A választók a két ország közös jövőjéről is döntenek

Szijjártó Péter külügyminiszter villámlátogatása Maros megyében

Tegnap villámlátogatást tett Maros megyében Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere. Kíséretével ellátogatott Kerelőszentpálra, Nyárádtőre és Nyárádgálfalvára, ahol olyan mezőgazdasági egységeket keresett fel, amelyek sikeresen pályáztak a Pro Economica Alapítvány támogatására. A miniszter találkozott Soós Zoltánnal, Marosvásárhely polgármesterével, majd megkoszorúzta Bethlen Gábor köztéri szobrát. Végül kora délután a Pro Economica Alapítvány székházában házigazdájával, Kelemen Hunorral, az RMDSZ szövetségi elnökével együtt sajtótájékoztatót tartott.

A sajtótájékoztatót Kelemen Hunor nyitotta meg. Miután üdvözölte a sajtó képviselőit, megköszönte a miniszternek a látogatást, majd hozzátette: a FIDESZ-KDNP kormánya morálisan, politikailag segített az RMDSZ-nek, és ezt erősítette meg a miniszter látogatása is. Annak ellenére, hogy vannak, akik dühösek amiatt, hogy december 6-ára tűzték ki a parlamenti választásokat, el kell menni szavazni, hiszen szükség van az RMDSZ erős parlamenti jelenlétére, az erős közképviseletre. Az RMDSZ parlamenti jelenléte közös román– magyar érdek – mondta a szövetségi elnök, majd átadta a szót Szijjártó Péternek.
A magyar külügyminiszter kifejtette: nem akar beleszólni a román belpolitikába. A hét végén azonban parlamenti választások lesznek, amikor a román állampolgároknak dönteniük kell az ország jövőjéről. Arra kérte a magyarokat, hogy vegyenek részt a választásokon. „Minél erősebb a magyar érdekképviselet, annál nagyobb erővel hallszik a magyarok hangja a jövőről szóló elképzelésekben” – mondta a miniszter. A magyar kormánynak érdeke a két állam közötti kapcsolat fejlesztése. Magyarország külkereskedelmi forgalmát illetően a 4. helyen áll Románia. Évente 5,5 milliárd euró célozza meg a román piacot. A tőkebefektetéseket illetően az országok közötti rangsorban Románia a 8., a kereskedelmi partnerkapcsolatok terén a 9. helyen áll. A statisztikai adatokból is kitűnik, hogy nem mindegy, a két ország milyen viszonyban van. Az együttműködés, a jó kapcsolat mind a románok, mind a magyarok érdeke, és ezt szavatolja az RMDSZ parlamenti jelenléte is. Magyarország nemzetpolitikájának alappillére, hogy „minden magyar felelős minden magyarért. Ezért nyújtunk segítséget a határon túli magyar közösségeknek. De nem mi kell megmondjuk, hogy mi a jó. Megkérdeztük az RMDSZ-t. Kiderült, a gazdaságot kell megerősíteni” – hangsúlyozta a miniszter, majd kifejtette, ezért kezdeményezték a gazdaságfejlesztési programot, aminek köszönhetően 53 nagy mezőgazdasági egység mintegy 40 milliárd forintos beruházást eszközölhetett. A sikeres programnak köszönhetően 6,5 milliárd forint jutott mezőgazdasági termelő- és feldolgozóegységek fejlesztésére, ezenkívül öt év alatt 6045 mezőgazdasági vállalkozást támogattak Székelyföldön mintegy 135 milliárd forint értékben. Ezért kell erősíteni a román–magyar együttműködést, aminek az erős bukaresti képviselet lehet a letéteményese.
Az újságírók négy kérdést tehettek fel. Mint ismeretes, a Pro Economica Alapítvány által kezelt pályázat kiterjesztésével kapcsolatosan kifogásokat emelt a román kormány, így bizonytalanná vált ennek a jövője. Az erről szóló kérdésre válaszolva a miniszter elmondta, nem kíván beavatkozni a román belpolitikába, és reményét fejezte ki, hogy a választások után kialakuló kormánnyal meg tudnak egyezni, és a kölcsönös tisztelet jegyében hozhatnak mindkét fél számára megfelelő döntést. A program összeállításánál a magyar kormány odafigyelt, hogy az megfeleljen mind az európai, mind a romániai jogszabályoknak. A gazdaságfejlesztési program Romániában hoz létre munkahelyeket, itt gerjeszt adóbevételt, és hozzájárul a költségvetés növeléséhez. Emellett megerősíti az itt élő magyar közösséget is. A magyar kormány, az előző évek sikerein felbuzdulva, az RMDSZ-szel konzultálva készen áll folytatni a programot.

Magyarországnak az EU-költségvetés megvétózásával kapcsolatos kérdésre Szijjártó Péter a következőt válaszolta: „Az Európai Unió következő hétéves költségvetési ciklusával, illetve a nehéz gazdasági helyzetből való kilábalásához vezető forrásfelhasználásával kapcsolatosan ideje lenne, hogy Brüsszel végre maga mögött hagyja azt a hazug percepcióépítést, amely azt a hamis képet kívánja kialakítani, mintha az európai uniós források a nyugat-európai barátaink jófejűségéből jöttek volna létre, és humanitárius adományként kerülnek Közép-Európába. Ez nem így van! Az EU-források a közös európai gazdaságteljesítés nyomán jöttek létre. Amiben ugyanúgy benne van a román, a magyar, a szlovák, a cseh emberek munkája, mint a Nyugat-Európában dolgozóké, ezért az EU-források nekünk járnak, mert hozzátettük a magunkét. Ezért elfogadhatatlan szubjektíven feltételhez kötni ezeknek a nekünk járó forrásoknak a lehívhatóságát. Nemcsak elfogadhatatlan, hanem ezt mi az európai értékekkel és a szerződésekkel is ellentétesnek gondoljuk.” A konszenzusos megoldást a helyzetből való kilábalásból az EU soros német elnöksége kell megtalálja.
Végül egy, a választások után kialakulható kormánykoalícióval kapcsolatos kérdés hangzott el. Kelemen Hunor többek között elmondta, nem azért kéri az RMDSZ a szavazók bizalmát, hogy a szövetség ellenzékbe vonuljon. „A végrehajtó hatalom részesei akarunk lenni, ha megvannak erre a feltételek, és egy olyan program, amelyet közösen meg tudunk valósítani” – mondta az elnök, majd hozzátette: ahhoz kell az erős parlamenti képviselet, hogy ne lehessen megkerülni az RMDSZ-t. Nem lehet tudni, hogy a román szavazók melyik pártot juttatják helyzetbe, de ha kialakul egy erős jobbközép koalíció, amely előre tudja vinni az országot, és választ tud adni mind a románokat, mind a magyarokat érintő kérdésekre, akkor ezt a felelősséget az RMDSZ is fel tudja vállalni. Alkotmányos és közigazgatási reformot akarnak, ehhez kétharmados többség kell a parlamentben, azért kell ott lenni, hogy ezek a fontos, alapvető változások a magyaroknak is megfeleljenek. Az ellenzéki pozíciót is mérlegelik, de mindenképpen a végrehajtó hatalom részese szeretne lenni az RMDSZ. Csak erős, nagy létszámú képviselettel lehet befolyásolni a december 6-án kialakuló helyzetet – mondta többek között Kelemen Hunor.