A völgy, ahol ősidők óta mindenki az anyanyelvét beszéli

„Ózd létét a hagyomány a honfoglalás messze korára viszi fel”

Magyarózd ékessége az a kastély, mely a dombtetőn magasodva elsőként kerül a faluba látogató figyelmébe. A négy sarokbástyás, francia gótikus stílusú kastélyt Pekry Lőrinc, II. Rákóczi Ferenc brigadérosa építette francia gótikus stílusban 1682-ben, majd 1732-ben újjáépítették. A Radák-Pekry- kastély „szent eredetű”, olyan vonatkozásban, hogy Pekry a forrói régi templom romjainak felhasználásával építette.

A honfoglalás kora és Ambrus lelkész említése

A település a Kis-Küküllő mentén, az Ózd-patak völgyében, a Malozsa-völgynek is említett térségben található. A kanyargós völgy a bogáti Maros-kanyarnál nyílik a Marosra.

A völgyben hét falu található: Bükkös, Cintos, Csekelaka – a mellékvölgyben –, Gambuc, Istvánháza, Lándor és Ózd. A két legnagyobb falu Ózd és Csekelaka, azonban egyikük sem éri el az ezres lélekszámot.

Orbán Balázs így ír a faluról:

„…Ózd egyike hazánk és faluinak, melynek létét a hagyomány a honfoglalás messze korára viszi fel, amennyiben az idetelepült s e falut alapított Ózd nevű csapatvezérrel hozzák kapcsolatba… de emellett Ózdot érdeklőleg okmányi tudásunk is messze korra felhat, mert 1227-ben Ambrus ózdi lelkész említtetik…”

A völgyben ősidők óta mindenki az anyanyelvét beszéli

Népességét tekintve Magyarózd környéke vegyes vidék, ennek ellenére nem jellemzők rá az etnikai jellegű konfliktusok.

Horváth István ezt az alábbi sorokkal támasztja alá:

„…ebben a világtól elzárt völgyben annyira természetes volt ősidők óta, hogy mindenki az anyanyelvét beszéli, a maga szokásait éli, mint a lélegzetvétel…”.

A nehéz sorsú fejedelem szülőhelye

Dr. Fekete Albert Az erdélyi kertművészet – Maros menti kastélykertek című könyvében írja le, hogy a település 1702-ben már az ózdi kastély urának, Pekry Lőrincnek és feleségének, Petrőczy Kata Szidóniának a tulajdona.

Az elzárt völgyben nemcsak Ózdnak, de Bükkösnek, Lándornak és Csekelakának is híres udvarházaik, kastélyaik voltak, de vásártartási joggal egyik település sem rendelkezett.

Még fejedelem – a nehéz sorsú Kemény János – is született Bükkösön, hol egy 1647-es összeírás filagória és lugas összekapcsolt kialakítását mutatja, míg az egynéhány évvel későbbi, 1655-ös inventárium már több udvaros rendszerű, differenciált reneszánsz kertet említ.

A barokk idők parkjainak elmaradhatatlan kelléke

A kastély tehát a Dicsőszentmártont Ludassal összekötő út mentén, dimbes-dombos, szőlőkkel telepített és erdő koszorúzta domboldalon fekszik, mintegy tizenöt méterrel magasabban az út szintjénél.

A kastélyt tizenkét méter magas védfeltöltés övezte, alatta a műúttal párhuzamosan csordogáló patak vize táplálta a patkó alakú mesterséges tavat, a barokk idő parkjainak elmaradhatatlan kellékét.

Sokáig nem lehetett tudni, hogy a kastély építését ki és mikor kezdte el

A felvezetőnkben röviden már említettük, hogy a falura vonatkozó első okirat az 1332. évi pápai tizedjegyzék, mely szerint Márton nevű római katolikus papja harminckét dinárt fizetett.

Ózd birtokosai rövid időközökben váltják egymást, míg végre, 1625-ben, házasság révén a bényei báró Radák család – Radák István – tulajdonába került első ízben, aki Pekry Lőrinc kuruc vezérnek zálogosítja el.

Sokáig nem lehetett tudni, hogy a kastély építését mikor és ki kezdte. Keresztes Gyulától azonban arról értesülünk, hogy Pekry ifjú feleségét, Petrőczy Kata Szidóniát 1682-ben az új kastélyba hozta.

Egyik lányuk, Pekry Erzsébet Therézia 1732-ben báró Radák Ádámhoz ment feleségül, és így Ózd másodszor került a Radák család birtokába.

Az első magyar költőnő

A fent említett Radák Ádám építtette újjá a kastélyt, melyet a század elején, II. Rákóczi Ferenc idejében – 1709-ben – a labancok felgyújtottak, és belseje kiégett. Az újjáépítés alkalmával kapta a kastély barokkos vonásait.

Pekryné Petrőczy Kata Szidónia (1658–1708) az első magyar versköltőnő. Árván nőtt fel és asszonyi élete viszontagságos volt.

