Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Mint ahogy a tavasz hírnöke a hóvirág, úgy a karácsony érkezését az adventi koszorú jelzi. Templomok előterében, virágüzletek kirakataiban, pultokon üde színekkel a reményt sugározzák és boldog várakozást lopnak a szívekbe.
A második világháborút követő zűrös időkben vált ismertté, és egyre több hívő és nem hívő otthonában teremtette meg az ünnepi hangulatot. Azonban a hívő keresztény számára nem csak hangulatot jelent, de a reményteljes várakozást szimbolizálja, és azt az eltökélt szándékot, hogy Jézus születését megnyílt lélekkel ünnepelje.
A máltai házban szorgos kezek, idősek, ifjak és máltikák készítik a koszorúkat, imádkozva és énekelve készülnek fel az adventi szent idő megélésére. Ilyenkor a szeretet munkál, hiszen a koszorúk eladásából származó összeget a rászorulók megsegítésére fordítják, s így teljesül egyik fő feladatuk is.
A marosvásárhelyi máltaiaknak igen szép megvalósítása a közös nagy adventi koszorú felállítása a Keresztelő Szent János-plébánia udvarán. December elsején a szemerkélő eső ellenére is szép számban gyűltek össze a koszorúkészítők. Az előre elkészített fenyőágakat egyenként helyezték el a közös koszorúra, miközben beleszőtték egyéni imáikat, felajánlásaikat. Az egymásra simuló zöld ágacskák jelképezték a közös ima erejét és az egymás felé forduló testvéri szeretetet.
A máltaiak lelki vezetője, Palkó Gusztáv plébános együtt imádkozott, énekelt a hívekkel, és amint az esti alkonyban felcsillant az első adventi gyertya, úgy éledt fel a lelkekben az áhítat.
Oláh Dénes főesperes zárószavaival utalt az adventi idő helyes megélésére, és áldását adva híveire, meggyújtotta az első gyertyát.
Az esti szentmise keretében tovább mélyültek az imákban megfogant gondolatok, és megerősödött a vágy, hogy lélekben megújulva várjuk a szent karácsonyt.
Radványi Hajnal