A természet kalendáriuma (CDXL.)

…Hóba bújt hegyek felől

hűs ködök zavarnak.

Otthagyod a kertedet

télnek és viharnak.

Áprily Lajos Otthagyod a házadat versének második strófájával indulok neki e hétvégi kalandozásaimnak. Kedves olvasóm, tarts velem ma is!

A távoli hegyek már hótakaróba bújtak, a ködöt néha felszakítja egy-egy széllökés, s lám, a Szent Miklós-nap környéki melegebb napok incselgése virágzásba csalta a park hormon(túl)kezelt díszcseresznyefáját. A nedves köd ma még óvja a sok-sok apró virágot. Csalóka köd. Ha egyszer felenged, fagy gyötri majd halálra a kis tüllruhásokat. Magam is somágat virágoztatnék egy pohárban az asztalon, duzzadnak is rügyei, de óvatos, még nem pattintja semmisárga kelyhét. (Jut eszembe: vajon e két viszonyulás közül melyik lesz szimbóluma az öt nappal ezelőtti választásoknak…)

December 11-én, 1865-ben avatták fel a Magyar Tudományos Akadémia székházát, az új főtitkári lakásba először Arany János költözött be, aki 1870-től ‘79-ig volt főtitkár, de ezt követően is, haláláig ott lakott.

Lelkem pusztaságos éjjelén keresztül

Kétes ködvilággal egy sugárka rezdül.

Csillag-é vajon, mely, mint vezérszövétnek,

Üdvözítőt hirdet az emberiségnek?

Vagy csak földi hitvány pára, mely föllángol

S éji táncaikhoz rémeknek világol?

– írta volt Karácsonyi éjszakán, 1849. december 25-én, Arany –

Akár csillag legyen, biztos éji lámpa,

Akár bujdosó láng – én megyek utána! (…)

Bizony kevés a fény, s a nap is egyre rövidíti karácsonyig égi útját.

Éppen 120 esztendeje, 1900. december 12-én született a napenergia-hasznosítás kutatója, az első napház tervezője, Telkes Mária. 1924-től az USA-ban kutatott. A clevelandi városi klinikán fényelektromos készüléket szerkesztett, amely alkalmas volt az emberi agy energiakisugárzásait regisztrálni. 1939-től a Massachusettsi Műszaki Egyetem (Technológiai Intézet) tanáraként a nap energiájának hasznosításával foglalkozott. 1948-ban tervei alapján építették fel az első napenergiával fűtött kísérleti házat Doverben, Boston közelében. A ház 3 méteres üvegfala mentén a nap felmelegítette a levegőt, amelyet azután glaubersót (nátrium-szulfátot) tartalmazó tartályok közé fúvattak. A só elnyeli a hőt, és amikor hőmérséklete meghaladja a 32,38°C-t, a kristályok megolvadnak. Lehűléskor az olvadék újrakristályosodik, és a felvett olvadási hő úgynevezett kristályosodási hőként felszabadul. Napenergiával működő desztilláló berendezést is szerkesztett, amellyel a tengervizet ivóvízzé lehetett alakítani. Az épületek klimatizálásánál a hőtárolás elvét alkalmazta. 39 szabadalma volt; az utolsót 90 éves korában jegyezték be. Meghalni hazajött – 95 éves korában hunyt el.

December 12-én, 1993-ban hunyt el Antall József miniszterelnök, orvostörténész. 1964-től kutatott a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban, amelynek 1974-től 1990-ig volt igazgatója. Orvostörténeti munkásságán túl sokat tett a gyógyszerészettörténet kutatásáért is.

Decemberre esik az esztendő legrövidebb napja. A Gergely-féle naptár bevezetése előtt ez a nap december 13-ára, Szent Lucia napjára esett. Hegynyi babona kötődik Luca napjához. A lányok úgy tudakolják meg jövendőbelijük nevét vagy legalábbis foglalkozását, hogy különböző fafélékből ötágú csillag alakúra faragott székre ülnek. Egy másik hiedelem szerint Luca-nap éjjelén a szellemek csöndes, remegő fénykévék formájában suhannak a házak fölött, de ezt a fényt csak a kiválasztottak láthatják meg, akiknek a Luca fénye megmutatja, hol vannak kincsek a föld méhébe rejtve.

Hanem hát jó lenne már egy kis hó is errefelé. Egykor még lovas szánon siklottam a kis szerpentinen a kadétiskola – ma orvosi egyetem – épülete alatt.

