A virágok városában a múlt kötelez

Több mint egy évszázados szolgáltatás

Marosvásárhely a virágok városa volt valamikor, s ezt a hírnevet annak is köszönhette, hogy 110 évvel ezelőtt dr.  Bernády György polgármester létrehozta az első  közszolgáltatásként a városi virágkertészetet. Az ezt igazoló márványtábla nemrég került elő a kertészet raktárából. Azóta a szépség szolgái teszik a dolgukat. Eredményes munkájuknak köszönhetően nyerte el végül a központ a Rózsák tere nevet, ahol hajdanában két szökőkút is működött. Ízléses zöldövezeteket is kialakítottak az időközben megépült lakónegyedekben. A rendszerváltást követő időszakban azonban elhanyagolódtak a parkok, kevesebb lett a zöldövezet, amelynek gondozásáról kevés szó esett, a kertészet emberei évek óta a fametszések körüli viták kereszttüzébe kerültek. Néhány éve újra kertészmérnök szakértő került a szolgáltatás élére. A virágkertészet nemrég önálló jogi státust nyert. Dániel Lajos igazgatóval – a jubileumi évfordulóra emlékezve – a jelenről és a jövőbeni tájrendezési elképzelésekről beszélgettünk. 

– Mit tud a múltról a városi virágkertészet jelenlegi igazgatója? 

– A városi virágkertészet első székhelye a Ligetben volt, ahonnan a virágokat lovas szekerekkel vitték ki a város különböző parkjaiba. Ma a Maros Sportklub költözött abba a több mint százéves épületbe, ahol indult e közszolgálat. Utána átköltözött oda, ahol most a mai Tudor negyed van, onnan pedig Meggyesfalvára, a jelenlegi telephelyre. Induláskor 160 személy dolgozott alkalmazottként a virágkertészetben, ezenkívül még 60 idénymunkást is foglalkoztattak. A város abban a szerencsés helyzetben van, hogy a Maros partján, dombok között alakult ki, kellemes környezetben fejlődött. Sokáig elhanyagolt állapotban volt. Feljegyezték, hogy a központja sáros volt. Tulajdonképpen dr. Bernády György idejétől szenteltek nagyobb figyelmet a parkosításnak, a zöldövezetek kialakításának. Ő ültettette a mai Vár sétányon lévő ostorfákat és a víztelep felé vezető utcába a platánokat. A későbbiekben kialakult a nagyobb zöld felülettel rendelkező Somostető, a Víkendtelep, vagy akár a kommunista időkben elsőkként épült November 7. lakónegyed, a Kárpátok sétány, ahol még megőrizték a zöldfelületeket és a főteret sem véletlenül nevezték el Rózsák terének. Elismert kertészek határozták meg a város zöldövezetének, parkjainak arculatát: Patek Gyula, Lázár Attila, Öllerer József, Ferenczi Kálmán, Zolyomi Erzsébet, Mureşan Gheorghe és Kozma Sándor, ezen belül a Rózsák terének összképét többek között Suciu Ioan, Cotârlan Erzsébet és sokan mások alakították ki, gondozták. Sajnos nem maradt sok írásos forrás, így nem igazán tudunk visszatekinteni a múltra. 

– Akkor térjünk át beszélgetésünkben a jelenre. A polgármesterváltás előtt a zöldövezetek, parkok karbantartása főleg tavasszal a fametszés, fakivágás „csatatérévé” vált, egyesek véleménye szerint a polgármesteri hivatal alkalmazottai „barbár módra” metszettek és indokolatlanul vágtak ki fákat. Változott-e azóta a helyzet? 

