A romániai magyar iskolahálózat szerkezetét és főbb jellemzőt tekinti át az Erdélystat friss elemzése. A 2019/2020-as tanévben Románia 929 iskolájában (oktatási helyszínén) működött magyar tannyelvű osztály, ezekben mintegy 119 ezer diák tanult.
A romániai iskolák 9,5%-ában van magyar nyelvű képzés, a magyar nyelven tanulók aránya a közoktatásban 4,9%-os. Ez oktatási szintenként eltérő: az elemi és általános iskolai képzésben 5,5%-os, líceumi szinten viszont már jelentősen alulreprezentáltak a magyar nyelven tanulók, arányuk csupán 3,8% (a hivatási képzésben 7,5; az elméleti profilt végzők esetében 3,9; szaklíceumi szinten pedig csupán 2,9%-os). A hároméves szakiskolai képzésben kiemelkedőnek tekinthető a magyarul tanulók aránya (6,2%-os), a posztlíceumi (felsőfokú technikumi) szakképzésben viszont csupán 1150-en tanultak magyarul (1,3%).
Magyar nyelvű elemi oktatás 831 iskolában, általános iskolai osztály pedig 507 oktatási helyszínen van. Magyar középiskolai oktatás 126 líceumban zajlik (71 iskolában elméleti, 37 iskolában hivatási, 59 iskolában pedig szaklíceumi képzés), szakiskolai képzés 61 helyszínen, posztlíceumi oktatás pedig 16 helyszínen van.
A magyar nyelven tanuló diákok mintegy kétharmada (65,7%-a) kizárólag magyar nyelvű osztályokkal rendelkező iskolákba jár, a vegyes tannyelvű iskolákba járók aránya Szilágy, Beszterce-Naszód, Maros, Brassó és Szatmár megyékben kiemelkedő. A kizárólag magyar iskolába járó diákok aránya értelemszerűen Székelyföldön a legmagasabb (85%), viszont a szórványrégiókban is jelentősnek tekinthető: Bánságban 77%, Dél-Erdélyben 60%, Észak-Erdélyben 57%.
A magyar oktatási hálózat jelentősen fragmentált, magyar nyelvű képzés még a 200-300 magyar lakossal rendelkező településeken is gyakori. Ennek elsődleges oka a magyar népesség területi eloszlása Erdélyen belül. A fragmentáltság azt is jelenti, hogy a magyarul tanuló diákok a kisebb méretű iskolákban felülreprezentáltak: 30%-uk 200 főnél kisebb létszámú iskolákba jár (szemben a romániai diákpopuláció 21%-ával), további 29%-uk pedig 200–499 fős intézményekbe (ez országosan 22,5%). A nagyobb iskolákban a magyarul tanulók jelentősen alulreprezentáltak, csupán 16%-uk látogat 800 főnél nagyobb oktatási helyszíneket, szemben az országos 35%-kal. Szintén ezzel függ össze, hogy a magyar oktatási hálózaton belül jelentős arányú a szimultán (összevont osztályokban történő) oktatás. A több osztálycsoport egyidejű jelenlétével zajló osztott képzés leginkább alapfokon jellemző, a magyar elemisek mintegy egyötöde (21%-a, azaz 10 580 tanuló), illetve az általános iskolások 9%-a szimultán oktatásban részesül. Az alacsony létszámú magyar osztályok alapvetően a szórványmegyékben jellemzőek, helyenként az elemisek akár többsége szimultán oktatásban vesz részt (Fehér megye 61%, Beszterce-Naszód 49%, Hunyad és Arad 36%, Máramaros 35%, Temes 33%, Szeben 31%).
A magyar oktatási kínálatban számos terület hiányos, legalábbis az országos választékhoz képest. A magyarul tanulók alulreprezentáltak a filológia, de részben a matematika–informatika és társadalomtudományi képzésben (elméleti líceumok), a testnevelési osztályokban (hivatási képzés), a mechanika, élelmiszeripar, környezetvédelem, közgazdaságtan szakokon (szaklíceumok), illetve az egészségügyi asszisztensi, ápolói (posztlíceumi) képzésben.
A teljes elemzés az Erdelystat.ro honlapon olvasható.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