(…) mire vágyom: azt kívánom,

hogy bundába burkolózva

üljünk tarka, könnyű szánon,

szélkavarta hóviharban,

hangos csengők hangja szálljon,

úgy suhanjunk, úgy repüljünk

át a réten, át a tájon.

– ezzel a képpel fejezi be Holdezüstös hársvirágok című versét az 1797-es esztendő Luca napján született, csapongó képzeletű Heinrich Heine, aki ezt a versét is májusi képpel kezdi.

Holdezüstös hársvirágok

részeg illatot lehelnek,

fenn a légben és a lomb közt

fülemülék énekelnek

Ugye, kedves, milyen jó a

hársak alján ülni, hogyha

lombjukat a telehold-fény

sugarasan átragyogja (…) 

–, hogy végül eljusson a decemberi szánkóút dicsőítéséhez.

1546. december 14-én született Tycho Brahe dán csillagász. A fiatal jogász érdeklődését a csillagászat felé az 1560. évi teljes napfogyatkozás fordította. 1565–1570 között Rostockban, Wittenbergben, Bázelben és Augsburgban végzett csillagászati tanulmányokat. Első obszervatóriumát Augsburgban rendezte be, majd visszatért Dániába. 1572-ben elsőként írta le szupernóva észlelését, ezzel az égbolt változatlanságába vetett hitet alapvetően rendítette meg. 1597-ben elhagyta venti obszervatóriumát, rövid hamburgi kitérő után, 1599-ben Prágában II. Rudolf császár udvari csillagásza lett. Itt volt tanítványa  Johannes Kepler, neki adta át mérési adatait és táblázatait. Ő már elfogadta a kopernikuszi világkép bizonyos elemeit, így felfogása átmenet volt a geocentrikus és heliocentrikus világkép között. Katalógusa csaknem 800 csillagról tartalmaz adatokat. Halála után az ő adataival dolgozta ki Kepler a Naprendszer mozgástörvényeit.

December 14-én, 1989-ben halt meg Andrej Dmitrijevics Szaharov Nobel-díjas atomfizikus. Az 1940-es évek második felében az ő irányításával kezdődött a szovjet hidrogénbomba előállítása. A bomba 1953-ban készült el, és Szaharov akadémikus lett. Már 1951-ben támogatta a politikai elnyomás áldozatait. 1968-ban a New York Timesban publikált egy esszét, melyben az atomfegyverek leszerelése és a Nyugattal való együttműködés mellett foglalt állást. 1970-ben lett a szerveződő emberi jogi mozgalom tagja. 1975-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki. Mivel 1979-ben helytelenítette a szovjet csapatok bevonulását Afganisztánba, 1980 elején Gorkijba száműzték. Csak 1986-ban, Gorbacsov hívására térhetett vissza Moszkvába.

December 15-én, 1802-ben született Kolozsvárott a mai napig legismertebb magyar tudós, Bolyai János.

1890-ben ugyane napon halt meg James Croll skót tudós. A Föld pályaelemeinek ingadozásaira próbálta visszavezetni a Föld éghajlatának változásait, a jégkorszakok periodicitását. Sokan vitatták elméletét. Elképzelései Milutin Milankovic elméletében születtek újjá a huszadik században.

Ugyane nap, 1852-ben született Antoine Henri Becquerel francia fizikus. Amikor 1896-ban tudomást szerzett Röntgen felfedezéséről, rögtön azt kezdte kutatni, hogy az általa vizsgált anyagok bocsátanak-e ki láthatatlan sugárzást. Alapos, körültekintő vizsgálatok során fedezte fel, hogy az uránsók képesek megfeketíteni a fényérzékeny fotolemezeket. Így talált rá a radioaktív sugárzásra, amit eleinte Becquerel sugaraknak neveztek, miután sikerült kísérletileg bebizonyítania, hogy nem röntgensugarakról van szó. Tanítványaival, Pierre és Marie Curie-vel közösen végzett alapvető kutatásaikért közösen kaptak 1903-ban fizikai Nobel-díjat.

Az atomerőművekben előállított villamos energia nélkül elképzelhetetlen a jövő. A megújuló energia elengedhetetlenül fontos a klímaváltozás lassítására, hiszen az éghajlatváltozásért felelős üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését csakis tiszta energia előállításával lehet megcélozni. Ugyanakkor napszak-, évszak- és időjárásfüggő, önállóan nem biztosíthatja a folyamatos áramellátást. Ezt kibocsátásmentesen, nagy mennyiségben, megbízhatóan és biztonságosan csak atomerőmű képes megtenni.

Maradok kiváló tisztelettel.

Kelt 2020-ban, a nemzetközi hegynapon