79 évvel ezelőtt, 1945. május 9-én ért véget Európában a második világháború. Ez a nap a fasizmus felett aratott győzelem napja, és ennél is fontosabb: Európában a béke napja.
Időzzünk el ma kissé a béke – Európa – élő természet háromszögében. E méla sétára invitállak most, kedves Olvasóm.
Május 10. Jób napja. A sokat tűrő, szenvedő ószövetségi férfiút a katolikus egyház szentjei között tiszteli. A középkor végén, Amerika fölfedezésével vészes mértékben elharapódzó szifilisz, magyar nevén franc, francvar áldozatai az ő oltalmában bizakodtak, és külön misét (missa de beato Job contra morbum gallicum) szolgáltattak a segítségéért. A nyavalya hazánkba is hamarosan elérkezett. Brassó városa már 1500-ban külön kórházat alapít a benne szenvedők számára. 1559-ben Nagy Szalathiel és felesége kolozsvári sütőházukat és egy darab földjüket a helybeli Szent Jób-ispotály leprás és szifiliszben szenvedő betegei javára adományozták. Jób kultuszának ma a szakrális néphagyományban nyoma sincs. De talán nem véletlen, hogy ezen a napon, 1887-ben alakult meg az első Önkéntes Mentőegyesület Magyarországon, Kresz Géza fővárosi kerületorvos kezdeményezésére. Május 10. a Mentőszolgálat születésnapja.
Különös módon – a trianoni döntést megelőzően – emeli versébe e szentet Reményik Sándor a Végvári-versek egyikében, az 1919-ben íródott Mint Jób…-ban:
Mint Jób, oly mélyre estél, nemzetem,
S a férgek lakomáznak
Megtöretett, fekélyes testeden,
S e testen a fekélyek, a sebek
Oly szörnyűségesek, hogy borzad tőled
És undorodik önnön gyermeked
És minden élő állat fut előled.
Mint Jób, oly mélyre estél, nemzetem.
Mint Jób, oly mélyre vettettél alá,
S királynak és bírónak ült föléd,
Kit tapostál az utcán: a szemét.
Mint Jób, oly mélyre vettettél alá.
S én mi legyek most: új Jeremiás,
Ki tíz körmével a temetőn ás
És kikaparja gyötrődve a múltat,
A ragyogót és az árnyékba hulltat
És szemével a jövendőbe réved,
És nem lát jövendőt, csak véget, véget…
Én mi legyek most: új Jeremiás?!
Vagy Cassandra legyek, ki haját tépi,
S az égő házban szeretne bennégni,
S az égő házból sikolt jajszava,
Hogy jaj, jaj, mért neki volt igaza! -
Tán Cassandra legyek, ki haját tépi?!
Szóljak hozzád népem, Jób feleségével,
Nem nyújtva enyhet és vigaszt nem hozva:
„Halj meg, poklos, az Istent megátkozva!”
Szóljak hozzád népem, Jób feleségével?!
Vagy érjek csöndben a fák gyümölcsével
S gyümölcs-érlelni hagyjam az Időt,
S a bosszút, átkot, bízzam Tereád
Isten, ki ha majd egyszer üt az óra,
Szólsz: „Kelj fel, népem, elég volt a próba”...
A még napfényes erdő virágcsokor-üzenete
A béke szavát vette fő műve címébe a 375 éve Désen született Pápai-Páriz Ferenc is. Az orvos, korának kiemelkedő tudósa, 1675-től haláláig a nagyenyedi kollégium tanára az első magas szintű magyar nyelvű orvosi munkának, a Pax corporisnak az írója. Műve a XVII. század végén és a következő század elején a leghasználtabb házi orvosságoskönyv, gyógynövénykalauz, a gyógyulni vágyók kátéja volt. Legalább 14 kiadásban jelent meg. Népszerűségén csak híres latin–magyar szótára (Dictionarium Latino-Hungaricum…) tett túl, ami első alkalommal 1710-ben jelent meg. Jó másfél évtizede címlap nélküli, de jó állapotban lévő példányát mentettem ki a végpusztulásból: egy magyarországi református kollégium papírszemét-tárolójából…
Május 10-én, 1872-ben, Szlatinán született Weszelszky Gyula radiológus, a radioaktív sugárzás gyógyhatásának kutatója. 1895-ben a budapesti tudományegyetemen gyógyszerészmesteri oklevelet szerzett. 1898-ban, már bölcsészdoktorként, a Magyar Gyógyszerész Egylet meghívta gyógyszerészgyakornoki előadójának. 1918-ban az egyetem radiológiai intézetének vezetésével bízták meg. Kutatásainak nagy része a radioaktivitás körébe tartozik. Mérő módszerével (1911) a forrásvizek radioaktív emanációtartalmát vizsgálta. Mint a Földtani Társulat hidrológiai szakosztályának elnöke, a hévizek gyógyító erejének egyik legnagyobb hirdetője volt.
E levelemben, kedves Olvasóm, egyszer lelkedet hevítem – szólva természettudományunk nagyjairól –, másszor hűtöm azt régmúlt idők s éppen csak nem maiak gyarlóságaival.
Az áprilisi-május eleji hévnapok után jöhet a lehűlés is akár. Érkeznek a fagyosszentek: Pongrác, Szervác, Bonifác. Május második dekádjának elején (12. és 14. között) – évszázados paraszti tapasztalat – a melegedő időjárás hirtelen hűvösre fordul, sőt sokszor fagyot is hoz, amely a sarjadó rügyeket, vetéseket tönkreteheti. A szorongás olyan erős, hogy szakrális kultuszuknak nincs nyoma: még patrociniummal, szoborállítással sem remélték, hogy a fagyosszentek jóindulata megnyerhető.
