Dr. Jakab Sámuel, a nyárádszeredai oktatási központ volt vezetője A szükség parancsa címmel kiadott könyvébe foglalta össze a nyárádszeredai kertészmérnöki képzés történetét. A továbbiakban közöljük Thiesz Rezső a bemutatón elhangzott ismertetőjének szerkesztett változatát.
Jelen kötet – ahogy azt a kiadó már az elöljáróban kiemeli – a nyárádszeredai kertészmérnökképzés részletes, minden oldalról megvilágított bemutatását tekinti fő célkitűzésének. Elemzi a rendszerváltás utáni magyar nyelvű kertészmérnök-oktatás szükségességét, megszületésének és 23 évi működésének menetét, sikereit és nehézségeit, valamint megszűnésének körülményeit.
A szerző – dr. Jakab Sámuel – a nyárádszeredai oktatási központ vezetője volt. Ezzel a megbízással kapcsolatosan a következőket írja: „Az RMGE nagyenyedi országos konferenciáján döntötték el, hogy kertészmérnöki képzéssel kell indulni. A képzés székhelyéül Nyárádszeredára esett a választás, noha voltak olyanok, akik azt gondolták, hogy nem lehet színvonalas képzést biztosítani egy ilyen kis vidéki településen, amelynek akkor még városi rangja sem volt”.
A könyv első fejezetét az erdélyi felsőfokú agrároktatás múltja és jelene részletes leírásának szenteli a szerző. Az előzmények között szerepel a Kolozsmonostori Gazdasági Tanintézet (1869) létrehozásával és működésével kapcsolatos leírás. Az intézet hároméves tanulmányi idejű volt. 1873-ban elkészült az intézet főépülete, évről évre javult a laboratóriumok felszereltsége, ame-lyekben komoly kutatási munka zajlott. Az oktatás minőségi javulása, társadalmi, gazdasági súlya, jelentősége növekedésének eredményeként 1906-ban az intézetet egyetemi rangra emelik, és a Kolozsvári Gazdasági Akadémia nevet kapja.
1914-ben az általános mozgósítás miatt a Kolozsvári Gazdasági Akadémia beszünteti működését, majd 1918-ban újra indul évfolyam. Az 1919–1920-as tanévben párhuzamos (magyar-román nyelvű) oktatás folyik, de az ezt követő évben nem engedélyezik a magyar oktatást. Ettől kezdve hároméves mezőgazdasági akadémiaként működik az intézmény (Academia Agricolă din Cluj), román nyelvű oktatással. 1940-ben Kolozsváron újraindul a magyar nyelvű oktatás, eleinte
hároméves tanulmányi idővel, majd 1942-től négyévessel. Ez 1945-ig tart. 1948-ban a Magyar Népi Szövetség javaslatára a román főiskola keretében megalakul a magyar tagozat, amely 1949-ben önálló karrá alakul, saját dékánnal, adminisztrációval, saját oktatókkal és elég nagy diáklétszámmal. Ez a megoldás 1955-ig tart. 1956 őszén nem indul elsőéves évfolyam, csak a kimenő évfolyamok folytatják az anyanyelvű oktatást. 1990-ben még volt egy próbálkozás a magyar kar visszaállítására, de ezt az egyetem szenátusa visszautasította. Elkezdődött az útkeresés időszaka. Egyik lehetőség a fiataljaink magyarországi egyetemekre küldése lett volna. Járható útnak látszott magyarországi egyetemek kihelyezett tagozatainak létrehozása hazai alapítvány működtetésével. A szerző érthető magyarázatot ad arról, hogy miért éppen Nyárádszeredát választották a kertészképzés székhelyéül, mert ez a Nyárádmente központjának számít, a vidéknek pedig komoly hagyománya van a zöldségtermesztés és gyümölcstermesztés terén, a szomszéd völgy, a Kis-Küküllő mente híres borvidék. Dísznövénytermesztésben pedig híresek a Marosvásárhely körüli termesztők. Harmadszor, a választást alátámasztotta az a tény is, hogy Nyárádszeredában működött Maros megye egyedüli, kizárólag magyar oktatási nyelvű középiskolája. Elsődlegesen olyan üzemmérnöki szintű, biológiailag megalapozott szakmai tudással rendelkező, gyakorlatorientált kertészek képzése, kiművelése volt a cél, „akiknek többsége lakóhelyén, szülőföldjén marad, önálló kertészeti gazdaság létrehozására képes”. A képzés végső célja pedig „egy önálló erdélyi magyar egyetem keretében kertészeti szak vagy kar létrehozása” volt. A következő lépés az induláshoz a magyarországi egyetem megkeresése volt. A szerző szerint ez sem ment simán, hisz az első próbálkozás – a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Gyöngyösi Főiskolai Karával folytatott tárgyalás – kudarcot vallott. Emiatt egy évet késett az oktatás elindítása. Sikerrel jártak viszont a budapesti Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem vezetőségével folytatott tárgyalások.
