Aggódik a szociáldemokraták levitézlett elnöke, volt miniszterelnök, hogy a december 11-i választásokon Hargita és Kovászna megyében kizárólag RMDSZ-es jelöltek jutnak be a parlamentbe, és román képviselője a székely megyéknek hírmondónak sem lesz a törvényhozásban.
Aggódik a szociáldemokraták levitézlett elnöke, volt miniszterelnök, hogy a december 11-i választásokon Hargita és Kovászna megyében kizárólag RMDSZ-es jelöltek jutnak be a parlamentbe, és román képviselője a székely megyéknek hírmondónak sem lesz a törvényhozásban.
A román választókat magyar veszéllyel riogatni és szavazásra buzdítani kívánó ominózus nyilatkozat hétfőn Csíkszeredában, egy kampánygyűlésen hangzott el. A politikus szerint a választási törvény „román képviselők nélkül hagyhatja” a székely megyéket, és ígéretet tett, hogy a PSD a visszaosztásnál ragaszkodni fog Hargita megyéhez, annál is inkább, mert a volt védelmi miniszter, Mircea Duşa itt indul újabb mandátumért.
A volt kormányfő tudja, hogy nemigen akad épeszű székely ember Hargita megyében, aki az általa támogatott jelöltre adná a voksát. De a cél érdekében semmi sem drága. Ezt igazolják a választóknak mézesmadzagnak szánt, az RMDSZ irányába figyelmeztető kijelentések. Például, hogy akkor ment jól a dolguk, amikor a PSD volt kormányon. „Annyi pénzt soha nem fektettek be Hargita megyébe, mint a PSD-kormány idején. Nem panaszkodhatnak az RMDSZ-es polgármesterek” – jelentette ki. A jelöltről azt mondta, „megtette a kötelességét Hargita megyével és a hazával szemben”.
A kampányrendezvényen jelen levő volt miniszterek számára is elképzelhetetlen a parlamenti munka az említett jelölt nélkül, akinek harcolnia kell, „ahogy csak ő tud harcolni ezért a térségért, és ahogyan tette az elmúlt években”.
A jelöltről, akire oly nagy szüksége van a PSD-nek, tudni kell, hogy egyik hangadója a magyarellenes uszításáról ismert, Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumának, amely többek között olyan memorandumot fogadott el, amelyben arra kéri a kormányt: dolgozzon ki akciótervet a székely megyékben kisebbségben élő románok nemzeti identitásának védelmére, és amelyben azzal vádolják a magyarokat, hogy diszkriminációt alkalmaznak velük szemben, az autonómia „de facto” már létezik, a románokat pedig marginalizált, másodrendű polgárokként kezelik. Szeparatizmussal vádolták meg a magyarokat, és arra kérték a román államot, hogy erősítse meg az állami szervek – hadsereg, rendőrség, csendőrség, titkosszolgálatok – jelenlétét a térségben...
Ő az, aki szerint az autonómiáról beszélni sem volna szabad, aki esküszegéssel vádolta meg azokat a magyar politikusokat és köztisztségviselőket, akik önrendelkezést kérnek a magyar közösség számára, több magyarellenes törvénytervezetet is benyújtott a parlamentbe, pl. azt, amely megfosztotta volna a mandátumuktól a polgármestereket, ha megtagadják a román nemzeti zászló kitűzését vagy a nemzeti színű vállszalag viselését.
Valószínű, őszinte a volt kormányfő aggodalma. Hiszen, amellett, hogy a románok jóval kevesebben vannak a székely megyében, az egyszerű emberek nagy része nem nacionalista, nem beszélve arról, hogy azok szavazataira az Egyesült Románia is ácsingózik.
Ilyenkor mindig elő lehet venni a magyar kártyát. Mi lesz, ha…
