G'lyóbisok. Három nap s több éjtszaka, mintha csatornán
Tőltetnék, szakad a zápor; domboknak, hegyeknek
Óldalok elfeketűl: az havak patyolatja megolvad,
S a kebeles vőlgyekbe sebes futamodva legördűl.
Tágúl a főldön az erős fagy-övedzet: az hónak
Kiterjedt levitől a jég márványja kilágyúl;
Öszvetolyong a víz: szűk öble nem állja dagályját;
Gátjának leszakad tőltése; kitépetik a fa
Partja körűl töviből: hömpölygenek a kövek, és nyíl
Módja szerént a nagy folyamokba sietnek az apróbb,
És tege majd száraz patakok s kebelekbe szorúlni
Nem győzvén, szabadon csapnak rétekre, mezőkre.
S így a nagy s kissebbke folyók mind eggybeszakadván,
S rettentő zuhogást tévén, közelítnek: elhányják
A gerebet pozdorja gyanánt, amíg le nem húllnak
A Duna partjairól s szágúldani kezdenek annak
Síkos bóltja felett. S mivel a felnyílt erek által
A főld is segedelmet adott, olly dugva, tetézve
Tőltetnek (bátor jó tágasok) óldali, hogy már
A Duna jég-derekán más új Duna folyna, s az öblös
Ároknak nem-birta miatt torlódva kidőlne.
Írta volt 1775-ben Baróti Szabó Dávid A Dunának nagy áradásáról című költeményében. A Baróton, 1739. április 10-én született költő és nyelvújító 1777-ben az Új mértékre vett versek közrebocsátásával a magyar időmértékes verselés előfutára lett. 1784-ben Kisded szótárában ritka régi és tájszavakat szedett hexameterbe. 1788-ban Kazinczy Ferenccel és Batsányi Jánossal megalapította a magas színvonalú, de rövid életű Kassai Magyar Museumot. 1803-ban a Magyarság virágiban összegyűjtötte „nyelvünk tőrül metszett kifejezéseit”. Verseiben sok új, maga készítette szót használ, egypár része ma is a magyar nyelvkincsnek: ábra, erény, inger, kacsó, napló, ötlet…
(…) Másod özönvíz ez! jaj, vég óránkra jutottunk!
Jaj kivesz eggy lábig, kezed alkotmányja, nagy Isten!
Barmok s emberek elvesznek. – Napkelte, lenyugta,
Éjszak, dél eggy tenger: alig lehet érzeni főldet.
Már a fák hegyinél egyebet nem látni. Hajóval
Járhatsz ott, az hol állt az imént biradalma Ceresnek,
Vagy sűrű gyöngyöt fűzött venyikéjire Bacchus;
Vagy kergette minap vadait s nyílazta Diána.
Felfordúlt a természet: már a tokok erdőt
Szállanak; a borzok s más apróbb állatok hűlnek,
Bámúlnak magokon, hogy posványságba merűltek.
Látok nyúlat emitt a dombra futamni, nyomában
Űzvén a rohanó folyam és leveréssel ijesztvén. –
Eggy nagy farkas amott sűrű fán üldögel, ordít. –
(…) Mintha valósággal végső nap jőne világra. –
Már levegő, tűz, víz, ég, főld vesztedre feleskűdt,
Árva hazám! egyebet várhatsz-e halálos ütésnél –?
Dunakanyar, kénsárga somvirág és fehér odvas keltike
Bizony a víz nem csak jótétemény lehet. A tavaszi hirtelen olvadás a Kárpát-medencében egyre inkább fenyegető lehet – a hegyvidéki erdők tarvágásai is okai az egyre hevesebben lezúduló tavaszi vizeknek.
A víz világnapján erre is figyeljünk. A víz planetáris ünnepét több mint negyed évszázada, az 1992. évi Rio de Janeiró-i környezetvédelmi konferencián kezdeményezték. Az ENSZ március 22-ét nyilvánította a víz ünnepévé, felhíva a kormányok, szervezetek és magánszemélyek figyelmét a víz védelmének fontosságára. Nincs messze az idő, amikor a tiszta víz lesz legnagyobb kincsünk. A Kárpát-medence ilyen szempontból is kivételesen jó helyzetben lenne…
Fél évszázada már sejtettük fontosságát.
Fél évezrede? Mással volt elfoglalva a tudósvilág.
Közel félezer éve, 1494. március 24-én született Georgius Agricola német tudós, az ásványtan atyja. Legjelentősebb munkája a halálát követő évben, 1556-ban jelent meg. A Tizenkét könyv a bányászatról és kohászatról (De re metalica libri XII) a földtudományok első alapműve. Mai napig haszonnal forgatják.
