A város sohasem volt tulajdonos

A volt vármegyeháza 100 éve a közbirtokosságé

A marosvásárhelyi Bolyai utca 5. szám alatti ingatlan, az egykori vármegyeháza az utóbbi napokban vita tárgyát képezte: kié is az ingatlan, ki formálhat jogot rá? Néhány éve felmerült, hogy a marosvásárhelyi önkormányzat cserébe engedje át a Református Kollégium szomszédságában levő épületet a református egyháznak – iskolai rendeltetésre – egy másik ingatlan, a Forradalom utcai Makariás-ház fejében. A csere nem jöhetett létre, már csak azért sem, mert az ingatlan nincs a város tulajdonában. Az épület helyzetének a közvélemény előtt való tisztázása érdekében az illetékest, a szovátai székhelyű Maros Közbirtokosság elnökét, Péter Ferencet kérdeztük.

– Sajnálatosnak tartom, amit egyes marosvásárhelyi sajtótermékekben megfogalmaztak, az évtized vagy az évszázad átverésének nevezhetem. Egyes politikai tényezők próbálták félrevezeti a közvéleményt a Bolyai utca 5. szám alatti ingatlannal kapcsolatban. Az ingatlan esetében nem történt semmilyen változás azon kívül, hogy helyesbítettek a telekkönyvben. Az ingatlan száz éve a közbirtokosság tulajdonában van, s a telekkönyvben a tulajdonos Marosszéki Közbirtokosság elnevezését Maros Közbirtokosságra javították ki. Ez utóbbi bírósági végzés alapján jogutódja a Marosszéki Közbirtokosságnak. Ennyi történt. Az, amiről beszélnek, hogy valakitől elvették, félrevezetés! Ugyanaz a jogi állapot, ugyanarról az ingatlanról van szó, csak a telekkönyvi bejegyzésnél a jogutód neve jelenik meg – válaszolta kérdésünkre Péter Ferenc, a Maros Közbirtokosság elnöke, majd hozzátette: 

– A valóságot eltorzítók egy kormányhatározat alapján összeállított, úgynevezett Fehér könyvet – amely a tisztázatlan tulajdonú ingatlanok leltára – összetévesztik a tulajdonjogot igazoló dokumentummal. A Fehér könyv a kormány által szentesített leltári ív, amely szétválasztotta az állami, a megyei és az önkormányzatok leltáríveit. Ezt a leltárt csak rövid ideig lehetett telekelés ügyében felhasználni, a telekkönyvi hivatal minden esetben kéri a valós telekkönyvi dokumentumokat, hogy egy ingatlant telekelni lehessen.

Az történt, hogy a város önkormányzata megpróbálta a nevére íratni az ingatlant, de nem tudta, mert a telekkönyvben a bejegyzett tulajdonos a Marosszéki Közbirtokosság volt. 

Mielőtt a Bolyai utca 5. szám alatti épülettel bármit is kezdenének – felújítás, korszerűsítés – , a tulajdonjogot kellett tisztázni. Bizonyos személyek kihasználták a lehetőséget, hogy bemocskoljanak helyi vagy megyei vezetőket, ezt nem szeretném kommentálni. Saját húszéves tevékenységüket jellemzik. Hangsúlyozom, semmilyen tulajdonátvétel nem történt, csak a jogi helyzetet sikerült tisztázni. A közeljövőben következnek a beszélgetések a városi önkormányzattal, hogy hogyan lehet ezt az épületet a marosvásárhelyi és a Maros megyei közösség számára hasznosítani.

Felmerült a kérdés: hogyan adhatta bérbe az önkormányzat éveken át az ingatlan helyiségeit, ha nem volt az övé? 

Amikor a 964-es kormányhatározat megszületett, 2001-ben az önkormányzatoknak kötelességük lett volna elkészíteni a leltári listákat, amelyeket a jegyzőnek és a polgármesternek kellett volna aláírnia és ellenőriznie, hogy a listán szereplő ingatlanok valóban a város tulajdonában vannak-e vagy sem. Ezt senki nem ellenőrizte. Ez az épület – s valószínűleg még más is – úgy került fel a listára, hogy nem ellenőrizték a tulajdonjogot. A város úgy viselkedett mint tulajdonos. Törvénytelenül olyan tanácsi határozatokat hoztak, amelyek bajba hozhattak volna mindenkit, sem a jogi igazgatóság, sem a jegyző nem tették a dolgukat. Így fordulhatott elő, hogy bérbe adták az épületet. Tudomásomra jutott, hogy az önkormányzat nem tud lépni, nem tud az épületbe beruházni, mert nem az övé. Akkor jogászokkal tisztáztuk a tulajdonjogi helyzetet. 2003-ban bírósági határozat született a jogutódlásról, és tavaly novemberben megtörtént a telekkönyvi bejegyzés – tájékoztatott Péter Ferenc közbirtokossági elnök.