Ady Endre 1899-ben így kezdte Fagyos szentek című kroki versét.
Évszázados tapasztalat szerint májusban a melegedő időjárás hirtelen hűvösre fordul, néha fagyot is hoz, amely a sarjadó rügyeket, vetéseket tönkreteheti.
A hagyomány szerint Pancratius és Bonifatius ókeresztény vértanú volt, Servatius pedig a borairól híres Rajna-vidék püspöke. De a néphagyományban szakralitásnak nyoma sincs: még patrociniummal, szoborállítással sem remélték soha, hogy e három garázda jóindulata megnyerhető. Pedig e három jámbor szent igazán nem tehet róla, ha névünnepük épp e rossz hírű napokra esik. Semmivel sem szolgáltak rá, hogy ily szomorú dicsőségre tegyenek szert a hagyományos meteorológia révén. Ráadásul kiderült róluk, hogy kitalált személyek. Ellenben segítségünkre van a római Lemuria ünnep május második dekádjának első felében, mely a holtak ártó szellemeinek kiengesztelését szolgálta. Lemuriát a termésért való aggodalom tette komorrá, valószínű, hogy a három jelképes szent alakjában a hagyomány szívóssága folytán a lemurok kísértettek.
Mai sétánkat a tudománytörténet ösvényein egy, még csütörtöki évfordulóval kezdem. 1814. május 13-án, 207 évvel ezelőtt született a darwinizmus egyik első hazai népszerűsítője, Rónay János Jácint. Bencés szerzetesként kezdett tanítani. Az 1848-as forradalom és szabadságharc idején a nemzetőrség tábori papja lett. Világos után Angliába menekült. Itt egy ideig Kossuth Lajos gyermekei nevelőjeként alkalmazta. Az Angol Királyi Földrajzi Társaság tagjaként közeli kapcsolatba került Thomas Henry Huxley-vel és Charles Darwinnal. 1866-ban térhetett haza. Képviselővé választották, mi több, a királyi udvarban alkalmazták Rudolf trónörökös és Mária Valéria főhercegnő nevelőjeként. Sokat foglalkozott, a társadalomlélektan mellett, az élet keletkezésének és fejlődésének elméletével. Darwin, Huxley és Charles Lyell munkái nyomán készült Fajkeletkezés. Az embernek helye a természetben és régisége című könyve, amely átmenet a fordítás és a népszerűsítő ismertetés között. Európai viszonylatban is az elsők közé tartozott, akik Darwin új eredményeit terjesztették. Nem volt könnyű, s főleg nem örömteli feladat…
A lélektant is megtanultuk
A származásunk nyílt titok
Kereskedőket köti boltjuk,
Szám rabjai a csillagok.
Mit tudni kell betéve tudjuk
És mégsem lettünk boldogok…
Az 1912. május 14-én született Hegedűs Géza Tudás című versének részlete némiképp magyarázat akar lenni az előbbi megállapításra… Hegedűst elsősorban a tudás átadásának élvezete sarkallta egész életében. Rendkívüli szorgalmú tanár volt, megszállottan, megállás nélkül olvasott, írt és tanított. Olyan fajta képesség ez, olyan mesterség, amelynek nehezen marad dokumentálható lenyomata. Az ismeretterjesztés apostola elsősorban kultúrtörténeti regényeket írt. Az erdőntúli veszedelem és Az írnok és a fáraó mellett A milétoszi hajós talán a legismertebb regénye. Szép emlékű Nemes István, a Bolyai legendás történelemtanára utóbbi regény történetével szerettette meg százakkal az ógörög történelmet, s vele együtt az ókori görög világ természetszemléletét, természetszeretetét is.
Magyar erdő magyar fája ingatja koronás fejét
Ma 200 éve, hogy 1821-ben e nap megszületett Sigmondy Vilmos bányamérnök, a Kárpát-medencei geotermikus kutatások kezdeményezője. Főiskolai tanulmányait a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián 1842-ben fejezte be. A szabadságharc alatt, Szlávy Józseffel együtt, a resicai vas- és acélművek üzemét teljesen átállították a honvédség felfegyverzéséhez szükséges fegyver- és lőszeranyag gyártására. Ezért Olmütz várában rabságot szenvedett, ahonnan 1850-ben szabadult. 1860-ban a fővárosba költözött, hogy magánmérnöki gyakorlatot folytasson. Nevét elsősorban sikeres artézikút-fúrásaival tette ismertté. 1868-ban kezdte meg a városligeti kút fúrását, melynek további munkálatait 1876-ban unokaöccsének adta át. Az elkészült kút 970 m mélységű, és 74 C°-os termálvizet szolgáltatott. Az 1879-ben befejezett petrozsényi fúrásokkal gazdag kőszéntelepeket tárt fel. Fúrásainak földtani és hidrológiai tanulságairól értékes tanulmányokban számolt be a Földtani Közlönyben, a Természettudományi Közlönyben és a Bányászati és Kohászati Lapokban. 1883-ban a Magyar Királyi Földtani Társulat alelnökévé választották.
