A társulásé a jövő

A héderfáji gazdakör példája

Egyre nyilvánvalóbbá válik Erdélyben, hogy csak úgy lehet versenyképessé tenni a gazdálkodást, ha a felaprózódott földterületeket valamilyen formában közösen művelik meg, és így próbálják piacra juttatni a terményt. S bár mind a szakértők, mind azok, akik ezt már évtizedek óta gyakorolják, azt szorgalmazzák, hogy érdemes valamilyen társulást, szövetkezetet létrehozni, továbbra is elég nagy a gazdák ellenállása. Bancsi András, a héderfáji gazdakör és a Héder-fája Közbirtokosság elnöke osztotta meg velünk tapasztalatait. 

A héderfáji gazdakör 1998-ban alakult meg 12 személlyel, aztán volt egy időszak, amikor több mint 60-an csatlakoztak hozzájuk. Majd amikor a felvásárló cég a tej árát az eladhatóság alatti szintre csökkentette, sokan feladták a szarvasmarha-tenyésztést, és kiálltak a gazdakörből. Jelenleg 28-an vannak, mind héderfájiak, és kizárólag szarvasmarha-tenyésztők, akik a tej értékesítése miatt maradtak a társult formában. Ugyanis a gazdaegyesület felvásárolta a tejcsarnokot a Hochland feldolgozótól, és szerződéses alapon felvásárolja a gazdáktól a tejet. Mivel az egyesület több gazda érdekeit képviseli, előnyös felvásárlási árban egyezett ki a feldolgozóegységgel, s emiatt több tejet tud begyűjteni, mint ha egyénileg szolgáltatnák be a gazdák. Naponta átlagban 1300–1400 liter, minőségileg ellenőrzött tejet szállítanak el. Sikerült egy Ecomilk nevű szerkezetet felvásárolni, amivel a tej hét paraméterét vizsgálják meg. Ez biztonságot jelent a gazdáknak is, a felvásárlónak is. Mivel igazoltan minőségi tejet adhatnak át a Hochlandnak, nagyobb mennyiségben olyan árat tudtak kialkudni, amit sehol a környéken. 

A szarvasmarha-tenyésztők a Héderfája Közbirtokosság 78 hektáros legelőjét is használhatják, ezenkívül a társulás 22 hektár legelőt bérel a polgármesteri hivataltól. Természetesen a legelők karbantartásáért pályáztak az APIA-nál, ahonnan „szép pénzt” kapnak, ebből a legelő-karbantartási munkálatok kiadásainak fedezése mellett jutott pénz arra is, hogy a nagy legelőn fúrt kút vízvezetékét és az itatóvályúkat kicseréljék. Mi több, volt év, amikor azon az áron felül, amit szerződéses alapon a tej értékesítéséből kapott a felvásárlótól, az egyesület ki tudta pótolni a gazdák havi jövedelmét is. Bár kevésnek tűnik, de a felvásárlóval kötött szerződésben az is áll, hogy a literenként 3,6%-nál magasabb zsírfokú beszolgáltatott tejért fokonként egy banit fizet a cég, a fehérjetartalom esetében pedig kettőt. Múlt hónapban minden gazda literenként 10 banival többet kapott. Ez ösztönzi arra a gazdákat, hogy növeljék a beszolgáltatott tej minőségét. Sokan azt is belátták, hogy ezért fajállatokat kell vásárolniuk és tartaniuk. Mi több, most már egyre többen vásárolnak állatokat. Jelenleg a társuláshoz tartozó 28 gazda mintegy 140 szarvasmarhát tart, és az állomány növekvő tendenciát mutat. Ha látják a gazdák, hogy megéri ezzel foglalkozni, gyarapítják az állományt – állapítja meg Bancsi András, majd hozzáfűzi: a társulás példa arra, hogy ha összefognak a gazdák, akkor jobban tudnak előrelépni, de sajnos sokan így sem bíznak az összefogásban. 

– Miután megvásároltuk a csarnokot, és elment ennek a híre, többen eljöttek Magyarósról, Gegesből és más gazdaköröktől is, hogy nézzék meg, miként működünk. Az volt a céljuk, hogy településeiken is hozzanak létre hasonló társulást, de tudomásom szerint ez eddig sehol nem sikerült. Meg vagyok győződve arról, hogy a szövetkezetek nagyon segítenének az embereken, mert ezek nem a régi alapon szerveződnének, de ehhez meg kell változzon a gazdák hozzáállása, mentalitása. 

Sajnálatos módon azokkal, akik jelenleg mezőgazdasággal foglalkoznak, nem lehet létrehozni a szövetkezetet, mert igen nagy bennük az ellenállás – mondja tapasztalatára hivatkozva Bancsi András. 

Az eredményes gazdálkodás alapja a megfelelő mennyiségű földterület és az ehhez szükséges mezőgépek, eszközök léte. Aki ezt nem tudta elérni, inkább lemond arról, hogy gazdálkodjon. Egyre kevesebb lesz a családfenntartó kisgazdaság, ugyanis akik nem érik el az előbbi követelményt, inkább el- vagy bérbe adják a földjüket, és így munka és anyagi ráfordítás nélkül megkapják az érte járó jövedelmet. Jelenleg a héderfájiak 80%-a bérbe adta földjét. Ki van öregedve a falu. Olyan – medgyesi központtal rendelkező – mezőgazdasági vállalkozó vette bérbe a parcellákat, aki több mint 10.000 hektár területtel rendelkezik. Nagy teljesítményű, korszerű mezőgépei vannak. Nehéz vele versenyhelyzetbe kerülni. Ha akkor társulunk, amikor létrejött a héderfáji gazdakör, és kialakítjuk és működtetjük a magunk gazdálkodási formáját, akkor nem itt lennénk. 1998-ban, a megalakulásunkkor javasoltam a 12 személynek, hogy tagosítsuk (egyesítsük) a földterületeinket fizikai blokkok szerint, és próbáljunk meg közösen elindulni. Azt mondták akkor, hogy ez nem fog működni. Több mint 10 év kellett, hogy rájöjjenek, rosszul döntöttek. Ma – a szövetkezeti vonalon értékesítettek alapján – egy család a tejből havonta 10.000 lej jövedelemre is szert tehet. Ez nem kevés. Van tehát jó példa. Azok közül, akik időközben kiálltak a társulásból, többen rájöttek, hogy tévedtek, de már késő… – mondja Bancsi András.