Az adók emelkedését, illetve az egyes adókedvezmények kivezetését mindenki a zsebén érzi. A felháborodás jogos a lakosság részéről, hiszen az elmúlt évek inflációs hullámait is jelentősen megérezte a pénztárcánk. A kormány mostani intézkedései pedig egyrészt a hátrányos helyzetűeket – például a fogyatékkal élőket – érintik, másrészt pedig az alacsony jövedelműeket sodorják még nehezebb helyzetbe, azokat az embereket, akik a szegénységi küszöb környékén éltek. A felháborodás tüntetésekbe csapott át több székelyföldi városban is, ahol az emberek az adók csökkentését és a politikusok lemondását követelték. Ezt kihasználva pedig nemzetiségtől függetlenül megszólaltak a populisták, akik segíteni ugyan nem képesek, de a kellemetlen és pénztárcát érintő intézkedések közepette politikai tőkét akarnak maguknak kovácsolni.
Fáj az adóemelés mindenkinek. Ezt nem lehet elvitatni, ahogyan azt sem, hogy mindenki a bőrén, pontosabban a pénztárcáján érzi. De a jogos felháborodás közepette azt is érdemes látni, hogy ez csak nagyon kis részben a helyi önkormányzatok sara. A kormány döntött ugyanis az adókedvezmények eltörléséről, illetve az adók emeléséről is. A kormány döntése volt az is, hogy az ingatlanadók esetében a szorzót – ami 0,08 és 0,2 százalék között kell legyen – 2026-ban nem lehet a 2025-ös szint alá csökkenteni. A helyi önkormányzatoknak tehát meg volt kötve a keze. A gépjárműadóknál volt valamekkora mozgástér hagyva számukra. Sepsiszentgyörgyön például ez verte ki a biztosítékot, hogy egy azonos hibrid gépjármű adója a közeli Brassóban sokkal alacsonyabb, mint a háromszéki megyeszékhelyen. Meg kell azt is jegyezni, hogy például Marosvásárhelyen – a hivatalos kalkulátor szerint – egy 2500 köbcentis hibrid gépjármű adója érezhetően kevesebb, mint Sepsiszentgyörgyön vagy éppen Csíkszeredában. Országszerte a legtöbb autó pedig 1000 és 1600 köbcentis hengerűrtartalom között mozog, amelyeknek szintén emelkedett az adója, de nem égbekiáltó mértékben.
Zömében tehát nem az önkormányzatokon kell számonkérni az adóemelést. Erre jöhet az a válasz, hogy de az RMDSZ kormányon is van. Igen, ott vannak a politikusai a Victoria-palotában, de ha megnézzük a politikai matekot, akkor RMDSZ nélkül is bőven van kormány, a megszorító intézkedéseket – így az adóemeléseket is – az RMDSZ nélkül is át lehetett volna vinni. Amúgy meg az adóemeléseket elfogadták az EMSZ-hez vagy éppen az AUR-hoz tartozó önkormányzatok is. Biztos senki sem fogadta mosolyogva, de nem emlékszem olyan nem kormányon levő párt polgármesterére, aki decemberben azzal állt volna ki a nyilvánosság elé, hogy ő ezt nem fogadja el, és tüntetésre szólítja fel a település lakóit.
Sokan kérik a kormány lemondását. Spekuláljunk! Ha ez bekövetkezik, akkor három forgatókönyvvel nézünk szembe. Az első, hogy lesz egy PNL–USR–RMDSZ kisebbségi kormány, amelyet a parlamentből támogat a PSD, csakhogy ez a szociáldemokratáknak nem igazán éri meg, tehát kevés esélye van ennek a forgatókönyvnek. A második egy PSD–AUR-kormány, amely azért az ország magyar lakosságára nézve nem kecsegtet túl pozitív kilátásokkal. A harmadik forgatókönyv egy előre hozott parlamenti választás, amelyet hatalmas fölénnyel az AUR nyerne meg. Lehet, hogy vannak a szélsőséges román pártnak olyan politikusai, akik arról beszélnek, hogy nekik semmi bajuk nincs a magyar közösséggel, de illúzióink ne legyenek! Az AUR elnöke egy temetőgyalázó, aki a magyarok ellen több alkalommal is uszított, a párt soraiban ott van Corneliu Vadim Tudor lánya, illetve az AUR mézesmadzagja láttán jusson eszünkbe Robert Fico és a Benes-dekrétumok. A romániai magyarokra is hasonló retorziók várnának az AUR hatalomra kerülése esetén, mint ami most Szlovákiában történik.
Látni kell, hogy ebben a helyzetben ez a kormány még mindig a legjobb opció, akármilyen tragikusan is hangzik, vagy bármilyen rosszul is néz ki a koalíció. Ez nem azt jelenti, hogy nem kell tüntetni, hogy csendben kell maradni, csak a tüntetések mellett legyen akkor egy opció is, hogy azt, amit el akarunk érni, hogyan akarjuk elérni. Mert tetszhetnek most a populista politikusok, akik odaállnak a tüntetők mellé, és azt kiabálják, hogy „Mondjon le!” vagy hogy „Soha többé RMDSZ!”. Rendben, legyen úgy, de halkan kérdezem: mi az alternatíva? Egy olyan politikai alakulat, amely a pálya széléről kiabál be, amelyiknek nincsenek valós eredményei, amely igazság szerint semmit nem tud felmutatni? Amelyiknek egyetlen politikai agendája az autonómia, amiről most mindegy, hogy kinek mi a véleménye, de a jelenlegi politikai helyzetben egyre távolabb kerülünk tőle, és ez az alakulat éppen azok mellett áll – nem összefogva, de egy oldalon – akik egészen biztosan nem támogatnák ezt? Ezen politikusok nemes egyszerűséggel populisták, akik semmit nem tudnak felmutatni az üres ígéreteken és az uszításon kívül.
Rengeteg mindenért lehet haragudni az RMDSZ-re, számtalan hibája van politikusaiknak, és egyre inkább veszítik el saját magukat, mert teljesen elfelejtették az egyenlő közelség – egyenlő távolság doktrínáját, továbbá bizonyos kérdéseket meg sem próbálnak megértetni a lakossággal. Többek között azt sem, hogy miért nem feltétlenül jó az a romániai magyarságnak, ami látszólag jó a magyarországinak, illetve azt sem, hogy miért kell számunkra érdekesebb legyen az, hogy mi történik a Dâmbovița partján, mint az, ami a Duna partján történik. De ez egy másik téma, egy másik probléma az RMDSZ-szel, amivel azonban sürgősen foglalkozniuk kellene, ha valóban az a cél, hogy megmaradjon a magyarság Erdélyben. Az viszont a számokból látszik, hogy két magyar politikai alakulatot ennek az országnak a magyarsága nem bír meg, két szék között fogunk a pad alatt maradni, ha ezt megkockáztatjuk. A parlamentben és a kormányban is vígan meghozzák a döntéseket az RMDSZ nélkül is, most is megvan a többség nélküle. De ha a szövetség képviselői nincsenek ott, akkor az sem lenne, akár kevés, akár valamivel több, amit eddig és jelenleg is a magyar lakossággal rendelkező megyék irányába terelnek források formájában. Van mit reformálni az RMDSZ-en sok szempontból, lehetünk most bosszúvágyók, de jelen állás szerint ez a fagyi visszanyalna.