A Kertészeti Kar Kari Tanácsának 1993. március 19-i ülésén megszavazták a kar nyárádszeredai központú távoktatási képzésének elindítását. Itthon közben meg kellett keresni a számításba jöhető konzulens tanárokat, és biztosítani kellett az oktatás bizonyos anyagi feltételeit (pl. épület, felszereltség stb.). A tulajdonképpeni indulásra 1993. augusztus 21-én került sor az első felvételi vizsga megszervezésével.
Nem egyetem, hanem egy budapesti egyetem kihelyezett tagozata létesült.
Induláskor a tantervet a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kertészeti Kara biztosította. A tanterv alapozó tárgyakat és szaktárgyakat tartalmazott. Minden tárgynak volt egy magyarországi tantárgyfelelőse és egy erdélyi konzulens tanára. A tagozatvezetőnek a legtöbb fejtörést az itteni oktatói közösség megszervezése jelentette. A 23 évig tartó képzés ideje alatt Nyárádszeredában 53 budapesti tantárgyfelelős és 68 erdélyi konzulens oktató dolgozott. Az itteni oktatói közösség képezte később a Sapientia EMTE keretében indított nappali kertészmérnöki tagozat oktatói magját is.
Az évente meghirdetett 50-60 hallgatói helyre az esetek többségében túljelentkezés volt. Az oktatási forma legnagyobb előnyét az jelentette, hogy nem volt életkorhoz kötve. Tanulmányaik második évében a diákoknak szakirányt kellett választani zöldségtermesztés, gyümölcstermesztés, szőlőtermesztés, dísznövénytermesztés és gyógynövénytermesztés között. Az oktatás szakdolgozat készítésével, annak megvédésével és komplex záróvizsgával végződött. Nagyon sok kiemelkedő értékű szakdolgozat készült az évek során. Több erdélyi és magyarországi alapítvány is támogatta az oktatást. Mivel minden kertészeti oktatás alapja a megfelelő gyakorlati képzés, és a központnak nem volt saját tangazdasága, a gyakorlati oktatás alapját a magyarországi tapasztalatok jelentették.
A 461 diplomát szerzett hallgató sorsával kapcsolatosan a kötet egy összefoglaló táblázatot közöl. Ebből látni lehet, hogy a végzett hallgatók túlnyomó többsége (94,8%) szülőföldjén maradt és 83,5%-a szakmai ismereteit hasznosítani tudó területen dolgozik. A nyárádszeredai kertészmérnökképzés hozadéka: 461 korszerű szakismerettel felvértezett kertészmérnök, 19 doktori iskolába irányított fiatal oktató vagy volt hallgató (ebből 14 doktori című). A nyárádszeredai konzulens tanárok közül szelektálták a Sapientia EMTE kertészmérnöki nappali tagozata oktatói csapatának jó részét, a végzett hallgatók közül sokan mesteri fokozaton folytatták és folytatják képzésüket. Több volt hallgató rendszeresen publikál az Erdélyi Gazda szaklapban és szaktanácsadással szolgál a Marosvásárhelyi Rádió Gazdaélet című adásában.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
