A természet kalendáriuma (CDLXXXIII.)

Ezen a héten, október 4. és 11. között tették/teszik közzé az idei Nobel-díjasok névsorát. A szakma és a közvélemény idén egy dologban egyetértett: az mRNS-vakcinát kifejlesztő Karikó Katalin és Drew Weisman az orvosi Nobel-díj várományosa.

Adjatok Nobel-díjat ennek a nőnek! – írta még tavaly decemberben Richard Dawkins világhírű evolúcióbiológus. Mindmáig a Szegeden biológusdiplomát szerző és kutatómunkáját a Szent-Györgyi Albert által létrehozott Szegedi Biológiai Központban elkezdő kutatót félszázra tehető díjjal tüntették ki az mRNS-technológia kifejlesztésében játszott szerepéért. A magyar Széchenyi-díjjal kitüntetett kutatónő megkapta az Asztúria hercegnője díjat (a „spanyol Nobel-díj”-at), Weismannal együtt a Columbia Egyetem ez évi Horowitz-díját és a Lasker-díjat (az „amerikai Nobel-díj”-at), a japán Keio Orvosi Díjat, Özlem Türecivel és Ugur Şahinnal együtt a német Paul Erlich- és Ludwig Darmstaedler-díjat.

Még 2005-ben publikált tanulmányukban arról írtak, hogy a hírvivő RNS megváltoztatható és bejuttatható az élő szervezetbe, ahol immunválaszt vált ki. A Karikó–Weisman-módszer lényege, hogy a sejtek képesek olyan fehérjéket termelni, amelyek a szervezet immunrendszerét a kórokozók megtámadására ösztönzik. De a károsító, gyakran halálos kimenetelű, gyulladásos választ kisebbítik. Évtizednyi időt felölelő kutatómunkájuk eredményeképpen az új világjárvány megjelenését követően néhány hónap alatt kifejlesztették s bevezették a Covid–19 elleni mRNS-vakcinát, amit 126 országban alkalmaztak eddig. Kiszámítani lehetetlen, hogy hány millió ember életét mentették meg ezáltal.

 Négy nappal ezelőtt derült ki, hogy az idei orvosi-élettani Nobel-díjat mégsem ők kapják.

 Csak az érdekel és arra koncentrálok, amin tudok változtatni, amire van hatásom – írta az újságíró kérdésére a koronavírus-pandémia leküzdésében meghatározó szerepet játszó magyar kutató, s hogy egyetért Richard Feynmann véleményével: a díjak nem lényegesek, a valódi díj maga a felfedezés.

 A 2021. évi orvosi-élettani Nobel-díjat David Julius és Ardem Patapoutian kapták. Mindketten igencsak meglepődtek a hír hallatán, persze nagyon örültek neki. Az amerikai Julius a fájdalomérzékelés molekuláris mechanizmusainak elismert kutatója. Egyik legfontosabb felfedezése az a receptor volt, ami a csilipaprika megevésekor lép működésbe, ami a forróságot is érzékeli. Az arab Patapoutian az érzékszervek szenzorainak jeltovábbítását kutatja, feltárta a tapintás mechanizmusát. Kutatási eredményeik egyik rövid távú, gyakorlati eredménye a krónikus fájdalmak eredményesebb csillapítása lehet…

 Az égben csatazaj: ólomgolyók

görögnek, távolról morajlanak.

Sötét a táj. Az eső lába lóg.

Forgószél járja be az elhagyott utat.

Félnek a fák, a sok élettapasztalattól

megtörve, kopaszon húzzák be nyakukat.

Nyarat játszik az október: fönn az eget

elárasztja sötétlila felhőivel;

később lelepleződik: eső után nem adhat meleget.

 Októberi zápor. Kálnoky László az Őszi képek kisvárosból versciklusának eme darabja mintha csak a máról szólna. A díjazottakat bejelentő sajtótájékoztatón rákérdeztek, hogy az mRNS-technológia felfedezése megragadta-e a Nobel-bizottság figyelmét. A bizottság képviselői leszögezték, hogy a nagy orvosi áttörések előbb-utóbb rendszerint eljutnak hozzájuk…

A sarki koldus menekül, nyakába húzza rongyait,

botjával súrolja a házakat, a külváros felé szalad.

A természettel készül valaki leszámolásra itt.

Sárgán mered a tébolyda, de udvarában áll egy őrült, s énekel;

haja lobog, elszáradt tagjai kinyúlanak,

ordít, sárga öklével fenyeget az égre fel.

