Környezetvédelmi vita a ratosnyai gát megépítéséről

A tervezettnél kisebb lesz

Július 10-én, szerdán a ratosnyai polgármesteri hivatalban tartották meg a ratosnyai vízgyűjtő gát és áramfejlesztő rendszer környezeti tanulmánya nyilvános vitasorozatának utolsó találkozóját. Korábban az energetikai beruházásban érdekelt közigazgatási egységek – Déda, Felsőrépa és Palotailva – polgármesteri hivatalaiban is találkoztak az érintettekkel. S bár egyes politikusok azt ígérik, hogy az év végéig már áramot termel az egység, az engedélyeztetési folyamat miatt igencsak elhúzódhat az üzembe helyezés. 

Köztudott, hogy a ratosnyai vízgyűjtő gátat a Ratosnya-patak völgyében építették. A terveket 1987-ben készítették, az építőtelepet 1989-ben hozták létre, a munkálatokat 1991-ben kezdték el. A rendszerváltás után bizonytalanná vált a kivitelezés, mivel egyrészt tisztázni kellett az energetikai létesítmény tulajdonjogát, másrészt pedig a beruházást finanszírozó minisztériumok évekig pénzhiánnyal küzdöttek, így csak csurrant-cseppent a pénz az építkezésre. Az anyagiak hiánya miatt a beruházók úgy döntöttek, hogy a gátat a tervezett magasság feléig építik meg, ami értelemszerűen azt is jelentette, hogy kevesebb felületet borít majd be az így létrehozandó tó. A kivitelezést hátráltatta az is, hogy az időközben megváltozott, megszigorított környezetvédelmi követelményeket is be kellett tartani. Mi több, gondot okozott az is, hogy a Ratosnya-patakot egy ritka pisztrángféle, a dunai galóca élőhelyeként védetté nyilvánították, és természetvédelmi terület lett a Maros völgye is (Natura 2000). Az eredeti elképzelés szerint, akárcsak Románia sok más gátja (Vidraru, Oasa, Tárnica stb.), ez is jelentős környezetkímélő villamos energia termelőjeként üzemelt volna, illetve az itt tárolt vízzel főként szárazság esetén a Maros vízhozamát növelnék, ami a gát, illetve a galonyai beömlés alatti települések vízellátását biztosítja. 

Legutóbb a szászrégeni Dumitriţa Gliga PSD-s Maros megyei képviselő és Ciprian Dobre prefektus szorgalmazta a kivitelezést. Az 1990-es évek elején a tó kávájában kivágták a fákat, azonban, mivel több mint 30 évig nem folytatták a munkálatokat, a természet újra elfoglalta a lecsupaszított területet, így az új helyzetnek megfelelően az érintett részen újra engedélyeztetni kell az erdőírtási munkálatokat, és figyelembe kell venni a környezetvédelmi szempontokat is. 

A jelenlegi állapotok szerint a vízgyűjtő kávájának kialakításáért 138 helyett csak 38 hektárnyi erdős területet kell felszámolni. Ezenkívül még mintegy 2 hektár erdőt kell kivágni a vízvezető árkok mentén. A gát mindössze 65 méter magas lett, és elkészült a tervezett öt patakot idevezető alagútrendszer, valamint megépült és működőképes állapotba került a galonyai transzformátor-állomás. Az építtetők szerint a munkálatok kilencven százaléka elkészült, és eddig mintegy kétszázmillió eurót ruháztak be. Az áramfejlesztő kapacitása 35,2 MW, évente 117 GWh villamos áramot termelhet. A gát a tengerszint felett 720 méteren lesz. A vízgyűjtő teljes tárolókapacitása 10 millió köbméter. 

Cristina Pui, a Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség megbízott főfelügyelője elmondta, a környezetvédelmi vitasorozat tulajdonképpen a 39 hektár erdős terület kiirtására és ennek az erdőgazdálkodási alapból való kivételére vonatkozó hatástanulmányokról szólt. A Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség elkészítette a tó vízfelületének és környezetének környezeti hatástanulmányát, valamint egy haltanulmányt, ezeket az utóbbi kivételével – az engedélyeztetésre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően – közvitára kell bocsássa.