Áprilisi esők múltán, a hirtelen ránk szakadó meleg sokszínű zöldbe öltöztet erdőt, mezőt, vízpartot. Előjönnek az első tömegesen termő gombák is, no meg a ritkábbak is. 2015-től az Magyar Országos Gombász Találkozó résztvevői választják ki az év gombáját. 2021-ben az év gombája az óriás bocskorosgomba (Volvariella bombycina). A csengettyűgomba-félék családjába tartozik, világszerte elterjedt, lombos fák törzsén él. Ehető, de nem túl ízletes. Az óriás bocskorosgomba kalapja 8-15 cm széles, alakja fiatalon tojásdad, majd harang alakúból púposan kiterülő lesz. Felülete száraz, fiatalon selymes-bolyhos, később szálas-pikkelyes. Színe fehéres vagy halványsárga. Húsa puha, vizenyős. Íze jellegtelen, szaga a retekre emlékeztet. Sűrűn álló, hasas, széles lemezei szabadon állnak. Színük eleinte fehér, később rózsás hússzínű. Tönkje 6-15 cm magas és 1-2 cm vastag. Tövén jól fejlett okkersárgás vagy barnás, hártyás bocskor található, amelynek külső felülete foltosan felszakadozhat. Spórapora barnásrózsaszín. Az Antarktisz kivételével minden kontinensen megtalálható. A Kárpát-medencében ritka, szórványosan előforduló. Élő vagy elhalt lombos fák törzsén, tuskóján, esetleg odvaiban terem, esetenként több méter magasan; általában egyesével, ritkán többedmagával. Melegkedvelő, főleg ligeterdőkben, néha parkokban, temetőkben fordul elő. Leggyakrabban bükkön, tölgyön, nyárfán él. Májustól októberig terem. Élőhelye és bocskora alapján könnyen felismerhető, esetleg a talajon növő, nyálkás kalapú ragadós bocskorosgombával lehet összetéveszteni.
Május közepén az egyre kellemesebbé váló májusi esték csillagnézésre csábítanak. Nézzünk szét kissé az égbolton; milyennek látjuk holnap az eget úgy este 9 óra tájékán? A téli csillagképek közül már csak az Ikrek és a Kis Kutya pislákol a nyugati horizont fölött. Kissé északra ott döcög a Szekeres is. Fölötte a Zsiráf, s az északi égbolt alján a Kassziopeia szikrázik. Az Ikrektől K-DK-re sorjáznak a tavaszi állatövi csillagképek: a Rák, az Oroszlán, a Szűz meg a Mérleg. Tőlük délre a Serleg és a Holló pislog. Az ég közepén a Vadászebek hajtják a Nagy Medvét a Kis Medve felé. A sarkcsillagtól északi irányba a Céfeusz, ettől keletre a Sárkány és a Herkules terpeszkedik az égen.
A bolygók közül a Merkúr egész hónapban a Ny-ÉNy-i horizont fölött jól látható, bő két órával nyugszik a Nap után. A Vénusz Ny-ra látszik, a Nap után nyugszik már másfél órányira. A vörös fényű Mars az Ikrekben jár egész hónapban. A Jupiter csak kora hajnalban kel a D-K-i horizonton. A Szaturnusz a déli horizont fölött látható a Bakban. Az Uránusz most nem észlelhető. A Neptunusz is csak a hajnali szürkületben kereshető a Vízöntőben a D-K-i látóhatár közelében.
Május harmadik vasárnapja lesz 16-án. A madarak és fák napja. 1902. május 19-én, Párizsban egyezményt kötöttek az európai államok a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. 1902-ben Chernel István ornitológus szervezte meg Magyarországon először e napot, amelyet az 1906. évi I. törvénycikk szabályozott. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter körrendeletben írta elő: évente egy napot a népiskolákban a tanító arra kell szenteljen, hogy a tanulókkal a hasznos madarak, fák és azok védelmének jelentőségét megismertesse.
Süvölt a szél a fák között
zúgva, zokogva, nyögve, fájva,
sivít a szél a fák között
s a magyar erdő magyar fája
ingatja koronás fejét.
De csak fejével bólogat,
s a törzse szikla-szent-szilárd:
lombos fejével bólogat
és nem fél, hogy az égi bárd
csattanva mellen ütheti.
...A szálfák között, hej, be törpe
egy ember-parány, mint magam,
félőn, lapulva, hej, be törpe,
s homloka mögött hangtalan
reszketnek a gondolatok.
Arra gondol, hogy zúg a szélvész
és jaj, ha őt is földre vetné!
Arra gondol, hogy zúg a szélvész
és vajon nem törnek-e ketté
a meg-nem-hajtott derekak?
Az 1907. esztendő májusának 17. napján született Dsida Jenő 1925 májusában írt Erdő című versével érkezünk meg mai sétánk végállomására, kedves Olvasóm.
Az ő üzenetével búcsúzom egyhétnyi időre, s maradok kiváló tisztelettel.
Kelt 2021-ben, Bonifác napján
Esők múltán, a hirtelen patakár felett mézsárgán nevetnek a boglárkák
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