S elkezdődik a (...) gondos, kényes munka (...), ami csak a csecsemőápoláshoz hasonlítható. Kapálás, kötözés, permetezés – írja Ágh István az Üres bölcsőnk járása című falumonográfiájában. – És milyen furcsa, a legjobb fajták a legkényesebbek. A novaszőlőt meg az otellót nem éri kár, de az Ottonel muskotály, rizlingszilváni, leányka, tramini, ezerjó, olaszrizling, furmint, hárslevelű (…) könnyen lefagyhat májusban, a fagyosszentek táján.
Szervác napján született, 141 évvel ezelőtt, 1883-ban Nádler Herbert, aki 1929 után a Fővárosi Állat- és Növénykertet igazgatóként világhírűvé tette. Többek között a Széchenyi fürdő termálvizével látta el a vízilovak és a krokodilusok medencéit. Faludy György 1992-ben így emlékezik szonettjében az akkori Állatkertre:
Imádtam idejárni mint gyermek. Őzek, medvék,
leopárdok s a majmok, ahogy farkukat verték!
Hogy aztán így folytassa:
Most romos s ócska minden.
A téglák és a csempék
hullnak, s a pavillónok roskadnak. Mégis emlék.
Régóta fordult búsra. Megjötte után mindjárt
kilencszáznegyvenötben Rákosi Mátyás itt járt,
azért, hogy a „rákosi viperát”, ezt a drága
dögöt, átkeresztelje „homoki
viperára”.
A II. világháború alatt teljesen tönkretett budapesti Állatkertről van itt szó. Nádler Herbertet félig-meddig még hagyták, hogy újjáépítse 1945 után…
A zsidó polgári családban született Faludy országos ismertséget az 1937-ben megjelent Villon-átköltéseivel (François Villon balladái) szerzett. A kolozsvári Józsa Béla Athenaeum közművelődési egyesület 1945-ös Faludy-Villon kiadását, szüleim (akik akkor a Bolyai Tudományegyetem biológia szakos hallgatói voltak) féltve őrzött példányát olvastuk mi, franciások, szép emlékű Filep Sándor németórái alatt a Bolyaiban a ’60-as évek végén. (Nyuszi bá – becenevét vadászember mivoltából kapta – mellesleg ’44 előtt édesapámék osztályfőnöke volt a marosvásárhelyi református kollégiumban, míg őt is SAS-behívóval hadba nem állították.) Faludy katonaként szolgált a csendes-óceáni hadszíntéren egészen 1945 decemberéig. 1946 tavaszán hazatért Budapestre… 1950 júniusában kémkedés vádjával tartóztatták le. Az Andrássy út 60.-ban „beismerte”, hogy beszervezték: két amerikai ügynököt nevezett meg, bizonyos Edgar Allan Poe századost és Walt Whitman őrnagyot. Ezért internálták a „magyar Gulágra”. A vers innen már Recskről szól:
Később rókát és ludat tartottak csöppnyi réten
együtt, mert azt képzelték: az állatok s a rabok
barátok lesznek – úgy mint zsidók meg arabok.
Egy katona puskával ült közöttük kis széken.
Majd a róka a káplár háta mögött megette
a ludat, s az lelőtte, amikor észrevette.
Visszatérek e rövid kultúrtörténeti kaland után a természettudomány-történethez. Bonifác napján, 203 éve, 1821. május 14-én született Zsigmondy Vilmos bányamérnök, a magyarországi geotermikus kutatások kezdeményezője. 1848-ban, mint az Osztrák Államvasút-társaság bányamérnöke, Szlávy Józseffel együtt a szabadságharc alatt a resicai vas- és acélművek üzemét teljesen átállították a honvédség felfegyverzéséhez szükséges fegyver- és lőszeranyag gyártására. Emiatt Olmütz várába zárták. 1868-ban kezdte meg a városligeti kút (Széchenyi fürdő) fúrását, az elkészült kút 970 m mélységű és 74 C-fokos termálvizet szolgáltatott. Az 1879-ben befejezett petrozsényi fúrásokkal gazdag kőszéntelepeket tárt fel. Fúrásainak földtani és hidrológiai tanulságairól értékes tanulmányokban számolt be a Földtani és Természettudományi Közlönyben és a Bányászati és Kohászati Lapokban. (A második városligeti kutat a megnyitás után 23 évvel, az egykori nagyenyedi diák, Pávai Vajna Ferenc hidrogeológus irányításával 1936-ban fúrták. Ennél a víz 1240 méter mélyről jön. 77 C-fokos hőmérsékletével Európa egyik legmelegebb hévforrása. A gyógyvíz elsősorban mozgásszervi betegségek kezelésére alkalmas, az ivókúrák gyomor-, bél-, epe- és légúti betegségek gyógyítására szolgálnak.)
Május 15 – 1994-től kezdve e napon rendezik meg az állat- és növényszeretet napját a budapesti Állatkertben.
Május közepe. Még nem árnyas az erdő, a fénycsóvák bőven öntik energiájukat a bokoralji, most virágzó lágyszárúakra: harangvirágok, zsályák, boglárkák, vadmurok, csigakél, margaréta, galaj igyekszik beporzót találni. A szittyók és a sások tejes érésben lépő szemtermései csillognak a kósza fényben.
Néhány napja, anyák napján, lányom ilyen erdei virágcsokorral jött köszönteni édesanyját. Ennek a csokornak a képével kívánok büszkén békés nyarat minden olvasómnak.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