– Változott, mert akár személyemmel is előtérbe kerültek a szakmai érvek, ugyanakkor szigorúan követem a jogszabályok betartását. Mindemellett a lakóknak azt is meg kell érteniük, hogy a város fái kiöregednek, harminc, sőt van, ahol több mint hetvenévesek, és ahogy bármilyen más élő szervezet, ezek is megbetegednek és elpusztulnak. A városi zöldjegyzék alapján a polgármesteri hivatal tulajdonában levő erdőt nem számítva mintegy 80.000 fa van a városban. Ezt képtelenség megfelelően gondozni, hiszen nincs elegendő személyzetünk, felszerelésünk. A virágkertészet mellett hozzánk tartozik a kutyamenhely gondozása is, és a szolgáltatás átszervezése után a város hóeltakarításáról is mi kell gondoskodjunk. Ahhoz, hogy megfelelően kezeljük a fákat, profi csapatra van szükségünk. Magyarországon már létezik faápoló iskola, ahol kizárólag ezt a szakterületet sajátítják el. A megfelelő kezelés mellett alpintechnikát használnak metszéskor. Ehhez pedig fiatalok kellenek. Egyelőre a meglévő személyzettel kell dolgoznunk. Hogyha hatékonyabbá akarjuk tenni ezt a tevékenységet, akkor jó lenne, ha a városvezetés kiszervezné ezt a szolgáltatást. Továbbá bonyolítja a helyzetet az is, hogy a leválás után nincs már egyenes kapcsolatunk, szerződésünk az erdészeti hivatallal, így időbe telik, ameddig bélyegzik a kivágásra ítélt fákat. Azt is tudni kell, hogy a hivatalos eljárás szerint a fakivágást a lakótársulások írásban igényelhetik, ezeket összesítjük, a listát továbbítjuk a Környezetvédelmi Ügynökséghez, ahol megváltoztathatják; továbbá a fakivágást jóvá kell hagyja a polgármesteri hivatal zöldövezeti bizottsága is, majd, amint említettem, csak megbélyegzett fákat lehet kidönteni. Az eljárás alól csak a sürgősségi esetekben van kivétel, pl. széldöntésekkor, vagy amikor az ágak elérik a villanyvezetékeket, vagy ha balesetkor megsértik a fát. De a sürgősségi kivágást is utólag „elkönyveljük”. 

– Az utóbbi időben sokan panaszkodtak arról, hogy a tömbházak körüli zöldövezetekben a füvet nem kaszálták le, és emiatt is gondozatlanok. 

– Amint említettem, a jelenlegi személyzettel nem érünk el mindenhova. A zöldövezeti jegyzék szerint 221 hektárt gondozunk. Mindenekelőtt leginkább a köztereket, parkokat tartjuk karban. A legjobb az lenne, ha a tömbháznegyedek körüli zöldövezetek gondozását átvennék a lakótársulások, amelyek valamilyen szakcéggel kötött szerződés alapján végeztetnék el a szükséges munkálatokat. Ez esetben mi biztosíthatunk ingyen ültetőanyagot és ugyancsak szerződés alapján komposztálásra elszállíthatjuk a zöldhulladékot. A zöldövezetek tervezésébe be lehetne vonni a Sapientia EMTE marosvásárhelyi karának tájépítész szakos hallgatóit is, akik így legalább gyakorlóterepet találnának. A tervek kivitelezésében pedig mi is segíthetünk. Vannak próbálkozások, nemrég egy nemkormányzati szervezet létesített egy Miyawaki-kertet a Köztársaság téri parkban. De ezeket a kezdeményezéseket össze kellene hangolni. 

– Van-e egységes városi zöldövezet-rendezési terv?

– Sajnos nincs, vagy legalábbis nem tudok róla. Az ideális az lenne, ha bevonnának a tervezésbe. Az a legnagyobb gond, hogy évtizedekig a lakók ültették be fákkal a tömbházak közötti zöldövezetet, sok helyen – kevés kivétellel – szakszerűtlenül, nem megfelelő növénytársítással. Több helyen közelebb kerültek a fák az épületekhez, mint ahogy azt a jogszabály leszögezi, nem beszélve helyenként az esztétikai követelményekről. Mi kizárólag a virágkertészettel kellene foglalkozzunk, megfelelő szakszemélyzettel és gépesítéssel. Remélem, hogy az átszervezés lehetővé teszi azt, hogy végre a korszerű városrendezési követelményeknek megfelelően gondozzuk a zöldövezetet. Kevés olyan város van, ahol ez a szolgáltatás több mint 100 éves, így a múlt kötelez!