 Október első dekádjának végén újra támad a Covid–19, újból szedi áldozatait. Elsősorban azok közül, akik valamilyen oknál fogva nem oltakoztak.

Bejárja a hervadt füvek szaga

a mezőt; a parkban vadgesztenyék

csillognak a holdfényben éjszaka.

A rét fölött pár felhő andalog;

hosszú időn át vékonyulnak el,

s elmúlanak, mint fáradt angyalok.

(…) Egy száraz ág fölöttem megremeg.

Menyét oson a bokrok közt, hegyes

orrával szimatol, fényes szemű.

(…) Medvének kéne lenni, áfonyát

s vadalmát falni a bozót között,

és aludni a hosszú télen át.

Egy sárga kerti lámpa rám ragyog,

csúfol, s fogatlanul motyog (…)

  Kálnoky egy másik őszi képével, az Érsekkert cíművel lépdelek tovább október közepe felé.

 A millennium évében, 1896-ban Vaszary Kolos hercegprímás kérésére engedélyezte a pápa a Magyarok Nagyasszonya ünnepét. A liberális nemzetállamra jellemző ünnepi törvénycikk nem említi az oltalmazó Nagyasszony nevét – írja október 8-ról Bálint Sándor Ünnepi kalendáriumában. – A Regnum Marianum barokk világában a Napbaöltözött Asszony ábrázolásából bontakozott ki a Patrona Hungariae jellegzetes, máig érvényes ikonográfiája, amelyen a Szűzanya fejére a tizenkét csillagú korona helyett a magyar Szent Korona, a karján ülő kis Jézus helyébe az ország almája, Mária másik kezébe pedig az ország jogara, kormánypálcája kerül. A lábánál feltűnő félhold a török veszedelem elmúltával bőségszaruvá alakult. Ez a barokkos Mária-ábrázolás képekről, szobrokról, céhzászlókról, pénzekről, később postabélyegekről vált közismertté. Pázmány Péter egyik prédikációjában mondta volt: mái napig… Magyarország Asszonyának valljuk a Szent Szüzet.

 Október 10-én mutatja be a Duna tv az éppen aznap 140 éve, 1881-ben született vadászember, biológus Kittenberger Kálmánról szóló filmjét, a szeptember 25. és október 10. között nyitva tartó Egy a természettel vadászati és természeti világkiállítás mellékrendezvényeként.

 Magyarországon első ízben 1871-ben rendeztek országos vadászati kiállítást. Az első kiállítás százéves jubileumakor, 1971-ben került sor az első Budapesten megrendezett vadászati világkiállításra. A korábbi nemzetközi vadászati kiállítások nem voltak világméretűek. 1910-ben Bécsben, 1937-ben Berlinben, 1954-ben Düsseldorfban, 1960-ban Firenzében, 1967-ben pedig Újvidéken voltak hasonlóan nagyszabású, ám mégsem világkiállításnak megfelelő rendezvények. A budapesti világkiállítás 1971. augusztus 27-től szeptember 30-ig volt nyitva. Négy kontinens (Európa, Afrika, Amerika és Ázsia) 52 országa vett részt rajta, melyből nemzeti bemutatót 35 ország rendezett. Az akkori kiállítás jelmondata – „A természet védelme önmagunk védelme” – máig nem vesztett aktualitásából.

 A budapesti világkiállítás 50. évfordulójára szervezték meg a mostanit, ami ma már a környezet fenntartható használatát mutatja be. A kiállító országok anyaga magyarországi múzeumokban talál majd otthonra. A Központi Magyar Kiállítás Magyarország ezeréves történetének részeként mutatja be a magyar vadászati kultúrát. Bemutatódott e kapcsán a vadászíjászat, a solymászat, a kutyás és a lovas vadászat is.

 A kiállítás egyik fontos célkitűzése, hogy az észszerű, józan és körültekintő civilizációs fejlődés eme fontos elemét a számára méltó helyre tegye a Kárpát-medencében és világviszonylatban is. Hogy a fenntartható természethasználat fontossága a vad-, a hal- és az erdőgazdálkodás bemutatása révén tudatosuljon a ma – egyre inkább világviszonylatban is elsősorban városlakó – emberében is.

 Városlakó, de erdőjáró emberként maradok kiváló tisztelettel minden tisztességes szándékú ember iránt.

Kelt 2021. október 8-án, a Magyarok Nagyasszonyának napján