Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2018-11-15 13:53:29
Kertünk felett felleg rohan,
szél rázza már a tört hidat...
Így kezdi Kerget az ősz című versét Áprily Lajos. 1926. őszén írta, amikor, elhagyva a Nagyenyedi Kollégiumot, alma materében, a kolozsvári Református Kollégiumban tanított tovább.
Az erdőszél felé se menj,
az észkos oldal csupa dér.
Lejtőidet köd önti el,
zörgő, gonosz tüskéivel
megindul az ördögszekér.
Hatvani István szobra a Debreceni Egyetem előtt, Varga Imre alkotása
Pörgessük kissé odébb november ördögszekerét. Gonosz tüskéi az 1700-as évek végén, Debrecenben kapaszkodnak bele a Református Kollégium hírneves professzorába.
Kitelt az év, a perc lejára,
Hogy Debrecen híres tanára,
Mint vérrel esküvé egy rossz nap,
Átadja székét – a Gonosznak.
Az ifjúság tömöttebb rendben
Gyűl össze a hallóteremben,
Meghatva titkos borzalomtul,
Midőn az éji óra kondul.
Nincs semmi nesz. Hallgatva várnak.
Jöttére a tudós tanárnak,
Ki a fekete könyvben olvas,
S korán arannyá válik a vas.
(…) Télen, szobában, érlel dinnyét
Csiklándni a vendégek ínyét,
S az asztallábból, mint varázslás,
Csapon dől a tokaji máslás.
(…) Mert ezt kétségtelen forrásból
(Ki más után, ki hallomásból)
Az ifjúság vallotta szentnek:
Vénebb diákok nem füllentnek.
Hatvani tetteit – s a véndiákok füllentéseit – háromnegyed század távolából Arany János szedte rímes regébe 1855-ben.
Hatvani István, a debreceni Református Kollégium filozófia- és természettudomány- tanára, orvosdoktor 300 éve, 1718. november 21-én született. Ő maga is véndiákként került vissza alma materébe. Külföldi tanulmányait Bázelben kezdte, ott szentelték pappá. Bázel után Zürich, Utrecht, Leiden egyetemeit látogatta. Marburgban orvosi oklevelet szerzett. A kiválóan képzett tudóst a heidelbergi és a leideni egyetemek is szívesen látták volna előadóik között. Felkérésüket azzal hárította el, hogy „(...) jobban szeretem gyászos helyzetben levő egyházunkat és a csekély jövedelmű tanári hivatalt hazánkban, mint Hollandia virágzó szabadságát és tanári fizetését”. Visszatért Debrecenbe. A mértan és bölcsészettan mellett ő tanított először vegytant a Kárpát-medencében. A kísérleti fizikán belül növénytant, állattant, orvosi élettant, földrajzot, mechanikát és csillagászatot tanított. És telerakta a kollégiumot a kor fizikai kísérleti tárgyaival: elektrotechnikai eszközök, dörzselektromos gép, laterna magica – a vetítőgép őse. Kézbe vette a kollégium egészségügyének irányítását: ő volt az első iskolaorvos is Magyarországon.
Kísérletei legendás hírnevet szereztek neki. A bemutatott jelenségek az újdonság erejével hatottak. S borzongatták a kedélyeket:
Most e percet borzadva várja
Midőn belép híres tanárja,
Nincs semmi zúgás, – légy ha rebben
Meghallik a népes teremben.
Sötét az éj. Künn vad vihar dúl,
A szélkakas meg-megcsikordul;
Benn ösztövér gyertyák lobognak
Elősejtelmén nagy dolognak.
Az asztalon pedig halommal
Egy gólyalábú cirkalommal
Sötét, kormos edények állnak:
Eszközi bűvös mágyiának.
Ott serpenyő, ott szerteszéjjel
Kisebb-nagyobb szelence, tégely,
Üvegcső, lombik és retorta...
Tán a – majd megmondám ki hordta!
Mellettök egy magasabb állvány,
Fából csinált rezes nagy bálvány,
Üvegtányérral, mint malomkő:
S ha hozzáérsz megüt a mennykő.
November kapui megnyílnak, s beömlik rajtuk a köd
Hatvani az elektrotechnika első döntő jelentőségű felfedezéseinek időszakában működött: Benjamin Franklin 1756-ban megalkotta a villámhárítót, ekkor kezdődtek Luigi Galvani híres békacombkísérletei, s azokat Volta felfedezései követték. Hatvani ámulatba ejtette hallgatóságát, egyúttal a legfrissebb tudományos eredményekkel ismertette meg őket.
Az ördöngös mondáknak, amelyek Hatvani nevéhez kapcsolódtak, és neki a magyar Faust nevet szerezték, valódi történeti alapjuk nincsen. Hatvani az első volt nálunk, aki a fizikát kísérletekkel adta elő; kitűnő kísérleteivel pedig annyira hatott a különben is eleven fantáziájú, kedélyes fiatalságra, hogy ezek készek voltak szeretett tanárukat mint misztikus alakot az utókor előtt is emlékezetessé tenni. A róla költött történetek ihlették Jókai Mórt, Mikszáth Kálmánt s Arany Jánost is:
De ím az ajtó, tudniillik
A műterem ajtója, nyílik
S jő a tanár, miként szokása...
