A Székely Mezőség ékessége

Felszentelték az új mezőpaniti templomot

A gyülekezet összefogásával, az Erdélyi Református Egyházkerület és a magyar kormány támogatásával megépült a Székely Mezőség leszebb és legnagyobb temploma, amelyet július 18-án, vasárnap szenteltek fel Kató Béla püspök, Varga Mihály, Magyarország pénzügyminisztere, miniszterelnök-helyettese, Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának főkonzulja, Zolcsák Péter építész, Jakab István esperes, továbbá megyei és helyi elöljárók jelenlétében. A régi helyébe épült korszerű és esztétikailag kifogástalan templom környezete is megszépült, a falu ékessége lett. 

A templomszentelés is az építkezéshez mérhető kivételes esemény volt, hiszen a falu apraját-nagyját ünneplőbe öltöztette.

Az eseményre érkező rangos vendégeket Kovács Tibor református lelkész és Bodó Előd Barna polgármester huszárok kíséretében várta a falu bejáratnánál, a gyermekek és az ifjak népviseletben üdvözölték őket. 

Az ünnepi istentisztelet előtt a templom falán levő emléktáblát Kató Béla püspök és Varga Mihály miniszter leplezte le. Ezen ez áll: „Mert csak én tudom, mi a tervem veletek – így szól az ÚR –: jólétet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövő az, amelyet nektek szánok.” 

Jer 29,11

Ez a templom újjáépült Isten dicsőségére és lelkünk javára Magyarország kormánya, az Erdélyi Református Egyházkerület és a mezőpaniti református hívek szívből jövő adományaiból az Úr 2019–2020. esztendejében.” 

A mezőpaniti gyermekek, a jövő reménységei, énekkel köszöntötték a vendégeket. 

Ami embernél lehetetlen, Istennél lehetséges

Kató Béla püspök igehirdetésében elmondta, hogy a trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából a Kárpát-medencei reformátusok Marosvásárhelyen találkozót terveztek, ahol kisebbségi létünk egy évszázadára az lett volna válasz, hogy száz református templom megújulásáért és építéséért adtak volna hálát. A világjárvány miatt ez a talákozó meghiúsult, csak fél évre rá adatott meg a lehetőség, hogy az összetartozás jegyében felszenteljék a századik évfordulóra elkészült templomot. 

– Erdélyben csakis a keresztyén hívő embernek lehet megmaradni és itt maradni. Abban a reményben élünk, hogy Isten mindig mellettünk áll, és meghallgatja kéréseinket. Bár túl korán kimondjuk, hogy nem lehet, nincs megoldás, ez azért van, mert csak emberi körön belül keressük a megoldást. A valóságot Jézus mondja ki Máté evangéliuma 19. fejezetének 26. versében: Embereknél ez lehetetlen, Istennél minden lehetséges! Sokszor hamar lemondanak valamiről az emberek, nem mernek továbbindulni, pedig a lehetőségek határa sokkal távolabb van. A lustaság, a gyávaság, a hitetlenség meghúzza a határt, és nem merünk továbblépni. Amikor véget ér az emberi lehetőség, akkor tárul ki egy új, ami Istennel párosul. Ha olyant álmodunk, ami emberileg lehetetlennek tűnik, Istennel mégis megvalósítható. Ijesztő az a következtetés, hogy egyházunk öregszik, hogy vége van! Hamarabb mondjuk ki ezt, minthogy bekövetkezett volna. A megváltás erejében bízva olyan erőt kapunk, amit semmi sem pótolhat. E templom építésével is megpróbáltuk a lehetetlent. Amikor hálát adunk érte, el kell mondani, hogy voltak kétségek is. Hiszen feltevődött a kérdés: honnan szerzünk annyi pénzt, hogy a templom felépüljön? A gyülekezet lelkipásztora hitt abban, hogy a templom megépül, hogy az álom, ami lehetetlennek tűnt, megvalósul. A gyülekezet összefogott, sokat áldozott, adakozott, közmunkát vállalt, bizonyította, hogy Isten erős közössége a mezőpaniti – fogalmazott a püspök, aki köszönetet mondott a magyar kormánynak, hogy az utóbbi tíz évben támogatta az erdélyi közösségeket terveik megvalósításában. 

Remény a jövőnek

Rendkívüli volt a mezőpaniti templomépítés, hiszen 2020-ban, a világjárvány évében, amikor minden leállt, a mezőpanitiak építkeztek, a munkások egy nap sem álltak le, és határidőre sikerült befejezniük a 640 férőhelyes, 800 négyzetméter hasznos felületű templomot, amelyben gyermekmegőrző, baba-mama terem is helyet kapott. A homlokzaton egy két méter átmérőjő vitráliát helyeztek el, ami a templom fő éke lett. Az udvar is megújult, haranglábat állítottak a 200 éves harangnak, közösségi teret alakítottak ki, filagóriát és új kerítést építettek. Bár nem tervezték lebontani a régi, 350 férőhelyes templomot, mégis szükségszerűvé vált, mert a régi épület elemei nem bírták volna meg a bővítést. 

