd állít emléket Andalúzia bölcs zenészének.