Nem a tanár! csak képe-mása.
A suhogó fekete öltöny
Halkan seper végig a földön,
És kezdi, mint dologhoz értő,
Beszédjét a ravasz kisértő.
De, mint ama bölcs csízióban,
Homály uralkodik a szóban:
(…) A telihold, a görbe újság
Szeszélyiből mi a tanulság?
(…) Mind e csodát kifejti bőven
S mutatja tűzön, serpenyőben;
Sok görbe szám s ABRACADÁBRA
Firkáitól hemzseg a tábla.
De, amint egy gonosz planétát
Rajzolna, elejti a krétát:
Egy kis deák (röstebb a nagyja)
Utána szökken és feladja.
Hanem... egek!... az ifjú sápad,
Meglátva egy pár csodalábat;
„Lóláb!” suttogja félelemben,
„Lóláb!” fut végig a teremben.
S egyszerre, mint vihar zúgása,
Dördül az ének harsogása,
Merész hangon, őszinte hitben:
„Erős várunk nekünk az Isten!”
(…) Egy pillanat... kénkőszag érzik,
Hová lett a kísértő? nézik:
Hűlt helye a tanári széken,
Maga?... tán már pokolfenéken.
De a tanár jő, a valódi,
(Többé vele nem bír Asmódi)
S mi a természet zára, nyitja?
Isten-dicsőségül tanítja. –
A száraz november középi tájra hideg, csillogó takaróját borítja az ég. Este 9 óra tájékán már rég szikrázva égnek a kihűlő égen a csillagképek, s hatalmas ördögszekér ágaiként fordulnak el körökben a Sarkcsillag körül.
Az égi sziporka is Hatvanit idézi. Ahogy Arany soraival:
Mi sors vár rád a csillagokban,
A csíziónál tudja jobban,
Bölcsek kövét régóta bírja,
Nap- s holdfogyatkozást megírja.
Hatvani különös előszeretettel viseltetett a csillagos ég iránt. 1757-ben Debrecen városának földrajzi fekvését csillagászati szabályok szerint határozta meg. Az 1769 augusztusában feltűnt üstökös pályafutását és az 1770. január 18-ai nagyszerű északi fényt egzakt tudományos módon írta le. Észleleteinek eredményét a külföld legjelesebb tudományos folyóirataiban – így a Museum Helveticumban – bocsátotta közre. A tudósvilág figyelmét nem csekély mértékben magára s a debreceni főiskolájára vonta: angol, francia, olasz, svájci, holland, német, szentpétervári tudósok ismerték Hatvani nevét. Mára szinte elfeledték. Csak a csillagok ördögszekerén emlékeznek reá.
300 évvel születése után ha a november középi égen délről nyugat felé haladva végigpásztázzuk a horizontot, szemünkbe ötlik a Szobrász, Vízöntő, Sas, Hattyú, Lant, Herkules, Sárkány, Nagy Medve – utóbbi tengelyének közepe éppen északra néz. A Göncöl Mása – azaz a Kis Göncöl – felette áll éppen. A Sarkcsillag – amely csak látszólag egy, tulajdonképpen hármas csillag – felett, az ég boltozatján a Kasziopeia W-je trónol, s tőle kissé délre az Androméda sziporkázik.
Ha meg keletre indulunk az égi déltől, a látóhatár fölött a Cet, Halak, Bika jelzi az utat az Orionig – homokórája majdnem keletre áll. Innen észak felé az Ikrek, a Szekeres és a Hiúz vezet a Nagy Göncölig.
A bolygók közül a Mars a Szobrász és a Vízöntő között a Bak vendége. De fényét fakíthatja az éppen arra járó, első negyedébe lépő, dagadó Hold.
November kapui megnyílnak,
s beömlik rajtuk a köd,
száraz völgyét, vékonyka csemetefáit
áztatja késve jött eső...
November kapui. Bisztray Ádám versében.
Az egyik kapu Wigner Jenő Pálé. A fizikus 116 éve, 1902. november 17-én született. Meghatározó szerepe volt az atombomba kifejlesztésében. Egy évvel a neutron felfedezése után, 1933-ban írt tanulmányában megfejtette a neutronok és a protonok között ható erők tulajdonságait. Kimutatta, hogy a magerők függetlenek az elektromos töltéstől. Kutatásaiért 1963-ban kapott Nobel-díjat.
A második kapu a Halloween aszteroidáé. A 2015-ben felfedezett különös nevű kisbolygónak a radarcsillagászok szerint halálfejre emlékeztető az alakja. Pályája elsősorban mindszentek környékén kerül a földpálya közelébe. November 11-én volt földközelben: 39 millió km távolságban haladt el mellettünk – ez a Föld–Hold távolságnak mintegy százszorosa. Legközelebb 2088-ban kerül a mindenszentek körüli napokban földközelbe. Akkor mintegy 20-szor lesz távolabb Holdunknál.
Téren és időn át pörgő ördögszekerünk mára földet fog. November harmadik kapuján egy hét múltán kergetjük tovább.
Maradok kiváló tisztelettel.
Kelt 2018-ban, 300 évvel a magyar Faust születése után