– A templom felépítése 1.250.000 euróba került, melynek jelentős részét a magyar kormány biztosította. Negyven tonna vas, 32 ezer cserép, 90 tonna kő, közel 40 teherautónyi homok és sóder, 120 köbméter beton, Zsolcsák Péter építész és a tervezőcsapat, valamint Sipos János széki vállalkozó és munkatársai igényes munkája által lett azzá, ami látható. A templom bútorzata a marosszentgyörgyi Szabó János asztalosműhelyét, a nyílászárók a mezőpaniti Székely Ferenc és Csaba keze munkáját dicsérik – összegzett Kovács Tibor, az élni és gyarapodni akaró református gyülekezet lelkipásztora, majd megköszönte a bizalmat és a támogatást minden adakozónak.

– Magyarország kormányától olyat kaptunk, amit pénzben nem lehet felbecsülni. Reményt adtak a jövőnek, elhitették Mezőpanitban, hogy érdemes álmodni, jövőt tervezni, gyermekeket vállalni, hogy jó magyarnak lenni! Ez a pénznél százszor többet ér. De a pénz is jó helyre jött, mert a templom olyan gyülekezeté, amely minden vasárnap szinte zsúfolásig megtölti – fogalmazott Kovács Tibor lelkipásztor, aki felmutatta az 550 mezőpaniti család és további száz adakozó nevét tartalmazó aranykönyvet. 

 Felelősség a magyar keresztény kultúráért

Varga Mihály miniszterelnök-helyettes, Magyarország pénzügyminisztere köszöntőbeszédében hangsúlyozta: a templom megépülése önmagában is elég lenne a gyülekezet öröméhez, de ennél fontosabb, hogy a közösség tovább erősödött, hitéről is bizonyságot tett. A cselekvő közösségek erősödése, a Kárpát-medencében épülő és újuló templomok üzenik: a magyarok keresztyén kultúrájukat nemzetmegtartó forrásnak tekintik. A tárcavezető hozzátette: Magyarország kormánya szívén viseli a nemzeti összetartozás ügyét, a hitélet támogatása pedig fontos számukra: több mint háromezer templom újult meg, és közel 150 épült az elmúlt évtizedben a Kárpát-medencében. Az idei templomfelújítási program keretében további 1800 hajlék felújítása kezdődik el, illetve folytatódik, ebből 1400 anyaországi és 400 külhoni.

A miniszter lapunk kérdésére válaszolva hangsúlyozta: – Európának akkor van jövője, ha keresztény vallásra épül. Óriási vita volt annak idején, hogy Európa alkotmányának szövegébe bekerüljön-e a kereszténységről szóló mondat, vagy sem. Jól látható, hogy Európa válsága éppen abból fakad, hogy ez nem történt meg annak idején. A templomszentelésnek, a gyülekezeti élet megújulásának az a legfontosabb értéke, hogy itt a Kárpát-medencében van keresztény és magyar élet. Az ország határai sajnálatos módon nem esnek egybe a nemzet határaival, ezért a magyar kormánynak mindig van egy olyan speciális felelőssége, ami az országhatáron túlmutat, hiszen nem csak az anyaországban, hanem a külhonban is támogatni kell azokat a magyar közösségeket, amelyek építkeznek, fejleszteni kívánnak. Ezért indult el több olyan program is, amely a Kárpát-medencében sok-sok közösséget ér el. Ezeket folytatni fogjuk a jövőben is. 

 Felemelő és lélekemelő, amikor egy régi templom újjászületik és kibővül, befogadóképessége kétszer akkora lesz. Ez azt mutatja, hogy itt egy életerős közösség él, ami fejlődni kíván. A gyerekek énekétől hangos a templom, és fontos, hogy minél többen legyenek – fogalmazott a miniszter. 

Kató Béla püspök hozzátette, hogy a templomfelújítási program keretében a közeljövőben Maros megyében Nyárádszentbenedeken építenek új templomot. A Mezőségen többtucatnyi régi templomot restaurálnak, amelyeket száz éve nem sikerült felújítani. 

Bodó Előd Barna polgármester hangsúlyozta, hogy a magyar kormány támogatása nélkül nem épülhetett volna meg a templom, ami jele annak, hogy érdemes küzdeni, érdemes kitartani, van, akire számítani.

Tóth László, Magyarország csíkszeredai főkonzulja Orbán Viktor miniszterelnök mezőpanitiakhoz intézett üzenetetét olvasta fel. 

– Bocskai István fejedelem azt az intést hagyta ránk, hogy a magyarországi és az erdélyi magyarok között legyen egység és atyafiúi szeretet, mert egy a vérünk, és egy test tagjai vagyunk. Határa csak az országnak van, a nemzetnek nincs. Egy nemzeti kormány számára nem lehet kérdés a segítségnyújtás ott, ahol magyar élet, gyarapodás és közösségépítő akarat van. 

Az ünnepi istentiszteleten a mezőpaniti egyházközség kórusa és az Oltalom zenekar szolgált.