Miközben a világot megrázó terrortámadásokon szörnyülködöm, s kiráz a hideg a földgáz árának újabb drágítása miatt, döbbenten gondolok arra, hogy milyen méretű korrupcióról lehet tudomása az oktatásügyi tárca vezetőjének, ha elrendelte, hogy az érettségi dolgozatokat az idéntől más megyében fogják javítani.
Miközben a világot megrázó terrortámadásokon szörnyülködöm, s kiráz a hideg a földgáz árának újabb drágítása miatt, döbbenten gondolok arra, hogy milyen méretű korrupcióról lehet tudomása az oktatásügyi tárca vezetőjének, ha elrendelte, hogy az érettségi dolgozatokat az idéntől más megyében fogják javítani.
Az újabb rendelet több mint valószínű, hogy nem kedvez a magyar érettségizőknek. Még akkor sem, ha a szakminisztérium magyar oktatásért felelős képviselője azt ígérte, hogy dolgozataikat olyan megyékbe irányítják, ahol magyar tagozat is működik. Ami korántsem lehet garancia arra, hogy ne olyan tanárok kezébe kerüljenek, akik „fokozott szigorral” bírálják el a dolgozatokat. A helyesírásból, a rögtönzött fogalmazásokból ítélve ugyanis azonnal kiderül, hogy nem román anyanyelvű tanuló munkájáról van szó. Ez a megyén belül is megtörténhet, ahogy a képességfelmérő vizsgán is egy-két iskola esetében tanúi lehettünk annak, hogy a román jegy messze alulmaradt a másik két tantárgyból elért pontszámnál. Ezért nem sportszerű a próbálkozás, amikor a képességvizsgát követően a román diákok eredményét a magyarokéval hasonlítják össze, akik anyanyelvi és matematika átlaguk alapján felveszik a versenyt társaikkal, de olyan romántanítás után, ami nem arra irányul, hogy kedvvel és könnyedén sajátítsák el és beszéljék az ország nyelvét, aligha.
Az érettségi dolgozatok tehát útra kelnek, de aki mindenáron kiskaput keres, a megyén kívül is megtalálja. A többi tanár pedig joggal érezheti, hogy korrupt pedagógustársaikat kellene leleplezni, mielőtt egy táborba sorolnák valamennyiüket. Továbbá figyelembe kellene venni azt is, hogy milyen vélemény alakul ki a diákokban tanáraikról, akiket már eleve a csalás lehetőségével bélyegeznek meg. Ez ellen a pedagógusoknak kellene tiltakozniuk elsősorban. A szakszervezetek véleménye azonban megoszlik, van, aki támogatja a készülő hókuszpókuszt.
A korrupcióra hajlamos javítókat megyén kívül is meg lehet vesztegetni. Őket kellett volna kiiktatni a rendszerből, mielőtt az utaztatás költségeit bevállalja a minisztérium. Ha ezt a pénzt a javító és felügyelő tanároknak fizetnék ki, nagyobb lehetne velük szemben az elvárás. És az sem mellékes, hogy nem csak két útról van szó. Mert lesznek diákok, aki a dolgozatuk újrajavítását kérik, ami újabb utakkal és költségekkel jár.
Rossz nyelvek szerint az a gond, hogy még mindig túl sokan teszik le az érettségit, s ezen akarnak szorítani egy keveset, hogy az egyetemek utánpótlását tovább csökkentsék, ami bizonyos esetekben jelentős költségmegtakarítással jár. Mások szerint a dolgozatok szállítását kiagyaló cég, cégek megvesztegetési próbálkozása járt sikerrel. De fölösleges találgatni, remélhetőleg egyszer majd ez is kiderül.
A mától esedékes intézkedésről viszont a hajdani abszolút viccek jutnak eszembe. A bekamerázott, militarizált érettségi kapcsán, ha valaki megkérdezné tőlem, hogy mi az abszolút bizalmatlanság, gondolkodás nélkül tudnám a választ.