503 éve, 1516. március 26-án született Konrad Gessner természettudós, botanikus. Ötkötetes főműve, a Historiae animalium a modern zoológia kezdetének számít, bár számos képzeletbeli, mondabeli állatot tárgyalt. Botanikai kéziratait csak jóval halála után adták ki. Elsőként ismerte fel a virágok és a termés szerepét a rokonsági fokok megállapításában. Botanikusként volt nagyobb hatással a természettudományok fejlődésére.
Kedves Olvasóm, végül vessük szemünket az év geológiai képződményeire.
A Magyarhoni Földtani Társulat negyedik éve szavaztat az év ősmaradványáról. A győztes, a Komlosaurus carbonis nyomait a Mecsekből írták le. A Tympanotonos csiga és a Hippurites kagyló elől vitte el a pálmát. A Komlosaurus egy 1,5-2 méter magasra növő ragadozó dinoszaurusz volt. Mint-egy 200 millió évvel ezelőtt élt. A múlt század közepétől ismertek lábnyomai. Először 1983-ban jelent meg leírás róla. Ez idáig megkövesedett lábnyomain kívül még egyetlen porcikáját sem találták meg.
Az év ásványa 2019-ben a galenit (PbS). A másik két versengő a kősó és az olivin voltak. A galenit szulfidásvány. Gyakori és fontos ólomtartalmú ércásvány, de az ólom mellett gyakran nyernek ki belőle ezüstöt is. Főleg akkor keletkezik, amikor a földkéregben a forró oldatok magasabb szintre emelkednek. Puha és súlyos anyag. Keménysége a Mohs-féle keménységi skálán 2,5. Sűrűsége 7,6 g/cm3. Rácsszerkezete jellemzően kocka. Könnyen hasad. Már kisebb kalapácsütésre is apró téglatestekre esik szét. Színe szürke és eredetileg csillogó, de levegővel érintkezve gyorsan elveszti fényét.
Végül az év ásványi nyersanyaga a mészkő. Ipari felhasználása miatt nagy jelentőségű kőzet. Vegyi üledék, amely elsősorban az elhalt tengeri állatok mészvázainak felhalmozódásából és tömörödéséből alakul ki. Fő felépítő ásványa a kalcium-karbonát (CaCO3), amely a kőzettest legalább 90%-át teszi ki, más néven kalcit, vagy annak rokon ásványa, az aragonit. A kalcit és az aragonit közti különbség csupán a kristályalakban van, amelyet a kristályosodás feltételei szabnak meg. A mészkő kísérőásványa a dolomit. A dolomit kizárólag mészkőből képes kialakulni. Dolomitosodáskor a mésziszap lerakódása után a tengervíz vagy a kőzetté válás után magas magnéziumtartalmú oldatok hatására dolomitra cserélődik a kalcit. Kialakulását tekintve a mészkő két főbb csoportra osztható: tengeri és édesvízi mészkövek. Utóbbi főként nagy mésztartalmú, leginkább hévizek üledékeként alakul ki. Likacsos, csöves szövetű. Sokszor állati és növényi maradványokat tartalmaz. Színe leginkább barnás. A mészkő karbonáttartalmának köszönhetően oldódik már gyenge savakban is. Ezt jelzi az a jellegzetes pezsgés, amely létrejön már a 10%-os ecettel való érintkezés során is. Ennek a mechanizmusnak köszönhetően könnyen alakulnak ki barlangok a mészkő összletekben. A barlangképződéshez legalkalmasabb mészkövek a triász és az eocén idején lerakódott kőzetek, amelyek az átlagosnál tisztábbak és magasabb mésztartalommal rendelkeznek. A kiváló oldhatósága mellett fontos szerepet játszik a barlangképződésben az, hogy a kőzet kifejezetten merev s rideg, ennek köszönhetően repedezetten törik. Ezek a repedések pedig kiválóan alkalmasak az esővíz el-, illetve bevezetésére a kőzettest belseje felé. Az esővíz enyhén savas, amely így képes oldani a mészkövet. Az idő múlásával a repedésből kis hasadék, barlang, később barlangrendszerek alakulnak ki. A cseppkőbarlangok jellegzetes képződményei a sztalaktitok, a sztalagmitok, a sztalagnátok és a drapériák. Lám, itt is fontos szerep jut a víznek.
De térjünk meg heti sétánkból most, csendesedett folyóvizekhez. Áprily Lajos Tavaszi vizek című verse vezet:
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