Tekintettel arra, hogy a tó felülete négy közigazgatási egységet érint, mind a négy említett községben, a kivitelező képviselőivel – a Hidroelectricával egyeztetve – külön-külön is meg kellett szervezni a találkozókat. A ratosnyai közvitával zárult a sorozat. Jelenleg az ügynökségen nemcsak a tanácskozásokon, hanem a közvita ideje alatt eljuttatott kérdéseket, észrevételeket is összesítik, és továbbítják az illetékesekhez. A Hidroelectrica által megfogalmazott válaszok után összehívják a környezetvédelmi ügynökség műszaki bizottságát, amely dönthet arról, hogy mivel kell még kiegészíteni a tervet, esetenként még milyen információkat kell igényeljenek, ami alapján megadják, vagy ezek hiányában elutasítják a környezeti engedélyt. Az eljárást a 292/2018-as törvény szabályozza. 

Az eredeti tervtől eltérően a Hidroelectrica 38 hektár erdő kiirtását javasolja, és a korábbi hét patak helyett mindössze háromból vezetik majd be a vizet a gyűjtőtóba, az Ilva, a Bisztra és a Bradu-patakot érintetlenül hagyják. Az ellenvetések között szerepelt az is, hogy ezt a tervet még Ceauşescu idejében készítették, és nincs értelme kivitelezni, mivel tönkreteszik a dunai galóca élőhelyét a Ratosnya-patakán. Több technikai jellegű megjegyzés is volt, ami elsősorban adategyeztetésre szorul. Többen megóvták a tervet, így nem lesz olyan egyszerű a további folyamat. A környezetvédelmi ügynökség vezetője hangsúlyozta: annak ellenére, hogy a 332/1996-os kormányhatározattal országos érdekeltségű beruházás lett a gát, illetve a 175/2022-es kormányrendelet fontos, országos érdekeltségű szintre emelte ezt, be kell tartani a környezetvédelmi engedélyeztetéshez szükséges törvényes lépéseket. 

Ciprian Dobre prefektus közleményében többek között kijelentette: azzal hogy a környezeti hatástanulmány közvitája lezárult, gyakorlatilag elhárult minden jogi akadály az engedélyeztetés elől. Ennek tudatában Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter azt ígérte, hogy 2024 év végéig üzembe helyezik az áramfejlesztő egységet. A prefektus szerint az ukrajnai háború kontextusában szükség van az energetikai függetlenségre, a ratosnyai pedig a megye jelentős „zöldenergia”-beruházása, amelyet a legfelsőbb védelmi tanács tíz más hasonló beruházással együtt az ország energetikai biztonságának életbevágóan fontos létesítményének jegyzékére helyezett. Ezért mind a környezetvédelmi miniszter, mind Sebastian Burduja energetikai miniszter a Hidroelectrica képviselőivel együtt megegyezett abban, hogy még az idén beindítják a villamosáram-termelést Galonyán. 

A megyei környezetvédelmi ügynökség vezetője ennél szkeptikusabb. Elmondta: az általuk kért tanulmányokat a Hidroelectrica 2024. május 22-én benyújtotta a megyei kirendeltséghez, ezek elsősorban az erdőirtásra és az üzembe helyezéshez szükséges lépésekre vonatkozó környezeti hatástanulmányok, amelyeknek az engedélyeztetési folyamatába tartozik a közvita. Nagyon sok ellenvetés volt, amelyekre a válasz elhúzódhat. A műszaki bizottság ezek alapján megváltoztathatja a tervet, amelyet újra nyilvánosságra kell hozni. Ha rendben van minden, és kibocsátják az erdőirtásra vonatkozó környezetvédelmi engedélyt, akkor a 171 hektár területet kizárólag kormányrendelettel lehet kivenni az erdőalapból, s csak azután foghatnak hozzá a kivágáshoz. Utána a megfelelő szintig fel kell tölteni a vízgyűjtőt, ami a jelenlegi szárazság és a csapadékszegény időjárás miatt igencsak lassú folyamat. Amennyiben betartják a már említett törvényes eljárás lépéseit, több hónapig is eltarthat az áramfejlesztő egység működésének engedélyeztetése, így kétséges, hogy az év végéig beindulhat Ratosnyán a villamosenergia-termelés.