A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) mikrobiológusai a Szent Anna krátertóból egy újabb, a tudományra nézve eddig ismeretlen baktériumnemzetséget izoláltak és írtak le Sapientia aquatica néven.
A Sapientia EMTE csíkszeredai Biomérnöki Tanszékén a krátertó mikrobiológiai kutatásába bevont ökológiai mérnök szakos hallgatók több, a tudomány számára eddig ismeretlen baktériumnemzetséget, illetve fajt tenyésztettek ki és azonosítottak DNS-vizsgálatok alapján, dr. Máthé István oktató vezetésével. Ezek közül korábban egy új baktériumnemzetség (Siculibacillus lacustris), illetve egy új faj került leírásra (Rhizobium aquaticum).
A krátertóból most előkerült legújabb baktériumnemzetség leírásához szükséges széles körű molekuláris biológiai és biokémiai vizsgálatokat dr. Felföldi Tamás (ELTE, Budapest) mikrobiológus irányította, az eredményeket pedig a szakterület egyik legelismertebb tudományos folyóiratában közölték. [MI1]
Az új baktériumnemzetség latin elnevezésében a Sapientia szó arra utal, hogy a baktériumot a Sapientia egyetem labora- tóriumaiban izolálták, az aquatica fajnév pedig a vízi eredetre vonatkozik. A felfedezett baktériumra jellemző, hogy többféle cukor- és zsírmolekula lebontására képes, és ezáltal szerepet játszik a krátertó tápanyag-körforgásában.
A mostani névadáson túl mintegy kilenc dél-koreai, japán, kínai, ausztráliai és magyarországi egyetemről neveztek el baktériumnemzetséget. Ezek közül az Eoetvoesia nemzetséget Eötvös Loránd (1848–1919) magyar fizikus tiszteletére nevezték el az Eötvös Loránd Tudományegyetem mikrobiológusai. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem névadóiról is neveztek el egy-egy mikroorganizmust: Victor Babeş (1854–1926) orvos, bakteriológus nevét viseli a véglények (állati egysejtűek) csoportjába tartozó Babesia nemzetség. A két matematikus, Bolyai Farkas (1775–1856) és fia, Bolyai János (1802–1860) tiszteletére nevezték el a Chlamydomonas bolyaiana zöldalga-fajt.
Magyar kutatók közül a bakteriológiai nevezéktanban Friedmann Imre (1921–2007) meleg égövi és antarktiszi sivatagokat kutató mikrobiológus nevét viseli a Friedmanniella nemzetség, míg a Gimesia nemzetséget Gimesi Nándor István (1892–1953) botanikus, hidrobiológus, mikrobiológus tiszteletére nevezték el. A Nitrincola schmidtii baktérium fajneve Schmidt Antal (1944–2010) algakutató neve előtt tiszteleg, míg a Xenorhabdus szentirmaii a közelmúltban elhunyt, ipari mikrobiológiával foglalkozó Szentirmai Attila (1930–2019) családnevét viseli.
Román kutató nevét viseli a Parabacteroides distasonis baktérium, amely az 1910-es években a párizsi Pasteur Intézetben tevékenykedő Arcangelo Distaso román bakteriológusról kapta a fajnevét.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