A mélyen erkölcsös, vallásos érzületű írónő panaszait költeményeibe foglalta, azokban kesergő lélekkel panaszkodik élete körülményeiről, szenvedéseiről és csalatkozásairól. 1708-ban, fiatalon, negyvenkilenc éves korában halt meg. Költeményeit Thaly Kálmán adta ki. 

Teleki Ilona bárónő idejében még nagy borospincék voltak a kastélyban

Ami még az egykori Magyarózdot illeti: e település esetében is igazi jobbágyfaluról beszélhetünk, hiszen az okmányokból kitűnik, hogy a Baládfiak férfiága után a Radákokig, főleg a Pekry utáni Radákokig nem volt állandóan Ózdon lakó földesúr.

Fekete Albert előtt az is ismeretes, hogy a falu lakosai is megmaradtak jobbágyoknak; egyesek időközben kis földeket szereztek, de nagybirtokosok soha nem kerültek ki a soraikból.

Fő foglalatosságuk a szőlőtermesztés volt. Híres volt az ózdi bor, olyannyira, hogy egy 19. század végi párizsi borfesztiválon harmadik helyezést ért el.

Teleki Ilona bárónő idejében még nagy borospincék voltak a kastélyban, és innen szállították a bort nyugatra. 

Amikor a fent említett család 1945 után elmenekült, az oroszok kifosztották a borospincéket, a szőlőtőkéket pedig az évek során a parasztok hordták szét.

Ma már nyoma sincs az egykori nagy szőlősnek, helyén kopárak a domboldalak, a falu lakói csak saját fogyasztásra készítenek bort.

A tetőszerkezet impozáns képet ad a kastélynak

A tömör épületmag sarkain egy-egy kerek torony áll. Építészeti formája a gótikus korból öröklődött francia építészeti szellem térhódításának főúri kastélytípusa. Keresztes Gyula szakvéleményezése szerint – ami a Maros megyei kastélyok és udvarházak című munkájában olvasható –, a kétszintes épületmag homlokzatai szimmetrikusak, a kerek tornyok ablakainak kiosztása azonos. 

Magas tetőszerkezetei impozáns képet adnak a domboldalon álló kastélynak.

Főbejárata a homlokzat elé rizalitszerűen kiugró hall tengelyében van. Ugyanolyan rizalit a hátsó homlokzat hosszában is készült, mindkettő főpárkány feletti timpanonos megoldással.

A kastély belső díszítőelemei

Homlokzatait vízszintesen erőteljes övpárkány osztja ketté, az ereszek alatt főpárkány zárja le a homlokzatokat. Mindkét párkány profilozása a gótikus behatásra vall.

Méreteiben a nagy hall foglalja magába az emeletre felvezető, díszesen megmunkált falépcsőt, melynek karfája és mellvédje esztergályozott elemekkel készült. Ablakainak asztalosmunkája gazdagon profilozott, a belső ajtók táblabetétesek és rátétszerűen díszítettek.

A vastag falban lévő ajtók bélés és peremborításainak profilozása barokk hatás alatt készült. A hall és az emeleti nagytermek falait különböző, sokszorosan domború, kolbásztag-párkányok díszítik, íves hajlatokkal, a mennyezeteket stukkó rozetták teszik díszessé.

A félköríves fülkékben egykor egy-egy szobor állt

A kastély homlokzatait az ablak kőkeretei, könyöklő- és szemöldökpárkányai teszik értékessé. Az íves lezárású kétszárnyú bejárati ajtó kerete szalagszerű lekerekített élekkel és címerrel ékesítve készült.

A felette lévő emeleti ablak rézsútos kőkerete díszesen faragott, szemöldökpárkánya háromtagú. Az ablaktól jobbra és balra, valamint a rizalit oldalhosszain egy-egy félköríves fülke díszítőelemként készült. Feltételezhető, hogy egy-egy szobor állt bennük.

A toronyszobák kéményei archaikus formát mutatnak

A boltozatos pincék ablakai is kőkeretezettek. A földszint és a pince ablakait kovácsoltvas rácsokkal látták el, a szögvasból készített rácsok keresztezéseit bújtatással oldották meg, és ez is a barokk hatására vall. A kastély homlokzatát a barokkra jellemzően világos (vaj-) színre meszelték. Magas tetőszerkezetét lapos cseréppel fedték le, a tornyok szélvitorlái változatosak. A két nagy gyűjtőkémény és a toronyszobák kéményei archaikus formát mutatnak.

(Soron következő összeállításunkban Ózd középkori temploma, a mai állapotok)

A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért köszönet dr. Fekete Albertnek, Keresztes Pálnak és Keresztes Géza műépítész, műemlékvédő szakmérnöknek. A régi és a mai képeket Demján László műemlékvédő építész küldte be a szerkesztőségbe.